igen ezek a tolvajok,a Plzeni-CKD gyarat is BMW-re neveztek el,mikor puskaloves nelkul idevonultak
Na hát vajon honnan ismerős ez a fajta országfoglalás? Csehszlovákia puskalövés nélkül kapott száznegyvenezer km2-t magyar és német földből, ahhoz képest a németek óvodások voltak Pilsenben. Bár maradt volna az övék és nem egy nyomorult szocialista város.
Szepesség németjeiről és keserves 2. világháború végi sorsukról,:)..igen ezek a tolvajok,a Plzeni-CKD
gyarat is BMW-re neveztek el,mikor puskaloves nelkul idevonultak 1938-ban,pedig a akkori korszakhoz melto a LT-35-majd a LT-38-as mar akkori idok,legjobb tankjait-kapta a ugynevezett
Werchmacht:)),erdekes hogy a magyar 1tankhadosztalyt-nem is emlitik valami Laszlo DEzso-vezetesevel,kik itt kedveskedtek a Wermachtnak-mikor mar a nagy Zukov-marsall,a Karpatokig jott.
„Ezekről vajon miért nem esik szó; miért nincs tisztességes megemlékezés?”
A válasz nagyon egyszerű: mert egy olyan államban, ahol történelemhamisításokra és hazugságokra alapozzák a történelmet, nincs helye a valós történelmi tényeknek...
Tegnap, azaz 2023.11.18-án este 21 órakor hallgattam a Mária-rádiót, abban is a Közép-Európa mozaik c. műsort.
Ebben szó esett a cipszerekről, a felvidéki Szepesség németjeiről és keserves 2. világháború végi sorsukról, melyről könyvet írt egy magyar hölgy.
A cipszereknek is menekülniük kellett a közeledő front elől 1944 végén, és akik a harcok elmúltával visszatértek otthonaikba, azokra ugyanúgy a kitelepítések, meghurcolások és a Benes-dekrétumok más átkai vártak, mint a magyarokra. Sőt, volt, hogy a cselák katonák egyszerre több mint 200 ártatlan civilt végeztek ki közülük, akiknek többsége nő volt és 75 gyermek.
Az ottani németek fiataljainak többsége SS-katonaként szolgált a háborúban (mást nem is tehettek, hiszen a szlovákok a szlovák hadseregbe kerültek, a Wehrmacht-ba pedig csak birodalmi születésű németek) és volt egy orvos, aki segített rajtuk a tetoválásuk eltávolításában. Viszont feljelentették és ezután "nácifasiszták segítése és velük való kollaboráció" vádjával börtönbe került ő is - holott egy Auschwitz-ot túlélt zsidó orvos volt. Igen, Auschwitz-ot túlélt zsidó orvos, aki segített a volt SS-katonákon.
Hát ilyen szörnyű volt akkoriban éveken át a helyzet a Felvidékünkön (is), ahol a megszállók barbarizmusát a győztes hatalmak elnézték, sőt, biztatták, mint pl. a Szovjetunió.
Ezekről vajon miért nem esik szó; miért nincs tisztességes megemlékezés?
Zuzana Čaputová köztársasági elnök november 16-án, csütörtökön Prágába látogat, ahol a bársonyos forradalom évfordulójának előestéjén virágcsokrot helyez el és gyertyagyújtással emlékezik a Nemzeti sugárúton (Národní třída) álló emlékműnél. A látogatás alkalmával találkozik Petr Pavel cseh köztársasági elnökkel is – tájékoztatott Martin Strižinec, az államfő szóvivője..🇨🇿🇸🇰
Stefan Kuffa, a nemrég megalakult Fico-kormány kulturális államtitkára mondta: „Ígéretet teszünk arra, hogy mi leszünk azok, akik mihamarabb kezdeményezik, hogy Krisztust megkoronázzuk és ezzel Szlovákia királyává tegyük.”
„...a ur nem is emliti a Komaromi-ugynevezett visszacsatolaskor,a jelszavakat mik a visszacsatolas utani,eredmenyeket es szinvonalat tukroztek..”.
