Minden, ami kép.
Vizualitás, képi világ, dizájnnal, látvánnyal, fotókkal kapcsolatos elméletek, élmények és ízlés... Várok számotokra kedves képeket is, leírással, élménybeszámolóval, asszociációkkal, etc. (de nem csak képeket).
Az a gond, hogy vajszínű a háttér, és ezen a fehér keretek nem mutatnak olyan jól, mint a sötétebbek. Esetleg a fehér sávot le lehetne zárni egy vékonyka feketével, hogy a kép jobban kiemelkedjen a háttérből.
Na azért arra a cinkére berágtam... :) Nekem a madaras fotók szinte sosem jönnek össze, igaz, ez nem csak rajtam múlik. A galambos móka már tavaly óta foglalkoztat. Ha sok időm lesz, viszek ki pici állványt, halálra fagyok, s lesz nemulass. Minden reggel ott garázdálkodnak a rigókkal az ostorfán.
A minap zizergősre fagytam az erkélyemen, galambok csemegéztek. És hihetetlenül bosszant, hogy ez volt a maximum minőség, amit ki tudtam hozni a helyzetből. :-( Van egy egész sorozat ilyenből, némelyiken kivehető a lényeg, egyébként szarok. Most duzzogok, duzz.
Erről most a Sounds of Silence jutott eszembe Simon and Garfunkel módra. Tudom, ez nem a szabad asszoc topik, de nem tudom megállni. Ritkán hallgatom meg ezt a számot, de akkor üt.
Hello darkness, my old friend, I’ve come to talk with you again, Because a vision softly creeping, Left it’s seeds while I was sleeping, And the vision that was planted in my brain Still remains Within the sound of silence. In restless dreams I walked alone Narrow streets of cobblestone, ’neath the halo of a street lamp, I turned my collar to the cold and damp When my eyes were stabbed by the flash of a neon light That split the night And touched the sound of silence.
And in the naked light I saw Ten thousand people, maybe more. People talking without speaking, People hearing without listening, People writing songs that voices never share And no one dare Disturb the sound of silence.
Fools said i, you do not know Silence like a cancer grows. Hear my words that I might teach you, Take my arms that I might reach you. But my words like silent raindrops fell, And echoed In the wells of silence
And the people bowed and prayed To the neon God they made. And the sign flashed out it’s warning, In the words that it was forming. And the sign said, the words of the prophets
Are written on the subway walls And tenement halls. And whisper’d in the sounds of silence.
Well I'm standing by the river But the water doesn't flow It boils with every poison you can think of And I'm underneath the streetlight But the light of joy I know Scared beyond belief way down in the shadows And the perverted fear of violence Chokes the smile on every face And common sense is ringing out the bell This ain't no technological breakdown Oh no, this is the road to hell.
Teljesen jo helyen tapogatozol.:-) Pont egy foldalatti viztarolorol van szo. Meduzafejekkel (Perseus nelkul), vizben lubickolo halakkal, gyonyoruen megvilagitott oszlopokkal (meg jo, hogy elotte ket nappal vettem egy tripodot), zenekarral, fantasztikus hangulattal.
… és persze a TV képernyőben látszik pl. az ablaküveg és az utcafront is nálunk - egy bizonyos szögből -, ha nincs elhúzva a függöny, tehát benne van többé-kevésbé az a kép, amit egy külső fényforrástól kap, és benne van a „saját” képe – nem tudom, ennek lehet-e köze ahhoz, hogy így sikerült. Vagy: ha a képed kinagyított változatát nézem, látom a monitoron a saját ábrázatomat a sötét részeken:-) De nincs nálam fényképezőgép, úgyhogy nem tudom csekkolni, ezt hogyan és mennyire mutatná meg egy felvétel.
A fényképezőgépen és a tévén kívül egyéb segédeszköz sem kellett hozzá :-)
Na jó, segítek. A fényképezőgép ill. a tévé (vagy monitor és hasonló dolgok) bizonyos tulajdonságáról van szó. Nehéz kitalálni, mitől lett ilyen, hacsak nem sikerült már neked is összehoznod hasonlót véletlenül.
Első próbálkozásaim egyike a nem fekete keret alkalmazásában. És sokadik nekifutásom értelmes mondatok kreálásában. Á, hagyjuk. Iszom még tejet. 
(Dolgok, amik a gépen ilyenek. :-)
Van egy egész sorozat ilyenből, némelyiken kivehető a lényeg, egyébként szarok. Most duzzogok, duzz. 
Ez a kep durvabb valtozat, amibol ugyan kevesbe derul ki, mi van ott, de nekem tetszik, mert misztikus. (Kinagyitva az igazi.)
Nem saját; csak úgy. 
