Ahhoz képest, hogy az Adriára tervezték, szépen helytálltak az Indiai óceánon, Mikronéziában, Kína partjainál és a sarki vizeken, a Franc Józep landnál:)))
"Ez igaz. csakhogy a TEGETTHOFF és RADETZKY osztály egységeinek hiába volt hasonló az akciórádiuszuk, mint mondjuk a WARSPITE-nak, mert a kuk hajóknak oda is kellett érni a hadműveleti területre az Adriáról, míg a britek Máltáról, a franciák Bizertából operálhattak. A britek és franciák szinte bármelyik földközi tengeri kikötőt használhatták feltöltésre, a kuk hajóknak csak a saját, hazai kikötőik, rosszabb esetben a török kikötők maradtak.
Az antant hajók gyakorlatilag saját vizeiken operáltak, a kuk hajók meg saját támaszpontjaiktól messze. ezt is bele kell kalkuklálni az akciórádiuszba."
Ez is igaz, csakhogy az Osztrák-Magyar hadihajókat az Adriára tervezték, nem arra, hogy Oceániában, vagy Madagaszkárnál védjék a "birodalom" érdekeit.
Az Olaszok ellen úgy voltak jók, ahogy voltak, és az angolokat meg a franciákat is le tudták beszélni az adriai rajcsúrozásról.
Mindezzel együtt, olvastam egy elméletről, amit egy KuK tengerésztiszt nyujtott be a flottaparancsnokságnak, ami szerint az Otrantóból visszatérő cirkálók, a Cattaroból kifutó flotta csapdájába csalják, és megsemmisítik az adriai antant erőket. Utána szabad lehetett volna az út Nápolyig, ahol a Tegerhof osztály hajói szétlőhették volna az Olasz flottát. Ezt a tervet Károly utasította el, aki nem akart akármekkora győzelmet, mert ez, a győzelem esélye nélkül elhúzta volna a háborút. Minden esetre Horthy még abban a hitben vívta az otrantoi csatát, hogy ezt a tervet valósítja meg. Mi történt volna, ha így történik, nem tudom.
Na, azért nem egészen, mert partra lehetett volna szállni, no de a partról kitörni erősen kétséges a siker reménye, tekintettel az igen barátságtalan hegyekre és rendkívül gyenge - könnyen ellenőrizhető - szárazföldi úthálózatra. Nem véletlen, hogy egyik vh-ban sem volt nagyszabású partraszállás az Adrián. Pedig a másodikban gyakorlatilag védtelen volt a part...
Ha egészében nézzük a flottát, s a Galipolinál kialakult válságot, akkor bizony sokkal több forgott kockán, mint egy gyorscirkáló vagy romboló. Amennyiben az Antant beveszi a szorosokat valszeg a háború sokkal hamarabb eldől a javukra ( törököket kiütik, a bulgárok be se lépnek, az oroszok pedig folyamatos ellátást kapnak a melegvizű tengereken át). Ezért ezzel kapcsolatban a korabeli német nézeteket osztom.
"Flottatüntetés lényege, hogy az ellenséget lépésre kényszerítik - erők megosztása, átcsoportosítás..."
NAja, csakhogy a stratégia lényege, hogy nem az kényszeríti lépésre az ellenfelet, aki 3-szoros hátrányban van. Az ugyanis védi a saját partjait.
"Amennyiben a Ion-tengerre mennek ki nincs veszély arra, hogy a háta mögé kerülnek,"
De van, uis a francia flotta Korfun állomásozott, a Ion tenger kellős közepén.
"még az olaszok sem, lévén főegységeik nem is ott állomásoztak."
Naja, viszont kellő egységeik állomásoztak az Adrián ahhoz, hogy ha a kuk flotta kimegy a Ion tengerre, akkor lezárják az Adriát a visszaút elől.
"A francia-angol flottának meg lépnie kellett volna, mivel: 1, KuK lezárja a montenegrói partot"
Lépett is. Eredmény: ZENTA elvesztése.
"2, a könnyű erők és tengók bármikor veszélyeztethetik a Kelet-Mediterráneum szállításait (Galipoli akció ellátása)."
Akkor még nem voltak a Monarchiának olyan tengói, amelyek képesek lettek volna a kelet mediterráneumban operálni. (talán az U3, U4)
Azt kéne elfogadni, hogy akkor, amikor Olaszo. belépése bármelyik pillanatban várható, és a kuk flotta egyedül marad a francia-olasz-brit flottával szemben, teljesen érthető, hogy Haus a saját védelmi képességeit, még egy tengóval, egy torpedónaszáddal és egy gyorscirkálóval sem akarta gyengíteni.
