Keresés

Részletes keresés

hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1989
Szia Gézoo4,

Hogy is van ez?

Nem akkor párolog jobban, ha DOMBORÚ a felület?
Előzmény: Gézoo4 (1984)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1988

Szia Gondolkodó és egyben helyesen kételkedő társ!    Üdv a csapatban!

 

  Szóval: Mire jó ez?

 

  Nos, ha egyik helyen önként elpárolog és ezzel energiát hoz el onnan majd

önként kondenzálódik és ezzel energiát rak le oda..

 

  akár csak egyetlen egy molekula is, akkor ezzel  megvalósította Kelvin lord rémálmát, felrúgta a termodinamika II. alaptörvényét.

 

  Mit is mutat a tapasztalati tény? 

 

Pl. az asztalra helyezett ödítős üveggel ?? (szénsavmentessel, nehogy becsapódjunk a CO2 hatsával.)

   Azt, hogy a folyamat létezik.

 

   A kiterigetett ruha ?  Ugyanezt. A szivacs a tábla törlésére kitett, Isten adta

drága útált szivacs? 

   Hááát, az is..

 

   Azaz a környezetünkben gyakorlatilag minden a folyadékokkal érintkező

felület mutatja a jelenséget.

 

   Láttuk? Nem. Na jó, talán már Te is kezded látni.  Én magam is csak néhány hete döbbentem rá.. ott volt a szemem elött, szajkóztam :" izotermikus desztilláció", de

vak módon, nem gondoltam tovább.

   Valakivel beszélgettünk és elkezdtem neki megmagyarázni a párolgás energia folyamatait és reflexből példának hoztam az izo~ -t .. 

 

   Akkor döbbentem rá, hogy  ez is.. egy újabb energia bomba.

 

 

Előzmény: Helem (1985)
Helem Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1987
Ezek ilyen kidolgozatlan ötletfoszlányok. Azon kéne gondolkodnod, hogyan csinálj ezekből valami működőt.
Előzmény: Gézoo4 (1984)
Helem Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1986
"  Végy egy nagy rugót! Nyomd össze 1 m-es úton  10 000 000 N erővel,

 kötözd össze platina dróttal és tedd egy vödör 20 fok C-os sősavba.

   A rugó vas(acél) anyaga maradék nélkül feloldódi, és a benne tárolt energia

"eltűnik" ! 

   Tartja a megfigyelés.  De valóban eltűnt?  Szerinted mi történt?"

 

Egyelőre fogalmam sincs, gondolkodni kéne rajta. De mit lehetne ezzel kezdeni, hogyan lehet ilyesmiből pl. reverzibilis körfolyamatot csinálni. Sehogy. Attól még lehet érdekes, de tovább kéne gondolni.

Előzmény: Gézoo4 (1983)
Helem Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1985

"  fázisokat keress benne.  Mert ezek a fázisok (ill. valamelyike(e)k, minden esetben jelen van(nak).

     Az sem ártana, ha megnéznéd az izotermikus desztilláció leírását. 

Nem "kell" rám hagyatkoznod, nézz magad utánna."

 

Ez a két határgörbe közötti állandó nyomású és hőmérsékletű szakasz.

És mit akarsz ezzel?

 

  "A tapasztalat ezt mutatja." 

A tapasztalat mutatja, tehát nem kizárt.

 

   "Perpetum mobile nem létezhet!"  - nálunk még jogi törvény is kimondja,

hogy nem szabadalmazható ppm. 

Elsőfajút tömegével adnak be, másodfajút egyet se.

 

"   Szóval?

   Te melyik csoportba tartozol?  Az esztelenül elvetők, vagy a gondolkodók csoportjába?   "

 

Én mindig is gondolkodók és egyben kételkedők csoportjába tartozom. Bármire nyitott vagyok amin látszik hogy lehet esetleg értelme.

Előzmény: Gézoo4 (1983)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1984

 

  Érdekességként meg kell említenem Blaci59 szenzációs megérzését!

 

    Tegnap este, hazafelé mentemben a Blaci áltam említett kapillárhatás felhasználhatóságát vizsgáltam meg.

   És tényleg!  Szenzációs gondolatokhoz vezetett!

 

   Ugyanis, a folyadékfelszín sugarának négyzetével fordítottan arányos

a párolgási sebesség,  a párolgáskor a gőztérbe jutó molekulák helyi

sűrűsödése ill. ritkulása következtében.

 

   Így ha két egymás melletti, egymással kapilláris rést képező szálra

engedjük felfutni a folyadékcseppet, akkor a felszínének görbületi sugarát,

a csepp természetes görbületi sugarának akár ezredére is csökkenthetjük,

ezáltal majdnem milliószorosára növelve a párolgási sebességet !

 

  Ez szenzációs lehetőség a felhasználhatóság irányában!