Egy megemlékezésen semmi keresnivalójuk nincs primitív, trágár, ráadásul minden valós alapot nélkülöző, provokatív szándékkal készült falfirkáknak. Ezek a propagandahazugságok ugyanis egyáltalán nem „tükrözték” a visszacsatolás után helyzetet, mivel aljas propagandahazugságok voltak, amiket a „bátor” tót propagandisták az éj leple alatt festegettek a falakra.
De ezeknek a sunyi és aljas falfikáknak már csak azért sincs semmi valóságalapja, mivel nem tud arról a történelem, hogy a felvidéki magyarok valamilyen formában (pl. tüntetések, stb.) hangot adtak volna az elviselhetetlenül rossz gazdasági helyzetük miatt. Arra viszont van történelmi példa, hogy egyes anyás hivatalnok viselkedése miatt jogosan elégendetlenkedtek és ennek hangot is adtak a kormány felé, amit a kormány a lehetőségekhez mérten megpróbált orvosolt is.
De az efféle visszásságok ellenére is, mint azt Simon Attila szlovákiai történész állítja, a visszacsatolásnak több volt az előnye, mint a hátránya, mert a magyarok ismét otthon érezhették magukat, használhatták az anyanyelvüket, új lehetőségeik nyíltak az oktatás és a kultúra terén is. És, ha egy év múlva nem kezdődik el a II.Vh., a magyar kormány gazdasági elképzelései (iparfejlesztés, közművesítés, stb.) valóra válhattak volna, de sajnos a háború ezt már nem tette lehetővé...
És aztán sajnos tudjuk, hogy mik történtek.
Jöttek a soviniszta, náci Benes-dekrétumok, az ún. «reszlovakizáció», egy kegyetlen nemzettagadási kényszerítési forma, amit minden további nélkül vértelen népirtásnak is nevezhetünk, a «lakosságcserének» hazudott, kb. 110 ezer felvidéki magyar erőszakos és embertelen kitoloncolása, stb, stb… ☹
Az biztos, hogy a magyar államapparátus botrányosan működött (ahogyan ma is döbrögik, bolsevikok kezében van) de ez akkor is magyar belügy volt a magyarok lakta felvidéki tájakon. Ahogy a lent belinkelt írás is mutatja, a csehek sem voltak különbek. Benes pedig egy fasiszta. Ezek a tények, a többi már történelem.
Tök mindegy, hogy ez a Csehszlovák Kém nevű magyargyűlölő féreg kitől másolta ezeket a tót provokátoroktól származó falfirkákat, mert ez csak azt bizonyítja, hogy ez a Paulička nevű blogger sem különb a Csehszlovák Kém nevű hányadéktól. Egyúttal azt is bizonyítja, hogy ezek a részben eléggé trágár falfirkák a visszacsatolt területeken minden valós alapot nélkülöző, heccelő provokációk voltak a magyarok ellen, amit – mint írod – az is bizonyít, hogy még a normálisabb emberek is felhborodtak rajtuk...
Inkább örülnötök kellene, hogy Horthyék nem lövettek a "vissza Prága!"-zó cselák provokátorok közé, mint ahogy tették 1919-ben Pozsonyban a magyargyilkos cseh megszállók.
Somogyi Alfréd (...) „A ’38-as vis....latod a ur nem is emliti a Komaromi-ugynevezett visszacsatolaskor,a jelszavakat mik a visszacsatolas utani,eredmenyeket es szinvonalat tukroztek,,pedig bizonyara tudott roluk:))..a hidon voltak:),es bizonyara azert nem mert nem ferne bele a propagandaba:)🇨🇿🇸🇰
Páči sa: 1x a CSehszlovak-kem-tol csak mar a leforditott szoveg van attveve hogy erthetobb legyen:)))...Ivan Paulička-tol ered,de nem kell ebbol nagy gondott csinalni,a valos dolgok megvoltak ugy mindt a ezt kisero jelszavak is,igaz en csak nalunk a templomfalan levot,meg ilyen aszanalas-utan ,lattam meg ami megmaradt,de a idosebbek,ismertek sot meg a hivo oregasszonyok is kiakadtak a szovegen,hogy ilyen szavat a templomra-dehat a nep jolete volt a cel mit Beneš-ur kepviselt..🇨🇿🇸🇰
Ez a "történelmi szükségszerűség" az új kifejezés, amellyel napjaink magyarsága próbálja elhárítani a felelősséget magáról abban az értelemben, hogy mennyire lusta és nemtörődöm, ha a nemzeti érdekei védelméről van szó?
