Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
A könyv vagy a Hajdúvitézek vagy A törövilág végnapjai Magyarországon.És olyan nem írott kötelezettség lehetett mint manapság sok hadseregben a kopaszoké kizárolagos takarítás , szívatás ami hivatalosan tiltott.De tényként emliti valamelyik könyv.
Nem mintha példátlan eset lenne bármelyik korabeli seregben a különböző vágyak ilyetén kielégítése, de azt, hogy egy szervezetten csinálták volna, arról még nem hallottam. Ezért vagyok kíváncsi, hogy hol olvastad.
Már nem tudom.Vagy egy hajdúkról szóló könyvben , ahol megemlitették a török módon élőket és kitértek a törökök ilyen szokásaira is , vagy kimondottan egy magyarországi törökökről szóló könyvben.
Nem tudok százalékot mondani, mert erről nincsenek pontos számadatok. Mindenesetre annyira ritka nem lehetett, ha évtizedeken át rendszeresen tiltották a házasodást... Ráadásképpen a 17. századtól kezdve egyre nagyobb számben vették fel az obsitos és a még szolgáló janicsárok gyermekeit, a kuloğlu-kat.
A janicsároknál ha jól emlékszem minden tizedik (a számra nem emlékszem) janicsár közé besoroltak egy kopaszt is , aki mellesleg a hátsó részével is köteles volt kielégiteni az öregebb katonák minden kívánságát.
A janicsárok inkább a spártai keménységű kiképzés miatt nem annyira a nőket kedvelték minden helyzetben. Manapság talán pedofilnak lehetne őket elkönyvelni, ha jól tudom.
Nem tudhatom, hogy Kaif a topic szultánja, vagy válide szultánája :) Hallottam már Mohamed Kaifról és Katrina Kaifról is, szóval nehéz eldönteni. Bár ránézésre utóbbi sokkal szimpatikusabb :) Fatih már egyszerűbb, mert ilyen névvel csakis a nagyvezír lehet:)
Az európai területeken elég rita volt a török etnikumú emberfia. A magyar hódoltság területén a helysőrségek legnagyobb részét balkáni eredetű katonák adták.
Éppen most szaladtam bele egy kutatási eredménybe, amely 72 magyarországi oszmán erőd zsoldlistája alapján nézte meg az etnikai összetételt. Egyes listákon szerepel pl. a katona neve, vallása, származási helye, családi állapota is. A budai vilájet katonáinak kilenctizede balkáni eredetű volt. Zömük a Balkán északnyugati részéről (Hercegovina, Bosznia, Észak-Szerbial és a Dráva-Száva köze) származott; elsősorban bosnyák, másodsorban szerb (egy részük vlah), egykori – a martalócok esetében továbbra is megtartott – vallását tekintve ortodox volt. További érdekesség, hogy 1558-ban a budai vilájet váraiban regisztrált 819 újonc között 27 magyar volt, ebből kettő keresztény, a többi áttért.
Na ja, majd te is megtanítanád lovagolni a magyarokat, mint délszláv keresztény társaid. Csak akkor miért vannak ott a magyar népvándorlás kori sírokban a ló egyes csontjai, ha már az egész váz nem is, kard, nyilak és ilyesmik az emberi csontok mellett?
A müszellem szó állítólag a felszabadított rabszolgákra vonatkozott, lehet, hogy belőlük is szerveztek lovascsapatokat.
A müszellemek érdekesek voltak:) Hegyi Klára kutatásai szerint a müszellemek szabad katonaparaszti szervezet tagjai voltak, amelyeket kisegítő erőként tényleges katonai szolgálat ellátására szerveztek meg. Érdekesség, hogy az első oszmán összeírások után szinte azonnal, már az 1540-es évek elkezdték szervezni, először a színmagyar Baranyában. Ez a kezdemény a magyar területek viszonylag korán (egy-két évtized) elhalt, de erőre kapott a a Duna-Tisza közének, Tolnának és Somogynak elbalkániasodott területein, valamint a Balkán északi részein. Hegyi Klára ezt írja a müszellemek, martalócok és a vlahok szabadparaszti szervezeteiről: a balkáni népesség azonban megmaradt, sőt növekedett. Utánpótlással szolgált mindennemű katonáskodáshoz: ha a helyzet úgy kívánta, a hadvezetés a rácokat és a vlahokat katonaként használta, ha nem volt szüksége rájuk, meghagyta őket parasztnak. Sokezressé nőtt tömegük minden szolgálatra, irregulárisra és regulárisra, szabados parasztira és fizetettre egyaránt használható és kapható volt.
Csak egy jó tanács, kedves Galga-menti olvtárs: ne használj katonai kifejezéseket, ha nem vagy biztos a használatukban, mert akkor könnyen belekeverdhetsz:)
Hadtestnek magyarban az oszmánli odzsak-ot fordítjuk, abból nem volt sok.
Azonban nemcsak a reguláris, de a félreguláris és irreguláris lovasság is több különböző csapattestre oszlott.
Nem csapattestekre, hanem lovassági egységekre:)
Egyébként a fene sem érti, hogy minek volt az oszmán hadseregben ennyiféle könnyűlovas alakulat, nem igazán látom át, hogy harctéri feladataikat vagy harcértéküket illetően mi volt a különbség köztük.
Na, és akkor most ugrik a majom a vízbe: miután nem önálló csapattestekről, hanem más-más elnevezésű, de sokszor ugyanazon feladatot ellátó lovasokról beszélünk, így máris világos, hogy ezek nem feltétlenül voltak önálló egységbe, alakulatba szervezve:) Azaz nem mindegyiknek volt önálló feladata, és sajátos harcértéke.
Rendkívül jó szervezettnek, ugyanakkor bürokratikusan merevnek és bonyolultnak is tűnik számomra a XVI-XVII. századi oszmán hadszervezet.
Jól szervezett volt, bürokratikus, de cseppet sem merev.