 

  Gratulálok Laci!  Zseniális volt a megérzésed a kapillárhatás esetleges

alkalmazhatóságáról!

 

 

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1983

Szia!

 

   Javaslom, nézz meg jobban egy-egy fázisdiagramot! 

 

- szilárd-gőz, 

-  szilárd-folyadék-gőz,

- folyadék-gőz,

-  és csak gőz(gáz, a kritikus hőmérséklet felett bármekkora nyomáson)

 

  fázisokat keress benne.  Mert ezek a fázisok (ill. valamelyike(e)k, minden esetben jelen van(nak).

     Az sem ártana, ha megnéznéd az izotermikus desztilláció leírását. 

Nem "kell" rám hagyatkoznod, nézz magad utánna.

 

  Ami pedig Kelvint és társait illeti. 

Ha annyi ismeretük lett volna a fizikáról, kémiáról, fizikai-kémiáról, mint a mai kisiskolásoknak, akkor nem írtak volna le ekkora baromságokat

"fizikai törvények" gyanánt. 

 

  "A tapasztalat ezt mutatja."  Nos, a tapasztalat nagyon csalóka olyan esetekben,

amikor

  - egyrészt rendkívűl kevés ember áll tudományos alapossággal ezekhez

a megfigyelésekhez,

  - másrész, a jelenségek energiafolyamatai messze az észlelési küszöbük alatt zajlanak.

 

   Végy egy nagy rugót! Nyomd össze 1 m-es úton  10 000 000 N erővel,

 kötözd össze platina dróttal és tedd egy vödör 20 fok C-os sősavba.

   A rugó vas(acél) anyaga maradék nélkül feloldódi, és a benne tárolt energia

"eltűnik" ! 

   Tartja a megfigyelés.  De valóban eltűnt?  Szerinted mi történt?

 

   Szóval az olyan alaptalan, téves vélemények, mint lord Kelviné is, még a

mai napig is meghatározzák a tudományt, és a mindennapi életet egyaránt.

 

   "Perpetum mobile nem létezhet!"  - nálunk még jogi törvény is kimondja,

hogy nem szabadalmazható ppm. 

 

   Az emberek, sőt(!) a "tudós" emberek is egyetlen "ugyan már, ppm. nem is létezhet" -el elintéznek minden olyan megfigyelést, fizikai tényt, ami csak

utal az energiamegmaradás megsértésére.

 

   Szóval?

   Te melyik csoportba tartozol?  Az esztelenül elvetők, vagy a gondolkodók csoportjába?  

Előzmény: Helem (1980)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1982

Szia!

 

  Nos, gondolom a fizikai tényt, hogy a folyamat létezik, úgy ahogy említettem,

nem kívánod vitatni.

 

   A miértnek egyszerű oka van. Minden párolgó folyadékot saját párájából

képződött "párna" vesz körül.  A folyadékfelszínből, adott nyomáson és hőmérsékleten alaktól függetlenül ugyanannyi molekula lép ki a gőztérbe,

 

  csakhogy az a körülmény, hogy a gőztér egységnyi térfogatában több vagy

keveseb gőzmolekula van, meghatározza a felszín felé "visszaverődő"

molekulák számát, és ezzel a kondenzálódó molekulák számát is.

   Azaz sűrűbb lokális  "párafelhő" nagyobb számú ütközés, nagyobb számú

kondenzálódó molekula,

  szemben a ritkább lokális  "párafelhő" kisebb számú ütközés, kisebb számú

kondenzálódó molekula.

 

   Így ha a két féle felület egy gáztérben van, akkor a gáztér átlagos

gőzkoncentrációja, az egyik felszín számára

   folyamatosan telített, miközben a másik számára folyamatosan telítettlen.

 

  Ha még mindig vannak kételyeid,  akkor javaslom fusd át az izotermikus desztillációról leírtakat, pl. a wikipediában.

 

Előzmény: egy mutáns (1979)
Helem Creative Commons License 2008.02.06 0 0 1981

"A Kelvin-gépet másodfajú perpetuum-mobilenek nevezzük, tehát az állítás szerint nem létezik másodfajú perpetuum-mobile."

 

A tapasztalat szerint nem létezik, de senki nem zárta elméleti alapon, hogy nem lehet csinálni.

Előzmény: Gézoo4 (1977)
Helem Creative Commons License 2008.02.06 0 0 1980

Csak azt nem tudom mire akarsz ezzel kilyukadni?

Izotermikus állapotváltozás valós anyagokon a következő. Ezeket lehet például p-V diagrammon ábrázolni. Ugynevezett izotermákat szoktak felvenni. Ezek a görbék állandó hőmérsékleteken a térfogat változtatásával figyelik a nyomás változását. Ezek az izotermák. Három szakaszból állnak.