"A franciák egy páncélos cirkálót vesztettek az Adrián, a LEON GAMBETTA-t. A JEAN BART dreadnought volt, és az el sem süllyedt, bár a háboeú végig nem sikerült kijavítani."
Flottatüntetés lényege, hogy az ellenséget lépésre kényszerítik - erők megosztása, átcsoportosítás... Amennyiben a Ion-tengerre mennek ki nincs veszély arra, hogy a háta mögé kerülnek, még az olaszok sem, lévén főegységeik nem is ott állomásoztak.
A francia-angol flottának meg lépnie kellett volna, mivel:
1, KuK lezárja a montenegrói partot 2, a könnyű erők és tengók bármikor veszélyeztethetik a Kelet-Mediterráneum szállításait (Galipoli akció ellátása).
Oké, csakhogy ha a kuk flotta készletei elfogynak hobvva mennek vissza???
A britek Máltára, a franciák Bizertába vagy Korfura. Ugyanakkor ha kijön a kUK flotta az antant első dolga, hogy lezárja az Adriát, és akkor ugrott a flotta.
Szia, Cattarót, amig a Lovcen-t el nem intézik, nem lehet támadás kiinduló pontjának használni, A frenciák is ott voltak. Marad Gruzs-Sebenico. Édesviz
"Eddig az időpontig a K. und K. flotta érdemben bezavarhatott volna a Dardanelláknál folyó hadműveletekbe, már az Adriáról kijövetelt követő flottatüntetéstől is főtt volna Churchill feje:"
Azt azért ne felejtsd el, hogy az antant a dardanellákhoz a várható veszteségek miatt csak régi, elavult hajókat küldött. Ha kimegy a KUK flotta a Földközire, háromféle lehetőség volt:
1. A teljes operatív francia flotta, kiegészülve a brit hajórajjal benyomul az Adriára, és a védtelenül hagyott tengerpartot sz..rá lövik, netán elfoglalják Cattarót, Polat.
2. Ez a francia-brit flotta lezárja az Adriát, és a kuk flotta képtelen visszatérni asaját bázisaira, az olaszok belépnek, és megint csak ott áll a védtelen saját tengerpart.
3. A francia-brit flotta harcra kényszeríti a kuk flottát a Földközin. Esélyünk szinte semmi.
És még valami: Haus döntésében a legfontosabb szerepet Olaszo. magatartása játszotta. Miután az olaszok - a KH megdöbbenésére - semmlegesek maradtak - mindenki számára világos volt, hogy előbb-utóbb belpnek ellenünk a háborúba. Még szövetségesként is egymás ellen fegyverkezett a Monarchia és Olaszország. Hausnak teljesen igaza volt, hogy ebben a helyzetben nem vitte ki a flottá az Adriáról.
Úgy hívták, hogy rúdtorpedó (az önjárót ,,haltorpedónak" nevezték, a víziaknát pedig ,,kötött torpedónak", volt még ,,vontatott torpedó"). Lehetett ütközéssel robbantani, de lehetett elektromos gyújtással. Megnézem, van-e valamely könyvben képem róla.
Ha csak a Ion-tengerre mennek ki flottatüntetni, mit hagynak védtelenül? Nincs ellenség a hátuk mögött, oldalukban, mikor közelít a francia-angol flotta megfordulnak és szépen visszavonulnak Cattaroba...
"A franciák meg ugye, két páncélos nagycirkáló elvesztése után, elég gyorsan eltüntek az Adriáról."
A franciák egy páncélos cirkálót vesztettek az Adrián, a LEON GAMBETTA-t. A JEAN BART dreadnought volt, és az el sem süllyedt, bár a háboeú végig nem sikerült kijavítani.
"Tehát amennyiben Haus úgy dönt, hogy előbújik az üzemanyag utánpótlás nem okozhatott volna komolyabb gondot az adott korszak technikai színvonalán."
na akkor én is kukacoskodom kicsit:
A KUK flottában a nagy hajók közül kizárólag a TEGETTHOFF osztály hajói voltak részben olajtüzelésüek. Üzemanyaguk 15%-a volt olaj, a többi szén. Mondjuk pontos számításokat kéne végezni, de kétlem, hogy kellő mennyiséggel el tudták volna látni a kísérő torpedónaszádokat. Ráadásul azok közül is csak az utolsó 27 db-os széria volt olajtüzelésű.
"Hm, például tehermentesítő támadást indítanak Gallipoli megsegítésére ( mint lehetőség, hogy mit kerestek volna az olasz hadbalépés előtt az Adrián kívül)."
És védtelenül hagyják a saját partvidéket????
NA ez az amire azt mondta Haus, hogy nem más, mint felelőtlen szerencsejáték, va banque.
,,rúdtorpedó" (rúdakna).