Csak mert a szükségszerűség az lenne, hogy ne hagyjuk a nemzetünk által belakott terület zsugorodását.
Legalább annyira, mint én vagyok az USA elnöke... 😊
„Nem csak az általad idézett szerző...”
Húúúha!
Az ütődöttkénk által beidézett „Csehszlovák Kém” nevezetű, magyargyűlölő, fröcsögő görény neked „szerző”?! Mesélj már, hogy a gyűlölettől fröcsögő, rágalmakkal és hazugságokkal „kiszínezett” fércművein kívül, milyen komoly irodalmi-, történelmi vagy tudományos munkákat tett le az asztalra? Mindenesetre, hogy finoman fogalmazzak, furcsa ízlésed lehet...
„...sok-sok történész és szemtanú valamint a történteket személyesen át élő, ugyanígy írja le az eseményeket.”
Akartad írni, hogy ugyanígy terjesztik a cseh- és tót történelemhamisításokat, hazugságokat, rágalmakat?
„A magyar elit nem készült fel az ország gyarapodásra.”
A csehek viszont kiválóan felkészültek minden téren, mint azt a 82311 – 82312 hsz-ek is igazolják...
És, hogy ne halj meg bután ütődöttkém, még az alábbiak is a Csehszlovák Köztársaság "példamutató", "demokratikus" intézkedéseiről tájékoztatnak…
"Történelmi tény, hogy az 1918-ban létrehozott Csehszlovák Köztársaságnak a szlovákiai magyarság elleni politikai és gazdasági elnyomás egyik leghatékonyabb eszköze az ún. I. földreform volt. A földreformot szabályozó 215/1919 számú, 1919. április 16-án kelt törvény, mint kisajátítási törvény került a köztudatba, amelynek alapján minden 150 hektár feletti mezőgazdasági terület, illetve minden 250 hektárnál nagyobb egyéb földterület az állam tulajdonába került.
Ezen "agrárreform" lebonyolítása egyrészt a magyar nemzetiségű birtokosréteg gazdasági erejének megtörése mellett egy folyamatos és nagyarányú etnikai-nemzetiségi átrendeződést idézett elő Szlovákia és Kárpátalja magyarok lakta vidékein.
A gyakorlatban ez az átrendeződés már az 1920 évek elején csehek, morvák és szlovákok betelepítésével létrehozott telepesfaluk kialakításával kezdődött el. Az összefüggő és zárt magyar etnikum településszerkezetének a megbontása leginkább a Csallóközben, Komárom, Ipolyság és Léva környékén, valamint Pozsony és Érsekújvár között történt.
Jogi keretet a telepítéshez nélkülözhetetlen földhöz az 1920. január 30-án kelt 81/1920 számú törvénycikkely, az ún. kiutalási-törvény adta meg, amely kategóriákba sorolta be a földkiutalásra jogosult személyek csoportját, különösképpen kiemelve a "legionáriusok és a csehszlovák fegyveres erők tagjait, azok leszármazottjait, valamint a háborúban elestek" körét.
A földek kiutalása az e célra létrehozott Állami Földhivatal hatáskörébe tartozott.
Ma már bizonyítható tény, hogy a jelenlegi Szlovákia területén "kiutalt földek" hivatalosan megszabott árát a kedvezményezett telepesek jelentős része sohasem fizette ki. Ezen állítást teljes mértékben igazolják a telekkönyvi birtoklapok, amelyekben még 1995-ben is sok esetben az eredeti magyar nagybirtosokat vezették és mutatták ki, mint tulajdonosokat.
Az I. földreform keretében a csehszlovák állam által politikai célzattal létrehozott telepesfalvak megléte gazdaság-politikai és etnikumátrendező történelmi valóság, amely az ún. Beneši dekrétumokkal tetőződött."
