"A Wiki szeint a horvátok a VII. század végén telepedtek le a mai élőhelyükön. "
Véleményem szerint valamilyen módon ez is összefügghet az avarok történetével, talán azzal, hogy Kr.u. 670 körül a griffes-indások megjelenése új erőt adott az avar kaganátusnak.
Ausztrián belül Burgenlandban a legmagasabb a protestánsok aránya, úgy 15 % körüli.
A második Karintia a maga 10-11 %-ával, Salzburg tartomány legjobb esetben is csak a harmadik lehet.
A pontos adatok egyébként a német nyelvű Wikipediából kihámozhatók.
A múltban az arányok némileg mások is lehettek:
Stájerországban pl. a XVIII. sz. közepén az ún. titkos protestantizmus feltárásakor (1750-1751) derült ki, hogy a népesség kb. 10 %-a nyíltan vagy titokban protestáns, de egyes stájer körzetekben ez akár 20-30 % is lehetett.
A stájer protestánsok egy részét kitelepítették, így 1752-ben az ún. pürggi csoportot is, amelynek tagja volt többek között anyai ük-üknagyapám is...
Ezt úgy hallomásból meg vallási térképekből vettem, most megpróbáltam leellenőrizni, hogy igaz-e. Nem egyszerű adatokat találni, ennyi sikerült egyelőre:
"Die Katholiken stellen mit 55,6 % der Stadtbevölkerung auch heute die mit Abstand größte kirchliche Gemeinschaft. Die Stadt Salzburg ist dabei in 3 Dekanate und 24 Pfarrsprengel gegliedert, die im Wesentlichen den Stadtteilen entsprechen. Zur evangelischen Kirche AB und HB bekennen sich 6,7 % der Einwohner."
Tehát Salzburg városában az evangélikusok és katolikusok aránya kb. 1:8.
"Nach Ergebnissen der Volkszählung von 2001[9] sind 74,1 % der Bevölkerung Anhänger der römisch-katholischen Kirche. 4,6 % bekennen sich zu einer der evangelischen Kirchen "
" A protestánsok aránya nem véletlenül Salzburg tartományban magas Ausztrián belül hiszen ez a rész került utoljára Habsburg kézre. "
Bocs de honnan ez ? Csak azért kételkedem mert Salzburg valóban az utolsó tartomány lett de elötte Salzburgi hercegérsekség volt, nagyrészt önálló egyházi állam vagy terület, egészen Napoleon járása-keléséig. Na most ezért nem hiszem hogy egy katolikus egyházfő vezette államocskában a protestánsokat nagyon szivesen engedteék volna hitüket terjeszteni...?
A Wiki szeint a horvátok a VII. század végén telepedtek le a mai élőhelyükön. Tehát én inkább az avarok lakóterületéről (Kárpát-medence) elüldözött-elvándorolt verziót tartom valószínűbbnek, mint a Horávtorsázg felőlit. A szlovénekre VI. századot ír, tehát én inkább Dunántólról (dél)nyugatra mozgást tartom életszerűbbnek. Bár nekem az egész részletkérdés.
Más:
Az ausztriai protestantizmusnál nem szabad elfelejtenünk, hogy volt Habsburg uralkodó, akinek bécsi koronázásak álítólag csak ő áldozott katolikus módra egy szín alatt. Tehát a protestantizmusnak valóban komoly pozíciói voltak Ausztriában, amit csak a Habsburgok kemény rekatolizációja változtatott meg. (Hasonlóképpen vált a többségi protestáns magyarság többségi katolikussá.) A protestánsok aránya nem véletlenül Salzburg tartományban magas Ausztrián belül hiszen ez a rész került utoljára Habsburg kézre.
Továbbra is kérdéses, hogy pontosan honnan is érkeztek ezek az ún. alpesi szlávok vagy karantánok?.
Szerintem erre a mai Szlovénia területe és a mai Horvátország északnyugati része a legalkalmasabb jelölt, de érkezhettek szláv csoportok a Dunántúl és Szlavónia területéről is.
Osztrák régészek és történészek szerint az alpesi szlávok bevándorlása Kr.u. 590 körül indult meg. Nem egyetlen nagy invázióról van itt szó, hanem több hullámban lezajló, főleg paraszti bevándorlásról.
Több mint valószínű, hogy az avar függőség elől menekültek.
Vannak ugyan olyan elméletek, hogy a szlávokat az avarok "szervezték meg" és adtak nekik magasabb kultúrát, de bizonyos forrásokból az tűnik ki, hogy a szlávok korántsem voltak elragadtatva az avarok eme állítólagos "kultúraformáló" tevékenységétől. A valóságban az avarok hatalmaskodtak a leigázott szlávok fölött, asszonyaikat meggyalázták stb., úgyhogy nem csoda, ha a szlávok menekülni próbáltak az avar fennhatóság alól...
A szláv jövevények az osztrák források szerint főleg a Sann, a Dráva és a Mura folyók völgyeiben haladtak nyugat felé, de a Niedertauern (Alacsony-Tauern) hágóin átkelve az Enns folyó völgyében is megjelentek.
Kr. u. 610 körül az alpesi szlávok behatoltak a későbbi Osttirolba is (Kelet-Tirol), de a mai Lienz (nem Linz, hanem Lienz) város környékén az északról benyomuló bajorok vereséget mértek rájuk, megállítva további előnyomulásukat.
C - G: ugye ez ugyanabból a karakterből fejlődött ki, a régi latinban nem is volt még G betű, a k-nak, g-nek megfelelő hangot is C-vel írták. A k-nak ejtett C és a G zöngés-zöngétlen pár.
