Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Itt: Körösbarlang – Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/KörösbarlangFekvése[szerkesztés]. Körösbarlang a Király-erdő északi peremén, a Sebes-Körös folyásától délre fekszik. A környék karsztjelenségekben gazdag, legnevezetesebb barlangja a voltaképpen Esküllőtől délre található, őslénytanilag is jelentős Igric-barlang (Peștera Igrița).
Hogy aszongya: "Igric kártevő" vagy "Kártevő igric". Melyiket preferálod?
Ja, hogy azt mondod a vaslogikáddal, hogy a KM-ben a "több mint egy tucat pest elő- vagy utótagú földrajzi név" valamennyi helyszínén paestumi katonák építkeztek ...
"A Pest hn. keletkezhetett magyar névadással a bolgárból származó m. R., N. pest 'kemence, barlang' fn.-ből, de azt sem lehet teljességgel kizárnunk, hogy a névadók bolgárok voltak; vö. óe. szl. peštb 'kemence, barlang' (SadAitz. 85). Ha a névadás indítéka a barlang volt, akkor a Pest hn. elsődlegesen a budai oldalon lévő Tabán (a középkori Kelenföld) környékére vonatkozhatott, s a dunai rév útján kerülhetett át a pesti oldalra. Ha viszont mészégető kemencéről kapta a nevét, akkor Pest-nek nemcsak a budai oldalt, hanem a pestit is hívhatták elsőnek. A pesti oldal elsődlegességét látszik támogatni az, hogy a mai Tabán területét az Árpád-korban Kispest-nek ....is nevezték, márpedig a Kis-jelzőt többnyire a másodlagosan keletkezett település szokta viselni."
Dénes György fantáziál? Akkor nem olvastad, ott a válasz:
""Jómagam több mint egy tucat pest elő- vagy utótagú földrajzi név, számos Kőpest > Kőpes, Pest-kő > Pes-kő, Pest-hegy és mások vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutottam, hogy ha egy pest elő- vagy utótagú földrajzi név hegyet vagy sziklát jelöl, akkor abban a névben a pest szó bizonyosan ’barlang’ jelentésű ...Egyrészt megerősíti azt a már évtizedekkel ezelőtt leírt megállapításomat, hogy a pest elő- vagy utótagú és hegyet vagy sziklát megjelölő, a Gerecse-hegységtől a Székelyföldig szép számban előforduló, élő és történeti földrajzi neveinkben a pest szó általában ’barlang’ (és nem ’verem, hegy, kőszikla’ vagy éppen ’kemence’) jelentésű magyar földrajzi köznév."
"A Pest elnevezés bolgár eredetű. Jelentése kemence (sütő, égető, mészégető) v. barlang. Mivel a kora középkorban a Dunának nem csak balparti részét jelölték ezzel a névvel, hanem a jobb parton is így neveztek egy települést ( -> Kisebb Pest -> Alhévíz -> Kelenföld), elképzelhető, hogy a szó a Gellért-hegy környékére utal. A kétparti ikertelepülés jellegzetes megtelepedési forma a középkorban a mai Bp. területén, és Pest ilyen formáját indokolja a közöttük húzódó nagy fontosságú dunai átkelőhely."
Váctól 30 mérföldre ugyanazon a parton fekszik Pest, Új- Budával szemben, mely az egykori itáliai Paestum város nevét utánozza és alighanem még a hajdani római birodalom virágkorában építették a paestumi katonák.
Ökörség.
Láthattad, van vagy egy tucat "Pest" a KM-ben, mindenhol nem lehettek "paestumi" katonák.
De hát látod a wikiből, hogy Romániában is van Pestera nevű hely, továbbá sok erdélyi barlang román nevében is ott van a "Pestera". Tekintve, hogy a vlachok az egykori bolgár vidékről jöttek, náluk is bolgár átvétel, vlach toldalékolással.
