Úgy gondolom, érdemes volna megemlékezni történelmünk eme darabjáról, hiszen egyáltalán nincs úgy "népszerűsítve", mint 1848-49.
Szóval miért is felejtődött el (ha elfelejtődött), milyen is volt ez a nyolc év?
"Ma már eléggé máshogy látom a dolgokat: a szabadságharc egy fölöslegesen elpocsékolt évtized volt"
Szerintem meg éppen nagy 'segedelem' volt az a maga idején. Tiszta helyzetet teremtett. A rendi ellenállás azon törzsét, a középnemesség jelentős részét 'iktatta ki' (részben a harcokban történt elhalálozással, részben az 'önkéntes' száműzetéssel) akik 1671-től Thököly mozgalmán át Rákóczi zászlaja alá állva nyíltan szembefordultak - szigorúan rendi érdekek mentén - az udvar erőteljes központosító, és a birodalom egységét (indivisibiliter ac inseparabiliter) mindenek felett tartó törekvéseivel (egységes elvek, szabályok, rendeletek) szemben, mely törekvések erőteljessége leginkább a 'neocquistica comissio' 1690-es bevezetésével, s majd a szabadságharc befejezésével az 1715-ös törvények közti elfogadtatásával (azaz immár saját maguk, a rendek által is kimondatva) jellemezhető. Persze együtt járt egy új közigazgatás kiépítésével (értsd új adóigazgatás, adózás is), mely a szabadságharc idejére ugyan leáll, de utána - a maga tempójában persze - folytatódik.
Tartott ez az állapot az 1741-es országgyűlésig, ahol már egy újabb generáció lép fel. Nagyon hasonlít ez az 1848-tól az 1867-es kiegyezésig tartó időszak eseményeivel). Ez, a passzív ellenállást nélkülőző, mondhatjuk 'szerencsés helyzet' nem állt fent 1848 után. Ezért indult csak meg a fejlődés 1867 ill, a nagyobb közigazgatási reformok igazán 1880 után.
"10-15 évvel korábban meg lehetett volna kezdeni azt a békés országépítést, ami a századot jellemezte"
Megtörtént, folyt, csak az eszközök fejletlensége miatt minden lassabban folyt (felmérések, összeírások, birtokok számbavétele, új birtokosok beiktatása, betelepítések - tekintsd át www.1000ev.hu alatt az 1715-ös 1723-as és 1729-es tv-eket).
Azon az emléktáblán egyébként, amely a veresegyházi termálfürdő bejáratánál van elhelyezve, az áll, hogy a fejedelem 1705. július 6-10. között táborozott ott kb. 8 ezer fős seregével.
Azt a városrészt ma is Tábornak hívják Veresegyházon, nemcsak a népnyelvben, de hivatalosan is.
hollandia fejlődésének az útjára semmiképpen sem léphettünk volna. a hazai társadalomszerkezet nem változott Rákócziék alatt sem, tehát nem volt erős polgárság, továbbá nem volt tengerpartunk, nem volt kiépített infrastruktúra, stb. stb. vagyis szépek ezek a programok, de se emberek nem voltak akikre ezeket építeni lehetett volna, se pénz, amiből megvalósítható, se komolyabb erőforrás amire építeni lehet, se infrastruktúra, ami szükséges a külkereskedelemhez.
Független rendi államként nem lettünk volna-e újfent a Habsburgok, ill. Nyugat-Európa élelemellátója? A XV-XVI. század fordulóján végülis még független államként, jóformán ez valósult meg.
Szinte adja magát a kérdés: a Rákóczi-sereg nyert egyáltalán tisztességes mezei ütközetet a 8 év alatt?
A másik fogas kérdés számomra a Rákóczi-szabadságharc társadalmi támogatottsága: én úgy tudom - javítsatok ki, ha nincs igazam - hogy nemcsak a nemzetiségek (svábok, rácok), de a zömében katolikus dunántúli vármegyékben is elég alacsony volt Rákóczi támogatottsága...
A harmadik a hadilétszám: bár olvastam már olyat, hogy Rákóczi hadserege 70 ezer főt számlált (Zágoni Mikes Kelemen alább 60 ezer főt hozott), de nekem valahogy mindig az a benyomásom, hogy egyidőben 20 ezer főnél többet soha nem tudtak mozgósítani. Az pedig a korabeli viszonyok tükrében roppant kevés volt...
Kedves tőle, h ilyen hosszan leírtad az eseményeket (melyekkel én is tisztában vagyok amúgy)
A franciák 1704 közepén már hiába próbálták megismételni előző évi tervük megvalósítását, akkorra már a szövetségesek is felkészültek (ill. Churchill hihetetlen gyorsan Antwerpenből Bajorországban termett/masírozott csapataival, ez a modern katonai stratégia/hadvezetés egyik csodája volt) és Höchstädtnél (brit források: Blenheim) 1704. augusztusában súlyos vereséget mértek a francia-bajor hadra. Ezzel Rákóczi azon reménye is szertefoszlott, hogy a bajor választó Bécs ostromára indul, és a francia seregekkel együttműködve békére kényszerítheti a bécsi kormányt. R. ekkor így írt: "Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, amelynek nehézségeit előre láttam."
De, pont azt írtam lentebb, h - az előző francia háborúk kimenetele és a francia kincstár akkori helyzete miatt * - elvi esély sem volt olyan totális győzelemre, mely során Lajos nemh beéri az elképzelhetetlennel (a spanyol korona és gyarmatai egyesítése Franciao-gal), de még ezekért nemh beáldozza a magyar követeléseket, hanem egyenesen kikényszeríti azokat.