1. ahol csak folyadék van

2. ahol mindkettő

3. ahol csak gáz.

 

Na és hogyan tovább? 

Előzmény: Gézoo4 (1977)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.06 0 0 1979

    Van egy vízcsepp, elpárolog és a göztér egy másik pontján kondenzálódik(lecsapódik), ott leadja a párolgáskor felvett hőjét.

Vajon azt nem kell figyelembevenni, hogy vajon miért gondolja a vízcsepp, hogy neki most nagy hirtelen el kéne párolognia, illetve ezután lekondenzálódnia?

1m

 

Előzmény: Gézoo4 (1977)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.06 0 0 1978

   Már megint nem figyeltél. 

 

   Nem tágul a rakéta! A két lemezt, adott távolságban egymáshoz rögzítettük.

 

 

Előzmény: pint (1971)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.06 0 0 1977

Izotermikus desztilláció..

 

   A szavak jelentése: desztilláció állandó hőmérsékleten. Azaz a "forralt", igazából

párologtatott folyadék és a kondenzálódott folyadék hőmérséklete azonos.

 

   A ~ fogalom nagyon régen ismert a fizikában, a fizikai-kémiában.

 

És tudtommal, eddig senkinek sem tünt fel, hogy ez a folyamat önmagában megingatta a termodinamika kőkemény alapjait.

  Miért is? - Kérdezhetnénk..

 

  a wiki szerint (http://hu.wikipedia.org/wiki/Termodinamika#0._f.C5.91t.C3.A9tel:_tranzitivit.C3.A1s_t.C3.A9tele)

 

"

I. főtétel – Energiamegmaradás törvénye [szerkesztés]

Egy termodinamikai rendszer belső energiáját kétféleképpen lehet megváltoztatni: munkavégzéssel és hőközléssel. A rendszer ΔU belső energiájának megváltozása tehát a vele közölt Q hőmennyiség és a rajta végzett W (bármilyen) munka összege:

  dU=Q+W"

 

"II. főtétel [szerkesztés]

  • Clausius-féle megfogalmazás (1850.):

A természetben nincs és egyetlen géppel – ún. Clausius-géppel – sem hozható létre olyan folyamat, amelyben hő önként, külső munkavégzés nélkül hidegebb testről melegebbre menne át.

  • Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.):

A természetben nincs és egyetlen géppel – ún. Kelvin-géppel – sem hozható létre olyan folyamat, amelynek során egy test hőt veszít és ez a hő egyéb változások nélkül teljes egészében, 100%-os hatásfokkal munkává alakulna át. A Kelvin-gépet másodfajú perpetuum-mobilenek nevezzük, tehát az állítás szerint nem létezik másodfajú perpetuum-mobile."

 

 

     Pedig-pedig hogyan is működik az izotermikus desztilláció?

 

    Van egy vízcsepp, elpárolog és a göztér egy másik pontján kondenzálódik(lecsapódik), ott leadja a párolgáskor felvett hőjét.

 

   Ha a két pont közé, a hő visszavezetésére egy termoelemet helyezünk, akkor

a termoelemen keletkező feszültséggel éa annak áramával "melléktermékként"

munkát végezhetünk.

 

   Vagyis ezzel a TD első két tételének ellent mond a valóság. 

 

 

 

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.06 0 0 1976

Szia!

 

  Kicsit késve, de nem múlva..   Szóval érdemes kipróbálni.

Előzmény: egy mutáns (1975)
egy mutáns Creative Commons License 2007.06.28 0 0 1975

A felvetetted laprugós-lendkerekes jelenséghez további adalék.

Kiveszed a biciklid első kerekét. Ketten megfogjátok a tengelyénél fogva (kerék síkja függőleges, a tengely vízszintes). Valaki jól felpörgeti a kereket. Egyikőtők elengedi a tengely egyik végét, csak a másikotok tartja egyedül a másik végét. Mi történik? Leesik a kerék? nem. Az ellenkezője: felfelé mozdul el? nem. Hanem mi?

1m 

Előzmény: egy mutáns (1974)
egy mutáns Creative Commons License 2007.06.28 0 0 1974

Gézoo, hallotál már a Koller járatról? Iskolában tanítják (igaz, óvodában nem), a newtoni mechanika alapján, meg némi vektorok is kellenek.

1m

Előzmény: Gézoo (1937)
egy mutáns Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1973
OK
Előzmény: pint (1971)
NevemTeve Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1972
1. Szerinted micsoda az erő: skalár vagy vektor?
2. Ha vektor, akkor mi a gravitáviós erővektor kiszámításának képlete?
Előzmény: Gézoo (1970)
pint Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1971
miért kell egyszerüsíteni bármit is?

a két lemez távolodik

a tömegközéppontjuk pedig gyorsulva mozog

mivel az egyik irányban nagyobb energiájú fotonokat sugároz a rendszer kifele

ezt úgy hívják: rakéta

egész pontosan: táguló rakéta :)
Előzmény: egy mutáns (1968)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1970

 

  Egyetlen tömeg felületi gravitációs térerősségét milyen függvénnyel számolod?