kat és mysusokat, akik közül a bilincsbe vert foglyok, mint L. Florus elbeszéli, oly iszonyúan vadak voltak, hogy a vasat a fogukkal marcangolták; mások úgy vélekednek, hogy Piso Fingiról kapta a nevét, akit Valens öletett meg. Innen 30 mérföldre Nagyszombat, és távolabb dél felé Nyitra, a Nyitra folyó mentén, mely sebes folyással siet a Dunába; valamivel följebb ugyanazon a parton Galgóc, ami szkíta nyelven szabad várost jelent, valamint Trencsén és Zsolna. (70) Pozsony alatt a Duna több ágra oszlik, különböző szigeteket alkot, melyek közül a leghíresebbnek Somorját tartják, melyet Szkítiának neveznek, aztán Komárom, mindkettő az ázsiai Szkítia ősi népeinek a nevét visszhangozza. Itt a csúcson egy igen erős, az isteni Mátyás tetemes költségén kiépített vár van; királyi kertek is, több vadaskert és kies rétek. Aztán egy napi járóföldre Vác, Vatusról a Duna menti vadonban éldegélő remetéről, vagy a Buthrotum mellettiálló egykori Batiáról nevezve; én meg azt hiszem, hogy a vatianokról, Felsö-Pannónia népéről, amelyről Ptolemaeus tesz említést. Ezt manapság nagyon híressé teszi főpapja, Bátori Miklós, igen nemes férfiú, nagy szónok, olasz szokásokkal és tanultsággal ékes. Mert a Bátoriak ősi famíliája a magyarok előtt mindig nagy becsben állt, többen azt hiszik, hogy tulajdon falujukról kapták a nevüket, egyesek szerint magával a faluval és Vác városával együtt Bato pannóniai királyról, akirő1 Strabo tesz említést. (75) A házat most Bátori István híresíti, a dákok és havasalföldiek vezére, az általa vívott háborúk dicsőségével, aki társával, Kinizsi Pállal az isteni Mátyás zászlaja és jogara alatt hadjáratot vezetett a törökök ellen, és a roppant ellenséges sereg megsemmisítésével örökre szóló dicsőséget szerzett. Váctól 30 mérföldre ugyanazon a parton fekszik Pest, Új- Budával szemben, mely az egykori itáliai Paestum város nevét utánozza és alighanem még a hajdani római birodalom virágkorában építették a paestumi katonák. A Szarmata hegyek között, melyek a metanastákat a lengyelektől elválasztják, fekszik Körmöc, Selmec, Zólyom, Beszterce, melyekben Mátyás király mély arany és ezüstbányákat adományozott Beátrix királynénak.
A jazigok mögött a Duna mentén Dácia következik, a Tisza, a Prut és a Dnyeszter által bekerítve, hátul a Tiligul folyó választja el Sarmatiától, ebben van elsősorban Marmacia, a Kárpát-hegyek között, melyet manapság Máramarosnak neveznek, ahonnan a Tisza ered, itt bányásszák márvány módjára a sót, méghozzá akkora bőségben, hogy egész Szkítiának elegendő lehet; nem messze innen található egy víz, mely a belemerített vasat rézzé változtatja. Dácia régi népei voltak a teuriscok, a cistobocok, ezek alatt a predavensik, a rhatacensik, a caucoensik, biephek, burideensik, cotensik, továbbá az albocensik, potulatensik, saldensik, ciagisik, piephigek, sensik; régi városai Rhuconium, Zurobara, Lizisis, Tibiscum, Decidava, Ulpianum, Ulpius Traianus kolóniája.(80) Ugyanezen a néven Felső-Mysiában említenek egy másik Ulpianumot, tudniillik Crinitus Ulpius Traianus, mikor a mysusokat és dákokat meghódította, győzelme emlékére a Duna partján megalapította Nikápolyt, és mindenekelőtt azokat a kolóniákat, amelyeket a saját nevéről neveztetett el; a Dunán hidat veretett, bámulatra méltó alkotást, mint Dion írja a Traianusban, melynek néhány pillére máig látható, e mellett van a Duna túlsó partján Szörény városkája, melyet Severus császár alapított, és melyet most
Bonfini, A magyar történelem tizedei, 1.1.70 16. old
"Váctól 30 mérföldre ugyanazon a parton fekszik Pest, Új- Budával szemben, mely az egykori itáliai Paestum város nevét utánozza és alighanem még a hajdani római birodalom virágkorában építették a paestumi katonák"
Ez a Duna-menti Pestre még elfogadható lenne, de a többire nem nagyon, hiszen
"Jómagam több mint egy tucat pest elő- vagy utótagú földrajzi név, számos Kőpest > Kőpes, Pest-kő > Pes-kő, Pest-hegy és mások vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutottam, hogy ha egy pest elő- vagy utótagú földrajzi név hegyet vagy sziklát jelöl, akkor abban a névben a pest szó bizonyosan ’barlang’ jelentésű ...Egyrészt megerősíti azt a már évtizedekkel ezelőtt leírt megállapításomat, hogy a pest elő- vagy utótagú és hegyet vagy sziklát megjelölő, a Gerecse-hegységtől a Székelyföldig szép számban előforduló, élő és történeti földrajzi neveinkben a pest szó általában ’barlang’ (és nem ’verem, hegy, kőszikla’ vagy éppen ’kemence’) jelentésű magyar földrajzi köznév." (Dénes György)
Akár még a volgai bolgár eredet is szóba jöhet, ha igaz, hogy Taksony nagy tömegben telepített le itt mohamedán bolgárokat. Anonymus szerint nekik adta Pest várát, ami egy budai erődítményre utalhat – innen származott át a településnév a Duna bal partjára. A német ofen és a bolgár pest ugyanazt jelenti: sziklabarlangot, ami elsősorban a Gellért-hegy barlangjaira vonatkoztatható, innen vezetett az ősi rév a túlpartra. Régészetileg nem nagyon lehet bolgár jelenlétet kimutatni a Maros völgyének kb. 40 km-es szakaszán kívül a KM-ben, a sokkal jobban kutatott Körös–Tisza-vidéken sem. A Maros mentén a só- és aranybányák mellé kirendelt echte lovas bolgárok laktak a 9. század második-harmadik harmadában, de aligha az ő kis létszámú katonai telepeikről terjedt el nyelvjárásainkba 'barlang' és 'kemence' jelentéssel a pest.
