Az 1883-as kitörés centruma a Perboewetan volt, ami még a mostani maradék Anak Krakatau magasságát sem érte el. A legnagyobb bumm nyilván abból eredt, hogy az összeroskadó magmakamrába beömlött a tengervíz. Ahhoz pedig nem kell nagy hegy.
Attól, hogy a vulkán még nem éri el szülője méretét, simán robbanhat akár akkorát is, mint elődje. A Kraki egyrészt a jávát szumátrától elválasztó törésvonalon van, másrészt az alábukó indoausztráliai lemez (mondjuk szerintem hiba egybe venni, az indiai lemez mindig is függetlenül mozgott az ausztráltól) alábukási vonala ott pont megtörik, és ez valamilyen oknál fogva sokkal aktívabb működést eredményez az egyik idevágó dokumentumfilm szerint.
Szóval még akár az is lehet, hogy lesz egy újabb nagy kitörés. A 19.századi nagy bumm is több hét felvezetéssel kezdődött. Kíváncsi vagyok mire fut ki a dolog.
És közben felmerül bennem, hogy a 2004-es rengés nem juttatott-e le extra lemeztöredéket, ami mostanra megolvadva ezt a kitörést eredményezi.
Mondjuk Indonéziában lenne hová menteni az embereket, csak az a szigetívtől pár száz km-es hajóútra van: Borneó (más néven: Kalimantan) szigetének indonéziai részére. (Borneó északi keskeny hegyvidéki sávja Malajziához tartozik, és egy "tenyérnyi" darabka terület a Brunei Szultánság területe, Malajzia területébe ékelődve az északi partsávon, annak az ÉK-i részéhez közelebb.)
Ez így van, ezek gyönyörű, de nem nyugodt helyek, ráadásul túl vannak népesedve, ezért sok mindig az áldozat ha valami természeti katasztrófa történik. (Ami lehet földrengés, szökőár, vulkánkitörés, de ha ilyen éppen nem történik, trópusi ciklonok mindig előfordulhatnak.)
Indonéziának sajnos éppen ugyanaz a balszerencséje, mint Japánnak: az ország szigetívi része az óceáni árkok mentén fekszik, maga a szigetív pedig egy vulkánsor, amely hol az egyik, hol a másik helyen aktiválódik, folyton nyugtalanítva vagy menekülésre kényszerítve a lakosságot.
Azért ilyen bonyolult vulkanizmus nem sok más helyen van a földön, mint Olaszországban.
Az Etna jó eséllyel egy sekély mélységű hotspot felett fekszik, a lipari vulkanizmust az Afrikai lemez alábukása okozza, és itt kialakult egy hátság is, ami folyamatosan tágítja a tirrén medencét. Mellette egy köpésre az Appenin félszigeten az Adriai lemez becsúszása alakított ki egy vonultot, ami a Vezúvval kezdődik, és Toscanaig tart, és egy szupervulkánt is a tagjai között üdvözölhetünk.
És akkor még nem is említettük Pantelleriát, ami anomália, mert az alábukó Afrikai lemezszegélyen van, nem azon, ami alá bukik, tehát nem szubdukciós vulkán.
Köszi, így érthetőbb. Mert az látszott, hogy a nyugati oldalán alábukik, csak azt nem gondoltam, hogy olyan messzire jut.
"On the west side, the Adriatic plate subducts underneath the Apennine Mountains in Italy in a subduction zone that extends south towards the Ionian Sea and beyond (Devoti et al., 2002). These tectonic features outline the plate and are responsible for the unusually twisted shape of the plate."
Ez a cikk azt mondja, hogy a lemezdarab nyugati széle az Appennin-félsziget alá bukik. A vázlatrajz a keleti oldalon több gyűrődési hullámot mutat alábukás nélkül.
Egybevág a tapasztalattal, hogy Itáliában van vulkánosság, a Dinarida oldalon nincs.
Én se értem! Pl. azt, hogy az Afrikai lemezről szárazföldi darab, meg óceáni darab is bukik alá, ezt úgy kellene érteni, hogy még egymás alá is becsúsznak. Vagy a szárazföldi darab az Adria lemez, és az óceáni a Tirrén-tenger felőli oldalon van, és Itália alatt csúsznak össze? Ez megmagyarázná a vulkánokat, de korábbi térképen, amit betettem, az Adria lemezt úgy tüntetik fel, hogy mindenhol ő bukik alá.
Ezt nem értem. A wikipédián azt írják, hogy nem az Adriai lemez bukik alá, hanem mellette levő lemezek. Vagy rosszul értem?
"Studies indicate that in addition to deforming, the Eurasian continental crust has actually subducted to some extent below the Adriatic/Apulian Plate, an unusual circumstance in plate tectonics. Oceanic crust of the African Plate is also subducting under the Adriatic/Apulian Plate off the western and southern coasts of the Italian Peninsula, creating a berm of assorted debris which rises from the seafloor and continues onshore. This subduction is also responsible for the volcanics of southern Italy."
