Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Mi a 70-s évek elején az akkori Jókai téri autóbusz pályaudvar közvetlen közelében laktunk, a Dózsa György utcán (Nyíregyházán).
Egy hétvégén egy kiskatona csengetett, majd bemutatkozott. István, és Ő a HA9.. , Mezőkövesdről. Most épp sorkatona -n, és a barátnőjéhez megy Nagykállóba autóbusszal, és látta az antennákat, amiből arra következtetett, hogy itt is egy amatőr rádiós lakozik. Nem tévedett.
Nagy beszélgetés következett, melyből barátság szövődött.
Sokat járt a továbbiakban is erre, majd a leszerelés, és házasságkötés után mi is többször voltunk náluk Mezőkövesden.
Mikor már kinyíltunk egymásnak, sokat mesélt arról, milyen jó barátság (nem a hivatalos) van a CA és a matyók között.
Ment a seft. Színes TV, benzin, és egyéb csere-bere. Egy alkalommal én is tankoltam a kék benzinből. Qrva jól ment tőle az autó!
Akkoriban jártam Pestre iskolába. A vonat (Tokaj,-Lillafüred express Miskolc fele járt, és érdekes képpen a menetidő akkor mindössze 2 óra, 50 perc volt, ami néha még 10 perccel rövidebb is volt. Na ezt nem tudják ma!
A vonatból is lehetett látni a le és felszálló gépeket olykor, valamint, a Mezőkeresztes felé lévő NDB távoli adót, és a bevezető fényeket (este). AZ üa. telep kiágazása is igen fényes volt.
Pisti barátom egy alkalommal elvitt Szentistvánra, és később Mezőkeresztes felé is. Mind a két alkalommal kereszteztük a pályát. Este csodálatos volt a bevezető fény kilométernyi hossza.
Megállni nem lehetett, mert lehetetlennél, lehetetlenebb helyeken járőrök voltak minden fele.
Sajnos, Pisti barátom nagyon fiatalon meghalt, és így nem jártam ezután arra, viszont munkahelyem egyik állomása a közelben volt, így innen is vannak emlékeim.
Az emődi MH állomás legfelső szintjéről, jó időben lehetett látni a Klementínát.
Itt, olyan havi rendszerességgel fordultam meg. Én kis gépeket, már mint vadászokat sohasem láttam. Viszont annál nagyobb volt a nagygépes forgalom, főleg TU 134,-154-s gépekkel. Voltak AN szállító gépek is amit anno láttam.
Aztán valamikor a 190-s évek végén jártam arra ismét, de szívfacsaró látvány volt a pusztulás (pusztítás).
A többi repülőtér felé nem jártam, nem tudok rá mit mondani.
A "falu" igy nem emlékezetes -de sok cirill betűs feliratú volt , felétettük műanyag irattartóban a mi
"bárcáinkat" ezt az utólsó állomáson a Mávos kollégák levették ---hogy eredeti felirattal érkezzen!
Azok a faládák bármik lehettek! méretre még harckocsi -PSZH stb is beleférhetett--volt amelyiket 2db daruval emelték. S olyan is ami vékony hosszú --tehát ágyú csövek, rakéták akármik?
Meg olyan kicsi is mint 4db lőszeres láda.Ezeket katonák kézzel, rakták.
Állandó Szovjet létszám volt --néha még bányászok is ?--egyikuk beszélt magyarul az emlitette, hogy a földalatt tárnát készitenek. Akkoriban földdel rakott kocsikat is vittünk onnan.
Az egész rapszodikus volt , mikor melyik ,hülye tiszt volt szolgálatban.Egy őrnagy kedvence volt , nem mehettünk be a mozdonnyal sem az üzemanyag tárolóhoz, hanem az orosz katonák kézzel tologatták a kocsikat---némelyik azért 50 tonna is volt !!
Pár magyar őrkatonát , kiszolgálót láttunk ---meg xxx annyi oroszt.
A katonai részéhez nem tudok hozzászólni.(ki mit kezelhetett )
Orosz vadász repülőket sem láttam .De a magyar MIG 21 és 23 ra emlékszem ,álltak a beton szélén.A szállitó gépeket is csak a levegőben láttuk le--felszállni.
Ami érdekes volt 5 vágány +2 átmenő volt az állomáson --s néha magyar teher szerelvényt kellett beállitani ,ne lássák mi van a mögöttes vágányokon?
(Orosz teher vagonokból -tehervonat.)
Bár éjszakánként volt 2--2 db átállitós tehervonat , ami elvitte a rakott /üres kocsikat.