„Az időutazáshoz egy szlovák blogger segítségét kértem, aki így emlékezett vissza gyerekkorára.”
Ez az ún. szlovák blogger nem más, mint a magyargyűlöletéről elhíresült „Csehszlovák Kém” nevezetű sunyi, szarrágó féreg. Korábban én is olvasgattam a gyűlölettől elvakult magyarellenes fröcsögéseit, amelyekben annyi volt a tényszerűség és az igazság, mint csigában a gerinc.
Jellemző rá, hogy ebben a fércművében is csak a korabeli csehszlovák propagandahazugságokat és afféle „Mari néni azt mondta” hitelességű meséket szajkózza vissza a batacipős történeteivel, és hasonló adomáival, miközben égbe emeli a csehszlovák „demokráciát”t, ami találkozott a „már-már feudális” magyarországi viszonyokkal. Természetesen az ún. „anyásokra” is sort kerít, amiben van némi igazság, csak valahogy „elfelejti” azt, hogy amikor a magyar Felvidék a győztes hatalmak jóvoltából Csehszlovákiához került, akkor a hivatalokat szintén csehek és tótok foglalták el, akik eléggé el nem ítélhető módon bántak az uralmuk alá került őslakos magyarsággal...
De nézzük csak, milyen is volt ez a csehszlovák „demokrácia”, amire a szlovák blogger annyira büszke.
Talán azzal kezdeném, hogy a "demokratikus" Csehszlovákiáról szóló legenda nem más, mint Masaryk és Benes "svájci mintájú demokrácia" blöffje.
Az új Csehszlovák Köztársaság külpolitikját a kétszínűség-, belpolitikáját pedig a kisebbségekkel szembeni könyörtelen terror és megfélemlítés, a magyar kulturális élet ellehetetlenítése, vagyonelkobzások, iskolabezárások, szobordöntögetések, stb. stb., jellemezte.
A "demokratikus" Csehszlovákia célja egyértelműen a szlávosítás volt.
A "demokratikus" Csehszlovákiából közel 150 ezer magyar menekült el annakidején.
A "demokratikus" Csehszlovákiában magyar kisgyermekeket pofoztak föl utcán(!), iskolákban(!) azért, mert magyarul mertek beszélni.
Aztán még néhány idézet, az egykori csehszlovák "demokráciáról", ami lehet hogy az volt a cseheknek, de a magyaroknak semmiképpen...
"1918-ban a csehszlovák kormány beleegyezett a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolásába a Genfben székelő Népszövetség tanácsának védelme alatt. Ezt a kötelezettséget azonban Csehszlovákia sohasem tartotta be. A prágai kormány visszavette a szerzett községi illetőségi jogot, amivel millió magyart és németet idegenné nyilvánított ősei hazájában. A csehszlovák kormány magyar és német földtulajdonosok földjét kártérítés nélkül elkobozta és azokat szétosztotta színtiszta magyar és német vidékre betelepített cseh és szlovák telepesek között, amivel megváltoztatta a vidékek évszázadok óta ismert népességi összetételét az 1784-ben végzett első népszámlálás óta, II. József uralkodása alatt. Egy új adót vezettek be vagyondézsma elnevezéssel ingó és ingatlan vagyonra 30% erejéig. Földreform égisze alatt a nem megválasztott forradalmi csehszlovák nemzetgyűlés 1919-ben Földhivatalt létesitett, amely Szlovákiában a magyaroktól 1,836,137.05 hold földet kobzott el. A földtulajdonosok sohasem kaptak teljes kártérítést az elkobzott földért. Több mint 2,000 szlovák és morva telepet létesítettek a magyarlakta határzónában egyedül csak Szlovákiában.
A 239/1924 számú banktörvény az állami kincstárból segélyezte a cseh és szlovák bankokat és tíz év leforgása alatt a magyar bankok számát Szlovákiában 126-tól 15-re csökkentette.
A csehszlovák hatóságok megszüntették vagy felfüggesztették a nyugdíjfizetést magyarok részére az állampolgárság kérvényezése vagy különleges nyomozás ürügyén. Ezeket a nyugdíjasokat özvegyeikkel és árváikkal együtt nyomorra ítélték.
