Deske nem tudom pontosan a valaszt, de megkerdezek valakit holnap a Monetaris Tanacs tamogatok kozul es levelben megirom.
Ha az ossze-vissza ingadozo magyar inflaciobol egy kozeperteket veszunk az elmult 32 evre akkor kb. 1.1 - 1.2 milliard forint korul van a jelenlegi erteke 36 misinek. Azt sok fajta monetaris politkai valltas amit azota a forint megert en nem tudom sajnos kikalkulalni.
Pár napja mikor bekopiztam ide A titkok légijárata rádióverzióját fel sem tünt hogy az egyik zsidó médiaportálon találtam meg. Mára már elérhetetlen....
"Talán valaki kiszámolhatná hogy mai áron ez mennyi is.......... "
Mondjuk, hogy egy NG ára.
Ami akkor is és most is aprópénz állami szinten egy olyan propaganda lehetőségért cserébe, amit egy Izrael és/vagy Anglia általi lelövés jelentett volna.
Egy bizonyos szint fölött nem volt szükség arra, hogy ilyen "dugipénzekből" vegyenek el (lásd: Czinege Lajos & co), alatta meg az emberek nem voltak döntési pozícióban, hogy megtehessék.
Ha már, akkor inkább lehetett az, hogy egy politikai okokból titokban tartott ok (pl. szír és/vagy palesztin testvéreink a hunyók) miatt nem lett firtatva, hogy hová is lett a pénz, mert pont azok kezén tűnt el, akik tud(hat)ták, hogy mi is történt a géppel, az meg kellemetlen lett volna politikailag, ha kiderül.
De persze ez is csak egy kövér elmélet, viszont szerintem többé-kevésbé életszerű, nem mond ellent ismert tényeknek és a kor világpolitikai és hazai viszonyainak.
A környéken hegyek vannak.Nagy 600-800 méter magas hegyek,mely közvetlenül partvonallal párhuzamosan,egybefüggöen futnak.5NM-re a küszöbtöl a siklópályán ha az ember kinéz balra,házak fényeit látja max. 1 mérföldre............a gép felett.....
Kizárt,hogy bárki "short-finalt"(3-5NM) repüljön ott éjszaka,szemberepülve a gépnél magasabban max. 1 NM-re fekvö öszzefüggö hegyvonulattal,még a TCAS/GPWS korában is akár egy B737-el,nemhogy egy nehézkes,nem túl fordulékony TU-154-el...........
Jártam magam is Bejrutban.Akár a 16-os,akár a 17-es pályára történik a leszállás,az iránysáv kb. fél-egy mérföldre a partvonallal párhuzamosan fut.A BOD-VOR még belljebb van a küszöbtöl,kb. fél mérföldre.tehát 6 NM a BOD-tól kb. 5 NM a pályaküszöbtöl.
De aki egy kicsit mélyebben beleásta magát a témába,az tudhatja,hogy azt a gépet kiforditották a tenger felé megközelités közben...............
"Ehhez képest egy 154-es ára (biztosítás) aprópénz, kerekítési hiba."
Csak nem annak(azoknak) akikhez dr. Fülöp könyve alapján 36 millió forint került 1975-ben.Talán valaki kiszámolhatná hogy mai áron ez mennyi is..........
"Ha igaz, hogy a gépben nagy mennyiségű "hadianyag" utazott"
Most eltekintve attól, hogy a bejrúti reptér -- feltehetően -- kinek az ellenőrzése alatt állt (vagyis kinek a karjaiba futott bárki és bármi azon a gépen), ami számomra a leginkább sántít az egészben, az az, hogy ha az "imperialisták" lőtték le, akkor miért nem indult propaganda hadjárat.
Ez lett volna az évtized ügye: civil repülőgép orvul lelövése.
Ehhez képest egy 154-es ára (biztosítás) aprópénz, kerekítési hiba.
Ha az ORTT-től kapott pénzt, - márpedig kapott - azzal bemutatási kötelezettség is jár. Az ügy érdekében teljesen mindegy hogy hol, csak valahol menjen minnél többször.
A mozifilmeket azért nem szokták csak úgy kapásból tvben lejátszani.
Persze, előbb-utóbb lehet, hogy műsorra tűzi valami harmadosztályú, nem országosan fogható tv.
De ha szerinted a film készítőjének nem érdeke a vetítés, akkor miért csinálta? Szvsz a filmet azért csinálják, hogy nézzék, a könyvet azért, hogy olvassák. Vagy nem?
bár azt nem értem, miért egy moziban mutatják be és egyetlen napon, nem pedig valamelyik TV-ben, ahol fel is lehetne venni - vagy pont ezért? Gyanús, nagyon gyanús...
