... remélem addig se... sőt, virágot se akarok csinálni drótból és harisnyából... pedig színes harisnyáim is vannak :-))) (Mi minden szart őrizgetek én évtizedekig...)
Na, most szöget ütöttél a fejembe és ez fááááj...:-)
Bár, az én nagyanyám is öregkorában kezdett el tejeszacskókból horgolni:-) Akkor még csak az volt, a színes pólók divatja később jött el. Azért remélem, a tejeszacskókig nem jutok el:-)
Nálunk sok ilyesmi képződik, hála a kutyáknak, macskáknak.
A kisebbeket eddig is felhasználtam, mert vízhatlanok és jó erősek.
A kiürült zacsikat kiöblítettem, a bontatlan végükön ollóval néhány kisebb lyukat vágtam, a felső szélét keskenyen 3xosan visszahajtottam. Megtöltöttem földdel és növényi szaporítóanyagot, úm. töveket, virághagymákat, hajtásokat dugdostam beléjük, aztán vagy beástam őket 2/3-ig a földbe, vagy csak egymás mellé állítgattam őket és nevelgettem a következő alkalomig, amíg vagy elültettem a jól begyökerezett növényeket a kertben, vagy elajándékoztam olyanoknak, akik szívesen örökbe fogadták őket.
Szorgos, teljesen jópofa ez a gombos karkötő! Remélem csinálsz még, meg fülbevalót, meg nyakbavalót, meg ami még eszedbejut:-)
mit is ír, helyeske, ízléses lett a koszorúd és jó ötlet a megunt plüssállatok újrahasznosítása. Unokáimnak van belőlük több tucat, főleg, mert anyuci szereti őket, mármint a plüssöket (is), de azért a kölkök is játszanak velük, egyelőre, de ennek a korszaknak egyszer majd vége lesz és akkor....:-)
És a papír ruha sem épp praktikus. Nem mondtam, hogy használhatóak is a cuccok. :) De a sörösüveg lámpa például tök jó lenne egy kis beülős hangulatos kocsmába, pubba. És az egyforintos Buddha is jól néz ki.
Nekem is volt egy ilyen tálam és azt csináltam vele, hogy leszedegettem a a mázat ahol tudtam, kigletteltem jól megcsiszoltam mindenhol és befestettem, ment rá az indás leveles mintájú szalvéta és csoda szép lett. A nagybátyám kapta szülinapjára. Ki is rakta az ünnepi asztal közepére szőlőt rakott bele. Képem sajna nincs róla, mivel akkor még nem volt masinám. :(
A belseje még ép. Sok igazság van abban hogy a valódi kézműves dolgok, meg szép anyagok szépen öregednek. Ez a 70-es években készült, tömegtermelt magyarosch tál is tetszett, míg ép volt. :-) Így megkopottan már nagyon nem. Van viszont tényleg régi, 100 éves családi köcsögünk, ami használati tárgy volt. Az lepattogott zománccal is valóban szép maradt. Azt át nem alakítanám a világ minden kincséért sem.
Ezt a táskát színes pólók fonalából horgoltam. Eredetileg arra szántam, hogy majd ebben hordom ki a kertbe a cuccaimat (telefon, könyv, ásványvíz, stb.), hogy a közelemben legyenek, amikor kertészkedek, de akkorára sikerült, hogy a laptopom is pont belefér.
Köszi a válaszokat. Ez a nagy leveses, az kezdett kopni. A kisebbek még nem. A javítást én sem tudom elképzelni, akkor már inkább azt, hogy minta teljesen le, aztán az egész mondjuk pirosra befest. Köszi az átfúrás leírást is. Jól jöhet még.
Vagy kaspót is csinálhatsz belőle. Belülről kilakkozod, hogy vízhatlan legyen és már kész is. Sajnos azt nem tudok a mázat, hogy lehet javítani. Szerintem úgy, hogy ne üssön el nagyon, úgy sehogy. :S
A feneke közepén óvatosan megbontod a zománcot (szög+kalapács), töltesz bele egy kis vizet és nem ütve fúróval belülről kifelé fúrsz egy lyukat, mint a készen vett cserepeken is van.
A lepattogzással én nem csinálnék semmit, mert szeretem az ütött-kopott, később bemohásodott cserepeket, persze nem a konyhában:-)
A magyarosch mintái miatt inkább muskátlit, petúniát, mint pozsgásokat ültetnék bele.
Közeleg a Húsvét.