A Csehszlokák Köztársaság első három éve alatt Szlovákiában a magyar tannyelvű elemi iskolákat 3,298-ról 727-re csökkentették. Magyarnyelvű egyetem nem létezett Csehszlovákiában, sem a mai Szlovákiában.
A népszámlálási adatok meghamisítása volt a kisebbség létszámának egyik leggyorsabb módja a statisztikai adatok részére. A csehek a mozaik állam lakossága 43%-át alkották és türelmetlenségükkel politikai problélmákat okoztak saját maguknak. Még a kormánypartner szlovákok is elégedetlenek voltak saját republikájukban a cseh uralommal. A 3.5 millió szudétanémet alkotta a legnagyobb kisebbségi csoportot Csehszlovákiában és kapcsolatot keresett a Szlovák Néppárttal valamint a magyar és lengyel kisebbséggel egy autonomista front alakítására a csehek ellen."
Forrás: Nádasdy István:"A benesi dekrétumok" c. tanulmánya
„hatkoznapi elet bekoszonteset mar nem emliti,.?,mi ebbol kovetkezett?:)),pedig a hangsuly itt van
Nem tudom ez nálatok hogy van, de ha nálunk valamire emlékeznek, akkor nem a „hétköznapi” dolgokról szoktak beszélni, hanem az emlékezéssel kapcsolatos eseményekről.
De, ha már a mai hétköznapi dolgokat említetted, ami az uralmatok alá került magyarságot érinti és fontos lenne neki, ezek az alábbiak:
1.) A szlovákiai magyarság államalkotó tényezőként való elismerése.
2.) Oktatási reformot (törvényt) kellene végrehajtani, amiben meg kell(ene) szüntetni a meghamisított szlovák történelemoktatás soviniszta, a magyarság ellen heccelő, gyűlöletkeltésre alkalmas "szellemiségét", azaz pl. kivenni a történelemkönyveikből az "1000 éves elnyomásról", és hasonlókról szóló hazugságaikhoz hasonló, minden tényszerűséget nélkülöző raágalmakat stb. (a franciák és a németek ezt megcsinálták, tehát lehetne róluk példát venni).
3.) Törvényileg el kell(ene) törölni a napjainkban is hatályban lévő és sajnos még mindig alkalmazott kirekesztő, magyarellenes, és náci szellemiségűBenesdekrétumokat.
4.) Törvényileg meg kellene tiltani – különösen a még magyarok lakta vidékeken - a szlovák iskolákba való tanulás előnyét hirdető sunyi, és hamis propagandát, aminek szándéka a magyar szülők megtévesztése, és ezzel az asszimiláció elősegítése, felgyorsítása.
5.) Törvényileg meg kell(ene) tiltani a felvidéki magyar múltat eltüntetni igyekvő intézkedéseket.
6.) Törvényt (törvényeket) kell(ene) hozni a magyar nyelv regionális szinten való hivatalossá tételéért, és következetes végrehajtásáért, valamint az olyan intézkedések ellen, amelyek a magyarság hátrányos helyzetét tovább rontják.
Nagyjából ennyi lenne az, ami a Szlovákiában élő magyarságnak fontos lenne a mai hétköznapokban...
"a korabeli kritikák mindegyikét gyakorlatilag a mai nap is el lehetne mondani"
Miért, Orbán megindult a komáromi hídon fehér lovon? :-D
Ha meg Szlovákia állítólag fejlettebb ma is, akkor miért költözik Magyarországra annyi felvidéki Pozsony térségéből?
Lakik a közelünkben egy világutazó néni. Tőle tudom, hogy a tótok legalább olyan bunkók, mint az itteniek, és azt is mondta, hogy ő a világért be nem tenné a lábát Szlovákiába.
Elárulom neked, hogy jópár éve voltunk Losoncon szétnézni és vásárolni mi is, családostul. Mit mondjak, én is meggondolnám, hogy újra oda menjek.
"A magyar elit nem készült fel az ország gyarapodásra.
Se szellemileg, se kulturálisan se közigazgatás szakmai módon."
