Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Szia Gondolkodó és egyben helyesen kételkedő társ! Üdv a csapatban!
Szóval: Mire jó ez?
Nos, ha egyik helyen önként elpárolog és ezzel energiát hoz el onnan majd
önként kondenzálódik és ezzel energiát rak le oda..
akár csak egyetlen egy molekula is, akkor ezzel megvalósította Kelvin lord rémálmát, felrúgta a termodinamika II. alaptörvényét.
Mit is mutat a tapasztalati tény?
Pl. az asztalra helyezett ödítős üveggel ?? (szénsavmentessel, nehogy becsapódjunk a CO2 hatsával.)
Azt, hogy a folyamat létezik.
A kiterigetett ruha ? Ugyanezt. A szivacs a tábla törlésére kitett, Isten adta
drága útált szivacs?
Hááát, az is..
Azaz a környezetünkben gyakorlatilag minden a folyadékokkal érintkező
felület mutatja a jelenséget.
Láttuk? Nem. Na jó, talán már Te is kezded látni. Én magam is csak néhány hete döbbentem rá.. ott volt a szemem elött, szajkóztam :" izotermikus desztilláció", de
vak módon, nem gondoltam tovább.
Valakivel beszélgettünk és elkezdtem neki megmagyarázni a párolgás energia folyamatait és reflexből példának hoztam az izo~ -t ..
Akkor döbbentem rá, hogy ez is.. egy újabb energia bomba.
" Végy egy nagy rugót! Nyomd össze 1 m-es úton 10 000 000 N erővel,
kötözd össze platina dróttal és tedd egy vödör 20 fok C-os sősavba.
A rugó vas(acél) anyaga maradék nélkül feloldódi, és a benne tárolt energia
"eltűnik" !
Tartja a megfigyelés. De valóban eltűnt? Szerinted mi történt?"
Egyelőre fogalmam sincs, gondolkodni kéne rajta. De mit lehetne ezzel kezdeni, hogyan lehet ilyesmiből pl. reverzibilis körfolyamatot csinálni. Sehogy. Attól még lehet érdekes, de tovább kéne gondolni.
Izotermikus állapotváltozás valós anyagokon a következő. Ezeket lehet például p-V diagrammon ábrázolni. Ugynevezett izotermákat szoktak felvenni. Ezek a görbék állandó hőmérsékleteken a térfogat változtatásával figyelik a nyomás változását. Ezek az izotermák. Három szakaszból állnak.
Van egy vízcsepp, elpárolog és a göztér egy másik pontján kondenzálódik(lecsapódik), ott leadja a párolgáskor felvett hőjét.
Vajon azt nem kell figyelembevenni, hogy vajon miért gondolja a vízcsepp, hogy neki most nagy hirtelen el kéne párolognia, illetve ezután lekondenzálódnia?
I. főtétel – Energiamegmaradás törvénye [szerkesztés]
Egy termodinamikai rendszer belső energiáját kétféleképpen lehet megváltoztatni: munkavégzéssel és hőközléssel. A rendszer ΔU belső energiájának megváltozása tehát a vele közölt Q hőmennyiség és a rajta végzett W (bármilyen) munka összege:
dU=Q+W"
"II. főtétel [szerkesztés]
Clausius-féle megfogalmazás (1850.):
A természetben nincs és egyetlen géppel – ún. Clausius-géppel – sem hozható létre olyan folyamat, amelyben hő önként, külső munkavégzés nélkül hidegebb testről melegebbre menne át.
Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.):
A természetben nincs és egyetlen géppel – ún. Kelvin-géppel – sem hozható létre olyan folyamat, amelynek során egy test hőt veszít és ez a hő egyéb változások nélkül teljes egészében, 100%-os hatásfokkal munkává alakulna át. A Kelvin-gépet másodfajú perpetuum-mobilenek nevezzük, tehát az állítás szerint nem létezik másodfajú perpetuum-mobile."
Pedig-pedig hogyan is működik az izotermikus desztilláció?
Van egy vízcsepp, elpárolog és a göztér egy másik pontján kondenzálódik(lecsapódik), ott leadja a párolgáskor felvett hőjét.
Ha a két pont közé, a hő visszavezetésére egy termoelemet helyezünk, akkor
a termoelemen keletkező feszültséggel éa annak áramával "melléktermékként"
munkát végezhetünk.
Vagyis ezzel a TD első két tételének ellent mond a valóság.
A felvetetted laprugós-lendkerekes jelenséghez további adalék.
Kiveszed a biciklid első kerekét. Ketten megfogjátok a tengelyénél fogva (kerék síkja függőleges, a tengely vízszintes). Valaki jól felpörgeti a kereket. Egyikőtők elengedi a tengely egyik végét, csak a másikotok tartja egyedül a másik végét. Mi történik? Leesik a kerék? nem. Az ellenkezője: felfelé mozdul el? nem. Hanem mi?
A te példád viszont jó. Tovább egyszerűsíthető, ha az egyik lő csak (kétfelé), mondjuk az ágyús, a puskás meg nem. Akkor csak az egyikre, a puskásra hat erő.
Tehát a lemezek nemcsak egymás felé dobálják a fotonjaikat, hanem kifelé is.
Nyitott rendszer.
Egyébként, hogy ténylegesen melyik lemezre mekkora erő hat, az attól is függ, hogy tudnak-e a külvilághoz képest elmozdulni, és ha igen, egymáshoz képest tudnak-e, vagy össze vannak-e kötve kötéllel.