Szerintem ugyanazért amiért a legújabb Wass Albert filmet is csak az Uránia vetíti, vagy a nagysikerű Horthy filmet, melyet szintén alig vetítettek.
Nem kifizetődő a moziknak.
No nem azért, mert nem néznék meg elegen (jellemzően teltházas filmek a legnagyobb moziteremben), hanem mert valakik nem néznék jó szemmel, ha többször kerülne műsorba...
Több kérdés is megfogalmazódott bennem de talán a számomra egyik leg érthetetlenebb, hogy mi volt az ami a már víz alatt lévő gépben felrobbant, és szürke füstfelhőt hagyott?
Vélemény: én a hőkövetős megoldásra szavazok. Miért? Csak.
Nem tudom a t. forumozók láttak-e már közelről Sidewindert (AIM-9 széria - Raytheon) én igen. Egy vacak kis 70-80 kilós cső, aminek a robbanótöltete mindössze 5-9 kiló körüli. Attól függ melyik változat, gyanítom hogy 1975-ben az alsóbb értékek lehettek. Ebből kifolyólag a hatótávolsága sacc per kábé csak 8 km, viszont elég gyors, átlagban 2,5 Mach. Éjjel különösen praktikus, mert a nap nem tudja megbolondítani.
Ha valóban ezzel puskázták le az LCI-t, akkor kötelezően kettőt indítottak belőle. A kis töltetnek nem az a feladata, hogy szétrobbantson egy repülőgépet, hanem hogy bebújjon a hajtóműbe, és azt tegye működésképtelenné. A többi csak járulékos hatás (szétspriccelő alkatrészek stb.). A Tu-154-esen tök mindegy, melyiket trafálja el, de ha véletlenül a középső lukba ment, azt mindjárt rendbetette a vezérlőrendszert. Ettől még a gép többi része egyben maradhatott és ilyen magasságon már a kihermetizálódás sem olyan durva, mint mondjuk FL 310-en.
A Szaloniki eset óta tudjuk, mire képes az urali acél...
Egyébként a vizsgálati jegyzőkönyv azt írja, "A repülőgép BOD NDB-től észak-nyugatra 6 tengeri mérföldre zuhant le". Ha valaki lusta számolni, durván 11 km.
Ami a filmet illeti, akkor a kémeimet megdícsérem, tehát igaz, bár azt nem értem, miért egy moziban mutatják be és egyetlen napon, nem pedig valamelyik TV-ben, ahol fel is lehetne venni - vagy pont ezért? Gyanús, nagyon gyanús...
Speciel én február 1-jén nem leszek Bp-en, tehát nem tudom megnézni, de ez egyéni szociális probléma. Kár.
"DC nél vagy a SPECTRUM-nál van kapcsolatom és szerintem finanszíroznák a projektet."
Valóban finanszíroznák (NG vagy DC), de ezek az összegek csak a filmprodukcióra elegek. Esetleg még az ORTT-töl és hasonló forrásokból is lehetne pénzekhez jutni, mint ahogy a Titkos járat is kapott 4,5-5 milliót.
Tehát szerény véleményem szerint a helyzet a következő :
1. ) Ki kell dolgozni egy menetrendet költségvetéssel. Ennek első lépése lenne szerintem egy munkacsoport létrehozása amelyik a teljes hozzáférhető anyagot összegyüjti és rendszerezi. Ebből kiindulva meghatározza azokat a helyeket ahol a roncs lehet.
2. ) A munkacsapat másik része a helyszíni kutatást fogja végezni meghatározza milyen felszerelésre van szüksége, és milyen szervezést igényel a munka.
3. ) A kijelölt helyre engedélyt kell szerezni, és NAGY nyílvánosságot biztosítani. Ennek oka hogy elképzelhető hogy minima két olyan ország van amelyik nem biztos hogy nagyon akarja hogy ott valamire jussanak az emberek de egy biztosan. A nyílvánosság véd !
Amógy a DC nél vagy a SPECTRUM-nál van kapcsolatom és szerintem finanszíroznák a projektet.
Ha ezek megvannak akkor lehet kutatni-felmérni-tervet készíteni a kiemelésre-kiemelni-tisztítani-konzerválni-és az egészet értékelni.
Nem kis munka. minima 2 éves. Idén lehetne a felmérés és jövőre a kiemelés.
Szimplán egy kincskereső társaság. A Brazil régészeti hivataltól nem volt meg a megfelelő engedélyük. Kértek egyet "X"-re aztán annak fedezete alatt végezték a kincskeresést. Ennek egyik tárgya egy Holland állami tulajdonban lévő hajó melyre Hollandia ma is igényt tart. Szóval hosszú és zűrös........