Azt hittem, csak gazdasági módon - legalábbis ezt sugallja az írás. Gazdaságilag valóban le volt maradva Csonka-Magyarország, de ezért a trianoni országcsonkítást és az ebből fakadó, az Antant által ránkkényszerített megszorításokat kell okolni.
Azokban az években kezdett éledezni és ezekből szabadulni Magyarország, úgyhogy ha lett volna még pár békeév, javult volna a gazdasági helyzet is.
Gondolom később, pl. a kádári időkben már jobban örültek volna annak, hogy a magyar anyaország részei ők is - már akik a Felvidéken maradtak a Benes-dekrétumok után.
Egyébként meg akinek Prága kellett, miért nem ment oda? Fogta volna a Bata cipőjét és usgyi! De a magyar országrészeket legyen szíves a magyar hazánál hagyni.
Nem csak az általad idézett szerző hanem sok-sok történész és szemtanú valamint a történteket személyesen át élő, ugyanígy írja le az eseményeket.
A magyar elit nem készült fel az ország gyarapodásra.
Se szellemileg, se kulturálisan se közigazgatás szakmai módon.
Sajnálatos módon még csak nem is az anyaországi közigazgatás második vonala hanem inkább a harmad és negyed vonal került a vissza csatolt területeken közigazgatási vezető pozícióba.
Ők így próbáltak - rangfokozatokat kihagyva - nagyot ugrani előre a magyar királyi közigazgatási ranglétrán.
t egy Skoda-makett tologatására. :-)....:) csak ezek utan...)
Utazzunk vissza az időben a jelenlegi kormány szellemi példaképének időszakába és állítsuk be időgépünkön az 1938-as évet! Az időutazáshoz egy szlovák blogger segítségét kértem, aki így emlékezett vissza gyerekkorára. Figyeljük meg, hogy a korabeli kritikák mindegyikét gyakorlatilag a mai nap is el lehetne mondani.
"Megtudtuk, hogy jön a magyar hadsereg Kassára, mert a város hamarosan Magyarországhoz fog tartozni. Nekem gyerekként mindegy volt, a szüleim ellenben aggódtak. Csak az érdekelt, mikor és hová vonul be a hadsereg és kíváncsi voltam Horthy lovára is, mert állítólag nagyon hangsúlyos volt a színe. (...) Az út mentén álltak az emberek, mindenféle jelszót kiabáltak: "Mindent vissza!", "Magyar-lengyel határ!" Éljen Nagy Magyarország!", stb. A katonák rendezetten haladtak, és nem láttam semmilyen negatív vagy pozitív közvetlen élményt köztük és a lakosság között. Az emberek akkor kezdtek el kiabálni, amikor a fehér lován ülő Horthy közeledett. Gyerekként semmi különöset nem láttam az idős emberen és lova is meglehetősen átlagos volt. (...)
Néhány szomszédunkat elragadta a lelkesedés. A magyarok érkezése előtt többnyire szlovákul beszéltünk velük, de előfordult, hogy magyarul is, az előző beszélgetés során használt nyelvtől függően. Most drasztikus változás történt. Ha szlovákul beszéltem előttük az utcán, azonnal figyelmeztettek: „Magyarországon magyarul!”. Családom nem figyelt rájuk, én pedig megtanultam, hogy az emberek véleménye nagyon gyorsan változhat.
Amikor anyám bementem a városba, hogy cipőt vegyen nekem a Baťában, kellemetlen meglepetésben volt részünk. Anyám előzetesen amiatt aggódott, hogy vajon még koronáért eladják-e a cipőt vagy már váltani kell pengőt. A koronát hivatalosan hét az egyhez arányban váltották. A cipőboltban óriási tömeg fogadott, a rengeteg vásárló mind magyar tiszt volt. Mindenféle cipőt vásároltak, anélkül, hogy felpróbálták volna és nem nem csak egy párat. De hasonló élményről meséltek nekünk más boltokról is, például a textilboltok áruit is felvásárolták.