 

 

Előzmény: NevemTeve (1940)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1969

Nem egyszerűsítheted, mert akkor megszűnik az analógia.

 

  

Előzmény: egy mutáns (1968)
egy mutáns Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1968

A te példád viszont jó. Tovább egyszerűsíthető, ha az egyik lő csak (kétfelé), mondjuk az ágyús, a puskás meg nem. Akkor csak az egyikre, a puskásra hat erő.

Gézootól kérdem: mi ezzel a gond?

1m

Előzmény: Gézoo (1964)
egy mutáns Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1967

Értem!

Tehát a lemezek nemcsak egymás felé dobálják a fotonjaikat, hanem kifelé is.

Nyitott rendszer.

Egyébként, hogy ténylegesen melyik lemezre mekkora erő hat, az attól is függ, hogy tudnak-e a külvilághoz képest elmozdulni, és ha igen, egymáshoz képest tudnak-e, vagy össze vannak-e kötve kötéllel.

1m

Előzmény: Gézoo (1963)
NevemTeve Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1966
Addigis, amíg a fotonáram tisztázódik, talán próbálkozz meg az (1940)-es hozzászólással.
Előzmény: Gézoo (1964)
pint Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1965
jól értem, hogy gézoo feltalálta a rakétát?
Gézoo Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1964

Rossz a példád.

 

   legyen két egymás mellett lebegő űrhajó. Mindkettő lőjjön a másikra,

   egyikük 9 mm-es puska, a másik 154 mm átmérőjű ágyú lövedékkel, de!

   mindkét hajó egyszerre lőjjön a másik hajó felé és azzal ellentétes irányban is,

    ugyanakkora kaliberrel.

 

   Azaz a puskás a másik hajó felé és azzal ellentétes irányban, így a puskák

erejének eredője zéró.

  Ugyanígy tegyen az ágyús hajó is.

 

   Így nyílvánvaló számodra is, hogy arra a hajóra hat a nagyobb erő, amelyiket az ágyúgolyó találja el.

 

   Ez analógia lehet a két fotonáram által okozott erőhatásra.

 

  

 

 

 

 

Előzmény: NevemTeve (1961)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1963

Hát nem!

 

 Azt hittem az előbb megértetted, de jó a te jelöléseddel:

 

 

az egyik lemez:

elrugaszkodnak róla a saját fotonjai: F1 kifelé és a másik lemez felé szintén -F1

 

becsapódnak a másik lemezről érkező fotonok: F2 kifelé

A lemezre ható erő: F1+F2-F1 =F2

 

másik lemez:

elrugaszkodnak róla a saját fotonjai: F2 kifelé és a másik oldalán -F2

becsapódnak a máik lemezről érkező fotonok: F1 kifelé

A lemezre ható erő: F2+F1-F2=F1

 

   Mindkét lemeznek 2 db 1 m2-es felülete van!   Azaz egymásfelé is

1-1 m2 felületek és kifelé is 1-1 m2

 

   Az 1-es lemez mindkét oldala felé  sugároz így a saját sugárzásából önmagára ható erő      eredője    F1-F1=0

   Az 2-es lemez mindkét oldala felé  sugároz így a saját sugárzásából önmagára ható erő      eredője    F2-F2=0

 

 

Előzmény: egy mutáns (1962)
egy mutáns Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1962

Nézzük:

 

az egyik lemez:

elrugaszkodnak róla a saját fotonjai: F1 kifelé.

becsapódnak a másik lemezről érkező fotonok: F2 kifelé

A lemezre ható erő: F1+F2

 

a másik lemez:

elrugaszkodnak róla a saját fotonjai: F2 kifelé.

becsapódnak a máik lemezről érkező fotonok: F1 kifelé

A lemezre ható erő: F2+F1

 

a két lemez közötti taszító erő:

F=F1+F2=F2+F1

vagy nem?

 

1m

Előzmény: Gézoo (1958)
NevemTeve Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1961
Ebben az esetben az emeleten lévő ember és az úttest is erőt fejt ki egymásra, igaz, közvetítőkön keresztül...
Előzmény: Gézoo (1960)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.27 0 0 1960

Mert te elkapod a fotonokat?

 

  Szánalmas kísérlet!

 

  Próbálkozz mással!  

 

    A két lemez fotonokkal közvetített nyomóerővel hat kölcsönösen egymásra.

 

A különböző energiaszintjeik miatt különböző nyomóerővel.

 

  Ezt vitatod?  Ember! Ennyire nyílvánvalót tagadsz?? 

 

 

 

 

Előzmény: NevemTeve (1959)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!