Viszont voltak környező falubeliek akik "napszámosként "valamit dolgoztak ,ott.
Az a baj, hogy oly rég volt ......meg annyira nem érdekelt .
A Klementína-Záhony-Szovjetúnió mintájára esetleg lehetett ugyanilyen Kunmadarason,Debrecenben sőt a tartalékreptereken mint Csákvár?Mind saját fedőnéven.A "Falu" elnevezéssel találkoztál bármelyik szállítólevélen a teherkocsi oldalán felcímkézve?
Ez a faládás "sztori"már a második eset,hogy felbukkan.Sorkatonai elbeszélések alapján tettek említést arról magyar katonák akiknek volt merszük,hogy felfedezzék az egész területet és bemenjenek Klementínára.A második vasúti híd Kövesd és Keresztes között.Innen terült el egy viszonylag nagy fás rész(nevezhetjük erdőnek) az iparvágányig.Ez is lehet színhelye annak amit leírtak:a repülőtéren az orosz részen az erdő közepén volt drótkerítéssel körbe véve az oroszok területe,ahol teherautókról faládákat pakoltak le amikben mint ha rakéták lettek volna.A cikk író megjegyzi:mintha!És hozzáteszi végül azt ha valahol akkor Klementínán van valami.
Amit mondanak a magyar HT-k róluk-az oroszokról-amikor a technikát kellett kezelni sose hagyták a magyaroknak,hogy csinálják,nekik sokkal jobb pl .lokátorjaik voltak és amikor szovjet állomány volt "Klemón " oda senki nem mehetett be.
Szerinted állományváltáskor voltak ott a szovjetek csak vagy állandó jelenlét volt?
UI:személy szerint egy magyar katonát se láttam ott, mindig a világosbarna gyakorló,csizma,CA rangjelzés és orosz beszéd.Kivéve a kanászt az magyar volt.
1976 től dolgoztam a MÁVnál. S a vasúti kiszolgálás miatt láttam kivülről.
Akkor még voltak Klementina ---Záhony -Szovjetunió vonatok is .1-2 Orosz személykocsi , A többi marhavagon,,+lapos pörekocsikkal Ezeken faládák volt .de a szovjet katonák rakodták.
Ilyenból voltak a Dunántúlra menő vonatok is.
A Szovjet katonákat nem engedték ki a reepülőtérről. Aki kiszökött --helyben itélő birőság , már csak fémkoporsóban utazott.
A nyári felújitások alkalmával láttunk magyar repülősöket itt.Taszár Pápa,Kecskemét stb áttelepültek ide pár hétre.
Igy Mezőkövesd en néha elég sok katonát lehetett látni.
A reptér forgalomról nem sokat tudok , ha vmelyik vonatból épp láttam valamit.
A Szovjet állomány váltáskor , volt rendes légi forgalom. Meg ide irányuló vasúti is.
Köszönöm!Nagyon sokat segítettél,legalább annyit mint a fedőszámokkal múltkor egy fórumtárs.
Ezer kilencszáz hányat írunk amikor te mindezeket láttad és hallottad?
Általában 1960-tól mesélnek a volt katonák történeteket én pedig 80-tól emlékszek dolgokra.Egy akkor új repülőtér légiforgalma mennyire volt sűrű? Az objektumokon belül és kívül- mint a városban-mennyire volt érezhető a Honvédség jelenléte.
Úgy tűnik ez már nem olyan izgalmas mint amilyen eredetiben volt.2 éve hiába könyörgök az Önkormányzatnál egy belépőért akár a laktanyába ,tavaly nyáron pedig a K telepre.Aztán egy éve- majdnem napra pontosan- meguntam :bemásztam a kerítés alatt és lefényképeztem mindent az üzemanyag telepen.Ők szépen megtisztították a gaztól az egészet ,én meg végigjártam a terület 3/4-ét.A laktanyába pedig két ukrán 16 év körüli srác engedett be a hátsó kapun.
Hanem abban az esetben ha a reptérrel kapcsolatban mindent meg akarunk érteni:ki kell menni oda figyelni az épületeket és gondolkodni mi hogy lehet ott pontosan.Meg bemenni a fák közé,mindent benőtt a gaz és a lényeg nem a kifutópályán meg a gurulőn van.
Másrészt ,az építésig vissza kell mennünk valahogy.1 1959 es dátum a betonba vésve tanuskodik egy bizonyos BUVről.Megkerestem a Büntetés Végrehalytási Intézetet ahol arról tájékoztattak,hogy nincs a birtokukban az építők(rabok)névsora.