De, szvsz nem is ez a lényeg, hanem az, h Rákóczi győzött : elérte a Pragmatica Sankciot és járulékait, azaz, h Magyaro. - nem alávetett gyarmatként - elkezdte a konvergenciát Európába, aztán a másik sikeres Szabadságharc következtében (nem véletlenül volt ez Bismarck fő háborús követelménye) már a sikeres ipari felzárkózási pályát egyenrangúként futottuk be.
* ugyebár az előző háborúk pontosan mutatták, h 1 vagy 3 francia győztes csata sem ütötte ki a koalíciót, azaz a bizonyosan elhúzódó háborút már nem bírja France.
De a fegyelem a hadseregben az egyik legfontosabb dolog. fegyíelem nélkül a parancsokat nem hajtják végre, vagy nem úgy hajtják végre.
A lovasság összezsúfolódása(hibás parancsnoki vezetés),majd a pánik, és végül Rákóczi bukása a lóval. De még sorolhatnánk azokat a hibákat, amelyek a vereséghez vezettek.
Egyébként a magyarokra jellemző volt a legtöbb esetben a korábbiakban is, hogy fegyelmezettlenek voltak. Mád Ausburgnál is:DDDDDDDD
Az Északi háború 1706-1709 közti második szakaszában csak a svéd király és az orosz cár állt szemben egymással. XII. Károly azonban nem sietett I. Péter ellen. A hosszú hadakozástól és főleg az óriási területeken folyó állandó vonulástól fáradt hadait egy egész évig a megszállt területeken pihentette. I. Péter - mivel az altranstádti békét és I. Szaniszló lengyel királyságát nem ismerte el - ugyancsak erőgyűjtésre használta fel ezt az időt. Ugyanakkor igyekezett szövetségesekre is szert tenni.
Ezt megelőzően, közvetítőt keresve, jutott el a magyar szabadságharc államának fejéhez. II. Rákóczi Ferenc közbenjárásával kívánt befolyáshoz jutni a francia udvarnál, tőle várta a békekötés érdekében való közvetítést. A kezdeményezett kapcsolatfelvételt az elszigetelt helyzetben levő fejedelem szívesen fogadta. Bár egyáltalán nem kívánta jelölését a lengyel trónra, ezen az alapon létrejött az 1707-es varsói szerződés. Ez a Rákóczi-szabadságharc államának nemzetközi szintű elismerését jelentette. Az orosz-magyar együttműködést azután a további események lehetetlenné tették.
Szóval itt az oka,hogy Péter miért tárgyalt a magyarokkal.
csapatokat le tudnak kötni , de milyen csapatokat? osztrák csapatokat? minek orosz szempontból, amikor a lengyelek és a törökök a fő ellenségek? ezek ellen a magyarok pont nem lettek volna jók. a lengyelekkel szemben egyértelmű hogy miért, a törökökkel szemben meg azért nem mert gyengék is, na meg a török is valamilyen szinten támogatta őket az osztrákokal szemben. a franciáknak evidens, hoyg az osztrákokkal szemben bárki megfelel.
Attól, hogy gyenge volt,még csapatokat tud lekötni.
Én úgy tudom, hogy az oroszok tárgyaltak Rákóczival! De akkor miért tárgyaltak, ha ennyi minden szól a szövetség ellen? Hiszen semmi érdekük nem fűződött hozzá, hogy hitegessék a magyarokat!
Magyarország az orosz déli illetve nyugati irányú terjeszkedésben nem tud segíteni, mert gyenge. a lengyelek ellen eleve nem fog , a török ellen gyenge. az oroszok valóban terjeszkedtek a lengyelek rovására, de határosak nem voltak velünk, sőt még elég messze voltak. a szomszédos galícia keleti része pl. az 1600-as évek végén nem orosz, hanem török fennhatóság alá került egy időre! tehát összefoglalva: - nem látom az orosz érdeket, amely alapján Mo függetlenségének bármi jelentősége lenne a korabeli oroszország számára. - nem látom a fizikai lehetőséget, hogy segítsenek
valóban! Az orosz érdek ebben az időben a" kijutás a tengerhez"!
de azért ne felejtsük el, hogy Lengyelország az orosznak ugyanolyan ősellenésge volt, mint viszont. És ha jól tudom, akkor Hmelnickij Ukrajnájának csatlakozása óta szépen lassan azért csak terjeszkedtek a lengyel korona terhére.
Egy orosz segítséggel függetlenné váló Magyarország pedig egy lengyel hadjárat során még a háláját is kifejezheti,ha segíti az oroszokat.(most hagyjuk a lengyel-magyar barátságot) A török ellen is szövetségesük lehettünk volna. A svéd hadakat is támadhatjuk, mint lengyelekkel határos ország.
Tehát okot éppen lehetett volna találni.
Viszont az tény (szerintem) hogy a szabadságharc nem az elmaradt orosz segítség miatt bukott el.
akárhogy is nézem, a napóleoni háborúkig nem jutottak volna el idáig. krímeát Nagy Katalin alatt szerezték meg, az első lengyel felosztás is az 1770-es években volt a harmadik meg már a francia forradalom után. hogy az 1790-1810-es években mi történt volna ebben az esetben, az talány. de felosztani csak ekkor lehetett volna.
ööö. 1683 nem volt még olyan messze Sobieskivel.. de egyébként is, 1700 körül SEMMILYEN orosz érdek nem mutatott abba az irányba, hogy érdemes nekik beavatkozni egy igen messze levő ország szabadságharcocskájába.