AU - O: az "AU" szókapcsolat és az ó hang sem áll messze egymástól, lásd pl a franciát
C - R: na, ez a legkevésbé "kóser", de figyelembe kell venni, hogy a meglehetősen szűk karakterkészlettel rendelkező latin nem kifejezetten alkalmas szinte egyik európai nyelv hangjainak megfelő rögzítésre sem. A Gorazd r-je nem biztos, hogy a magyar vagy akár az attól különböző német r hangnak feleltethető meg, lehet, hogy inkább valami "khr" lásd pl. Hrvatska kiejtését, és ezt a "csúnya" hangot a k hangot jelölő C-vel adta vissza a krónikás.
A - A: :)
T - D: ismét ez zöngés-zöngétlen pár. A Z kimaradt, ha az a Z valami zs-szerű hang volt, (pl. Varasd) lehet, hogy ezt a fura hanggal kezdődő mássalhangzótorlódást latinul kissé leegyszerűsítve adták vissza.
Anyira nem durva. Szvatopluk nevének legalább ilyen szintű torzulása megfigyelhető kölünböző forrásokban...
Elég fura a helyedben a nemzetközi közvéleményre hivatkozni. Szerintem a "nemzetközi közvélemény" halálra röhögné magát az összes beírásodon kezdve a nem Mozartnak hívott Mozarttól, a "hungvár" fantombirodalmon és az éhséget is a hunokból magyarázáson át a nem németül beszélő bajorokig. Az meg a csúcs, hogy egy nem magyar által latin nyelvű szövegtől azt várod, hogy ne latin, hanem magyar szavak legyenek benne.
Az ilyen dolgokkal szerintem valami alternaív topikot kellene boldogítanod. (Ha már muszáj valamit...)
A 2001-es népszámlálás szerint Karintia szöv. tartomány 559.404 lakosából mindössze 14.010 vallotta magát szlovénnek, de vannak olyan körzetek a szöv. tartomány délkeleti peremén, ahol a szlovén anyanyelvűek aránya meghaladja a 30 %-ot.
Azt tudtátok, hogy a 10. sz.-ban a germán-szláv (bajor-szlovén) nyelvhatár még valahol Ausztria közepén húzodott?
Tirol nagy része pl. germán volt, de a szláv nyelvhatár egészen az Osttirolig húzódott.
A mai Karintia teljes egészében szláv nyelvű volt, de Stájerország túlnyomó része is, a nyelvhatár valahol Stájeroszág északi részén húzódott, annak ellenére, hogy Stájerország bajor betelepülése már a 8. sz. közepén megkezdődött.
Nagyobb mérvű német (elsősorban bajor ) kolonizációra Stájerországban a 11-13. században került sor, ami aztán fokozatosan a bajorok javára döntötte el az etnikai viszonyokat.
Igaz, ne felejtsük el, hogy ezzel párhuzamosan zajlott a karantán vagy más néven vend (Windisch) népesség germanizációja is, amelyben nagy szerepet játszott az egyház is.
Az ugyan igaz, hogy a középkorban a nyugati egyház hivatalos nyelve a latin volt, de a mai stájer és karantán területeken a papok túlnyomó többsége német (ófelnémet majd középfelnémet) nyelvű és származású volt, következésképp az egyszerű hívekkel a mindennapokban német nyelven tudtak értekezni.
Ez nyilván elősegítette és meggyorsította a karantán szlávok nyelvi germanizációját.
Karintia kicsit más téma, itt ugyanis a parasztság túlnyomó része még a 15. században is szláv (szlovén) nyelvű volt.
Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy a Peter Wunderlich által 1478-ban szervbezett karintia parasztszövetség jelszava az volt, hogy: Za staro pravdo - azaz a Régi jogért.
Karintiában egészen az I. vh. végéig jelentős szlovén nyelvű kisebbség élt.
Én nem tudnék ilyen éles különbséget tenni bajorok és osztrákok között.
Nyelvészetileg pl. gyakorlatilag folyamatos az átmenet a bajor és osztrák dialektusok között, sőt a nyelvészek nem is úgy osztják föl, hanem Bairische grosdialektről (bajor nagydialektusról) beszélnek, amibe egyaránt beletartoznak a bajor és az osztrák nyelvjárások.
A Bairische grosdialekt felosztása:
1) Nordbairisch
2) Nordmittelbarische átmeneti zóna
3)Mittelbairisch, azon belül Westmittelbairisch és Ostmittelbairisch
4) Südmittelbairisch átmeneti zóna
5) Südbairisch
Tehát olyan nyelvjárás, hogy osztrák tkp. nem is létezik.
A tiroli és a karintiai pl. a Südbairischoz tartozik, de a stájer nyelvjárások nagy része már a Südmittelbairisch-hoz, míg a salzburgi és a feélső-ausztriai már a Mittelbairisch-hoz.
Ez persze nyelvészeti csoportosítás, a néprajziról nem tudok nyilatkozni.
Pár napot töltsél el az Enns-en túli vidéken. Én voltam Mattsee-ben pünkösd idején.
1000 százalékos bajor hangulat.
Én a kopjafák és egyéb jellegzetességek (bőgatya, kalap, kucsma, ostor, télűző szokások) alapján archaikus bajuvár (hungvár) hatást éreztem. (Ott volt elrejtve a domboldalon a Szent Korona 1945-ben)
Ennstől keletre a kultúra jellegtelen semmi. Olyan mint Budapest...