Tanúsítom én is! Én két, igen eleven unokát vittem el élvezkedni, így inkább őket kellett pásztorolnom, nem tudtam a saját ,,menetrendemet" követni. Közben azért lestem, hátha látok ismerősöket, de nem volt szerencsém. Volt tüzér barátunkkal tudtam csak beszélgetni egy keveset csak, mert igen nagy érdeklődés volt a fegyverei iránt.
Abban szeretném kérni a segítségeteket, hogy melyek azok az ex szovjet laktanyák az országban, amik még egész jó állapotban maradtak meg, vagyis nem csak romokat megy nézni az ember.
2db félig felépített épület van a területen-hivatkozva az alábbiakra(Mk.reptér).Az egyik a főállomás lett volna(volt parancsnok-helyettes úr beszámolója szerint,a másik épület alapozása készült csak el,ez az I.T. épület mögött található(volt híradás-technikai parancsnok úr említései között).
Ez valamint a közvélemény által ismert vélekedés-a tervező diszidált-felveti azt,hogy Mezőkövesdre nem azt építették amit akartak.
Az jutott eszembe megkérdezem tőletek: hol találhatók meg azok a rabok és hozzátartozóik akik részt vettek az építkezésben valamint ki az aki arra voksolna ha lenne ilyen,hogy a szovjetek magukkal vitték a T iroda dokumentációját vagy pedig a HM szervezetei közül valamelyiknek leadta a volt parancsnok úr(sajnos már nem él) és a kivonuláskor ki foglalkozott a fent nevezett iratok átadás-átvételével?
Egy ilyen létesítmény leamortizálása a polkorrekt kategória lenne az akkori politika szerint, DE ne feledjétek azt a hozzáértést, hogy vágjuk le a teheneket és majd Franciaországból hozzuk a tejet és a vajat, két éven belül útól érjük Ausztriát. És ezt dilettáns vezetést hittük rendszerváltásnak. Még jó, hogy nem sorsolással választottak akkoriban !
"A technika, irányadók, pályafények, bevezető és horizontfények jól működtek a torony is üzemképes volt.
Aztán mikor az oroszok távoztak kb. egy féléven belül az összes addig működő technikát eltüntették , de olyan szinten , hogy az adóházakban a falakból a vezetékeket kitépték...........
Hogy kik voltak és kik engedték és miért engedték az most már tök mindegy."
NAGY FELVETÉSEK!Azt az idiótát nyírnám ki aki egy működő repteret hagyott működésképtelenné válni fél év alatt.MDF,Antal,Jeszenszky,Kónya.Helyi szinten Dienes Laciék a képviselőtestület szó megcsúfolása.Amatőrök.
A szauna hol volt?A Kövesd-közeli adóháznál van a bunker domb formájában .Látszott a szentistváni útról a szürke kis-ház a tetején.Mindig azt gondoltuk mindenki a toronyban van-közben pedig a szolgálati helyeken voltak a katonák.Hol voltak az őrhelyek pontosan a reptéren?Hatalmas garázsok-mondtad-ezek Klemón voltak?Ki volt a laktanya parancsnok?Hol volt a központja a három területnek?Hogy működtették a "kompexumot"?Hány ember,század kellett ehhez?A helyi HT-k tettek titoktartási fogadalmat 30-50 évre?A tornyot csak az aktuális repülés-irányító nyitotta és zárta ugye?Ha nem volt ott állandó szolgálat?Kutyákat nem láttam ott,Át gyalogoltunk Klemóra állományváltáskor ahogy bevisz az út a reptérről volt egy sorompó őrhelyel-a kifutó pálya felől megyünk-benn vagy a sorompón belül akkor egy magas rámpán -félkör-íves tégla fal-rádiós kocsi rajta.Tovább a hosszú barak sor mellett egy pár sín ,katonák ülnek az ajtóban mi pedig megyünk mellettük 10méter távolságból.Orosz tiszti sapka szojet címerrel,rangjelzések nagyon jó állapotban kidobva "CA" ez volt a rangjelzéseken.Megjelenik hirtelen a disznópásztor egy orosz kiskatonával és kérdi:nem féltek hogy a seggettekbe lőnek?Azzal mi keresztbe vágtunk a Klementínai erdőn és hazajöttühk.
Érdekes képeket csináltam ott még most is ill láttam a bokrok között.Beton talapzatok mintha valamit lefednének,nyílások betemetve,nagy árok kiásva beton talapzat a tetején -lyukakal-alá vezet egy betongyűrű.Indokolatlanul magas kiemelkedések egy sík területen.Az erdőnek Klementínán tényleg életvédelmi szerepe volt?