Van M.o-n olyan térinformatikus aki ezt meg tudja nézni ha van megfelelő felbontású műholdkép. Még ha 2000 láb mélyen is van akkor is csak akkor más alapján lehet kiszúrni. De ha csak 150 láb akkor meg lehet találni könnyen. Mélytengeri robot se kell hozzá elég egy hajó GPS el meg egy cca 1 millió Ft-os vontatott fenékradar amelyik cca 100 méter széles sávban a fenékről majd hogy nem fotó minőségű képet ad. Nyáron volt szerencsém ilyen eszközzelkutatni. Persze ez is van M.o-n ráadásúl egy profi búvárnak. Ha jól saccolom akkor sztem cca 5-10 millió Ft-ből le tudna menni egy csapat é ki is kutatná max 2 hét alatt.
A pénz az akarat és az engedély a kérdés. ( csak )
Ebből a műsorból állított össze Vágner Mária egy négy perces anyagot. Majd a filmről beszélgettek Markovics Ferenccel.
Nem tudom, hogy írott formában megtalálható-e a most elhangzott anyag, de a felvétel mp3-as formában megvan. Esetleg megpróbálom begépelni (ha valakit érdekel), de ehhez kis idő kell.
Mivel a mostani műsor kb. 13 perces volt, ebből kb. négy perc az összeállítás, a többi a filmről szólt. Ezt pedig remélhetően meg lehet nézni. Most elég rossz időben, 2008. febr. 1-én 13:30-kor vetítik a BEM moziban. Más időpont nem található a film vetitéséről. Arról nem tudok, hogy esetleg DVD-n beszerezhető-e.
Sajnos a decemberi adás időpontjára nem emlékszem, a film bemutatója dec. 6-án volt, és ezután hangzott el a műsor a Kossuth-on, talán 10-én, a déli órákban. Véletlenül hallottam egy részét, majd rákerestem a rádió honlapján, ahol a hangtárban mp3 formában megtalálhatók egy hétig a sugárzott műsorok.
Amit betettél köszi mégegyszer, figyelmesen áttanulmányozom, bár sok részlete már ismert.
"A légiharc rakéta az érdekes kérdés, de ha mondjuk egy géppuskasortűz ugyanúgy leszed egy védtelen polgári gépet és még olcsóbb is akkor akár az is lehetett.
Arról nem beszélve hogy az akkori rakéták találati pontossága sem volt 100%.
Ha esetleg mégis rakéta volt az is csapódhatott olyan helyre, hogy csak nagyobb darabokra szakadt a gép. Ebből kifolyólag kevés úszó roncs kerül a vízfelszínre."
Gépágyútűz nem valószínű ! Ennek oka hogy a part közel van és esély van annak elérésére, másrészt egy gépágyútűz valszeg időt ad arra hogy komunikáljanak a külvilággal. Az akkori rakéták találati valószínűsége valóban nem volt valami nagy HARCI GÉPEKKEL szemben amelyek manővereznek nagy sebességgel és estenként még zavaró tölteteket is lőnek ki. Azonban egy egyenes pályán repülő böszme nagy nem manőverező szállítógép csak agyaggalamb volt az akkori rakéták számára is. Ami előfordúlhatott hogy az első rakéta műszaki probléma miatt nem műköött vagy nem találta el és azután jött a másik, de hogy 2-ből egy se találja el az szinte kizárt.
"1. Ha megnézel egy gépet, aminek a hajtóművére ráindul két légiharc rakéta (alaposan feltételezhető, hogy párosával indítják, de végülis egy is lehet), abból, azon a részen mi marad."
Csak hangosan gondolkodva !
Alapvetően két féle légiharc rakéta jöhet számításba.
1. Infravörös kishatótávolságú cca 15-19 kg harcirésszel 2. Középhatótávolság 40 kg harcirésszel
A kettő között mind az irányításban mind a célban kifejtett hatás között lényeges különbség van. Ha a 2. kategória fegyverével lőték le a gépet annak onnantól hogy becsapódott a rakéta még esélye se volt hogy akár alacsonyan nagy sebességgel repüljön. Az onnantól zuhan és ha a sebessége nagy akkor már a levegőben lehet darabokra törik.
Valszeg az 1 kategóriából lőttek ki rá egyet és nem kettőt mert akkor a hatás ugyan az lenne , egyszerűen a lerobbantja az égről a gépet. A 1. kategória mellett szól hogy annak infravörös irányítási módja a hajtóművek forró részeit veszi alapvetően célba. Valszeg így volt ez a mostani esetben is. A törzsvégen elhelyezett hajtóművek szinte vonzották a rakétát ami be is csapódott, megrongálva a hajtóművet, műveket és az ott lévő kormányvezérlést is elkaphatta. Valamicske tolóerő söt akár a leszálláshoz is elegendő maradhatott de a gép kormányrendszere valszeg végleg megsemmisült vagy beragadt és így maradt az esélytelen küzdelem az életért.