Néhány nap alatt nem volt mit vásárolni, a csehszlovák árukészletek gyorsan elfogytak. A kassai boltok az új árut már Magyarországról rendelték. Csakhogy a magyar áruk nagyon drágák voltak, a bolti árak pedig meredeken emelkedtek. Szomszédaink hamarosan elvesztették minden magyarbarát lelkesedésük. Amikor a város minden közfunkcióját az anyások ("anyaország" szóból) kezdték betölteni, az elégedetlenség tovább nőtt. Ennek oka az volt, hogy az anyások gyakran felsőbbrendűen viselkedtek. Az őshonos kassai magyar lakosság hangulatváltozását találóan fejezte ki a korabeli jelszó:Minden drága vissza Prága!" A szlovákiai Komáromban pedig ez a mondás járt 1938 után: “Beneš volt az apátok selyem volt a gatyátok, Horthy lett az apátok, meztelen a picsátok.”
A kassai magyarok elégedetlenségéhez hozzájárult a szokatlan magyarországi társadalmi berendezkedés is. A hangulatváltozás nem kerülte el az "anyások" figyelmét sem és a helyieket egyszerűen "felvidéki kommunistáknak" kezdték el nevezni. Nekünk a kommunizmushoz semmi közünk nem volt, viszont a csehszlovák demokrácia hagyományai hirtelen szembekerültek a magyar, már-már feudális társadalmi viszonyokkal, ezért kezdték el az "anyások" a kassaiakat komcsizni.”
Akit érdekelnek további részletek - például, hogy a horthysta Magyarország megszüntette a volt csehszlovák iskolákban a koedukált oktatást, vagy, hogy a budapesti politika által a cseh demokráciától és kommunizmustól megfertőzött közösségként kezelt “felvidéki magyarok” különös módon egyszer sem szavazhattak 1938 után, azoknak ajánlom a kiváló szlovákiai magyar történész, Simon Attila “Magyar Idők a Felvidéken 1938-1945” című könyvét, amely a budapesti ellenzéki politikus állítását támasztja alá.
A trianoni döntés után 20 évvel a Csehszlovákiában élő magyarok, minden nemzetiségi megkülönböztetés és számos hátrány elviselése mellett, nemcsak fejlettebb szociális rendszer, általános és titkos választójog, viszonylag liberális nyelvtörvény, szabadabb, demokratikusabb közélet, de gazdaságilag is jobb körülmények között élhettek, mint a magyarországi emberek. Ma pedig Szlovákiában, Szlovéniában, Ausztriában és 2023 január 1-től, már Horvátországbn is euróval fizetnek.
Az ábrán az 1938 novemberi I. bécsi döntés következtében Magyarországhoz csatolt dél-szlovákiai területeket látják...🇨🇿🇸🇰
"Ez az Alfréd logikából - a gimnáziumban - biztos, hogy kegyelem kettessel ment át"
Miért is?
Azt nem tudom, hogy a szlovák gimnáziumokban milyen tanterv alapján oktatják a logikát, ám azt igen, hogy a történelemtanítást nem az objektivizmus, hanem a magyargyűlöletbe átcsapó kisebbrendűségi komplexus hatja át - ahogy a HVG-ből bemásolt cikk is tanúsítja:
"es aunnepeket koveto hatkoznapi elet bekoszonteset mar nem emliti,.?,mi ebbol kovetkezett?:)),pedig a hangsuly itt van:))😊"
És az 1945-öt követő Benes-dekrétumok miből következtek? Pont azokat az ártatlan magyarokat büntették, akik szerinted a hétköznapi életben "Vissza Prága!"-ztak. Vagy azok inkább cselák felforgatók voltak? Aki magyar volt, az nem kívánta vissza a cseh uralmat, ahogy Erdélyben sem a román, és a Délvidéken sem a szerb impériumot.
Szerintem inkább helyezd a hangsúlyt egy Skoda-makett tologatására. :-)
Korabeli tudósítást idézve aláhúzta, micsoda ünnep, nemzeti öröm volt a visszacsatolás.:)),es aunnepeket koveto hatkoznapi elet bekoszonteset mar nem emliti,.?,mi ebbol kovetkezett?:)),pedig a hangsuly itt van:))😊