Ebben lenne logika, de ugyanakkor az appenin hegység nyugati oldalán levő vulkánok, pld Vezúv, Bolsano tó, Albanoi hegyek szerintem szintén az Adriai lemez alábukása miatt jöttek létre, ugyanis a lemezszegéllyel párhuzamosan sorakoznak.
Ami még fura, hogy nincs "óceáni" árok az Adria körül.
Nagyon furcsa alakú és viselkedésű lemez. Beékelődött, és minden irányban ő bukik alá. Talán a Balkán azért nem vulkános, csak gyűrt hegység, mert ott egy szárazföldi lemezdarab találkozik szárazföldivel? (Függetlenül attól, hogy most az Adriát víz borítja.)
A szubdukciós zónát rossz helyre képzeltem, úgy gondoltam, közelebb van a Lipari szigetekhez - a Google térképen látszik ott egy árok a tenger alatt - de ez a cikk délebbre teszi.
Én hiszek neked is, a forró pont az egyik magyarázat a hegy keletkezésére.
"A number of theories have been proposed to explain Etna's location and eruptive history, including rifting processes, a hot spot, and intersection of structural breaks in the crust. Scientists are still debating which best fits their data..." (-:)
Az biztos nem, az nem eredményezne bazaltlávát. Szerintem a a láva nagyon mélyről jön, én egy forró pontot feltételezek. Viszont menet közben átmegy egy vizes rétegen. Óceáni aljzatrétegen biztosan átmegy, eleve az egész etna mészkőre települt, az alsó jópárszáz métere mészkő, nem bazalt, mármint ahol nem fedik be teljesen a lávafolyások. Egyébként meg lassan keletre tolódik a kitörések központja, pont mint a forrópontoknál szokott történni.
"A föld mélyéből feltörő magmában oldott víz és gázok találhatók, melyek a kitörés során – a nyomás csökkenése következtében – kiszabadulnak lávabörtönükből."
Tehát nagy nyomáson a magma tartalmazhat bizonyos mennyiségű vizet - nyilván nem annyit, hogy szétvesse az egész hegyet. Ehhez valami folyamatos utánpótlásnak kell érkezni. Van egy szubdukciós zóna Szicíliától északra? (Lipari szigetek, Stromboli)
Visszatérve az Etnára: a vitatott cikk azt mondja "a hegy gyomrában folyamatosan forrnak az indulatok. És ez a metafora akár szó szerint is értelmezhető. Az Etna emésztése ugyanis hasonló problémákkal küzd, mint amivel a miénk is szokott. A jelenséget úgy nevezik: puffadás.
Carmelo Ferlito feltételezése szerint az Etna magmakamrájába folyamatosan érkezik nem csak olvadt kőzet és víz, de széndioxid és kéndioxid is. A gázmennyiség pedig időről-időre felgyülemlik, majd egy hangos kitörés során távozik. Csakúgy, mint nálunk embereknél. De ebbe most ne menjünk bele... Aztán kezdődik minden elölről. Újra elkezd felgyűlni a gáz, majd ismét eltávozik."
A gejzír úgy ugyan soha nem tudna működni, hogy a víz egy helyen van a magmával a magmakamrában, mert akkor kevés víz esetén elpárologna, vízfölény esetén viszont a gőznyomás felrobbantaná a vulkánt.
Egy gejzír úgy működik, hogy a vulkán falában olyan különálló üregek vannak, amelyeket a vulkán fala stabilan el tud szigetelni a magmakamrától úgy, hogy a magma közé nem folyhat vagy nem ömölhet be a víz. Így a vulkán üreges fala az egyik oldalon átforrósodik a magmától, míg a másik oldalon a magma hőjét továbbadva felforralja a vizet, amely egy másik nyíláson keresztül (tehát még véletlenül sem a magmakürtőkön át!) kijut a szabadba, ahol időszakosan kilövelli a forró vizet, amelyet mi megszemlélhetünk, vagy elvezethetjük és fűthetünk is vele akár (mint ahogyan azt Új-Zélandon teszik).
A lényeg, hogy a tüzes magma a víztől stabilan el van szigetelve, de úgy, hogy a víz a falaktól a hőt még át tudja venni. Ez a gejzír... .
Ez e gejzír elmélet mekkora hülyeség. Ahol 1000 fok feletti izzó bazalt ömlik, ott nem beszélhetünk gejzírről.
Lehet hogy sok vízpára is feljön a láva mellett, de ez szerintem simán máshol is előfordul. Bár inkább alábukó lemezszegély menti andezites vulkánoknál jellemző, ahol az óceáni lemez sok vizet is visz le magával.
