A DIOCLETIANUS ÉRA EGYENLŐ MÁRTÍRÉRA?
Dionysius Exiguus szkíta származású római apát kapcsán, már érintettem a Diocletianus szerinti érát, amelyhez igazította a Krisztus születése szerinti időszámítást. Egyszerű állítás szinten, olyan kommentárral, hogy méltatlan dolog az éveket olyan ember uralmától kezdve számítani, aki inkább tirannusnak nevezhető, mint császárnak
Teljesen világos és egyértelmű, hogy Diocletianus császárt kell alatta érteni 247, azaz kettőszáznegyvenhét év távolságából!
Az uralkodó tanítás nézete szerint semmi gond nincs közel távol, ezek az alexandriai keresztények a trónra lépésétől úgy megilletődtek, hogy még 247 évvel utána is tőle számítják idejüket.
Miután semmiféle nyomot nem találtam arra vonatkozóan, hogy kik és mikor használták ezt az időszámítási rendszert, kénytelen voltam egy kicsit mélyebben kutakodni a korabeli Alexandriában. Nagy segítségemre szolgált Egedi Barbara az ÓKOR folyóirat 2005. 1-2 számában megjelent cikke A kopt kereszténység a kezdetektől az egyházszakadásig amely egy budapesti kopt művészeti kiállításhoz kapcsolódik.
Tehát kezdjük az alapoknál; kik azok a koptok?
Koptoknak az egyiptomi keresztényeket nevezzük. A kopt szó jelentése valójában egyiptomi. Arab közvetítéssel került a humanista Európába és 17. században alakult ki ma is használatos formája A kopt hagyomány szerint az első egyiptomi keresztény közösséget és ezáltal a kopt egyházat Szent Márk evangélista alapította, aki Alexandriában halt vértanúhalált 68-ban. A húsvéti istentisztelet alatt fogták el, kötéllel húzva végighurcolták a városon, bebörtönözték, majd megölték.
Nem mellékes szempont, hogy a kopt egyházi hagyomány Márkot tartja Alexandria első pápájának is.
Ilyen kezdetek után joggal merült fel bennem a kérdés, hogy nem lehetséges az, hogy a kifelezetten mártírérának vagy mártírkornak nevezett időszámításnak semmi köze Diocletianus császárhoz?
Lehet, hogy egyszerű késői félreértésről van szó?
Miután baj van az idővel, alaposabban meg kell ezt vizsgálni!
Első látásra a Hungár naptár 198 éve, de a húsvéttáblák alapján megállapítható 190 év sem látszik megoldásnak, hiszen Egedi tudományos adata a 68 és a 284 között 216 év feszül
Érdekes módon A SZENTEK ÉLETE egészen más adatot hoz.
Ünnepe: Április 25. Meghalt Alexandriában 100 körül (Diós, 174.)
Így már van lehetőség akár egy 198 év vagy 190 év keresésére is. Igazán nem tűnhet délibábosnak egy 284-190=94-es vagy egy 284-198= 86-os születés. Ráadásul ez utóbbi Egedi 68-as évének inverze
Ez a kopt időszámítási rendszer egyedülálló a maga nemében, hiszen az ókortóból ível át napjainkig, ők ma az 1721. évet tapossák a mártír, a vértanú óta! Pompás eszköz, mindenféle időugrás leleplezésére!
A csillagászati év a 284. vitán felüli!
Jelölése A.M. azaz Anno Martyrum!
Lehet nagyokat vitatkozni, hogyan fordítsuk le mártírok éve, mártír éve, de Diocletianus sehol nem jön elő, csak a magyarázgatásokban
Az angolul értőknek talán segít az angol fordítás; the year of the Martyrs (egyes szám, semmi tömeg)
Nem marad más hátra, mint előre!
Vizsgáljuk meg a hagyományos kronológia szerint mi is történt a 284. évben. Kellett lenni biztosan valami egetverő keresztényüldözésnek!
Egedi cikkéből megtudhatjuk, hogy Decius uralkodása alatt [249-251] módszeresen üldözik a keresztényeket Egyiptomban is, ahol kötelezték őket pogány szertartásokon való részvételre, és áldozat bemutatására. Igaz hitüket nem kellett feladni, de az áldozat megtagadását kivégzéssel büntették. Pár évnyi nyugalom után Valerianus császár 257-ben ismét elrendelte a keresztények üldözését. A császár megtiltotta gyülekezésüket, elkoboztatta a keresztények vagyonát, száműzte a püspököket és papokat. Ez a rémálom 260-ig tartott, amikor Valerianus perzsa fogságba került, majd meghalt.
Így érkezünk meg a 284. évbe, amikor a légiók Valerius Diocletianust kiáltották ki császárnak, aki 305-ig volt a római birodalom ura, ekkor lemondott és visszavonultan élt 316-ig, ekkor halt meg. Vanyó szerint a kereszténység utolsó, legkegyetlenebb üldözője! Felkészülve a legrosszabbakra tovább olvastam Vanyó 3. fejezetét a nagy üldözés és hatása, de kezdetben semmi érdemleges nem történik, hiszen eleinte még udvarában Nikomediában is megtűrte őket. 297-ben rendeletet adott ki a manicheusok és nem a keresztények ellen! 300 körül a keleti rész kormányzója közelebbről meg nem határozott szigorú intézkedéseket foganatosított a keresztények ellen. Egedi szerint pedig éppen ebben az időben van béke Egyiptomban:
A Valerius-féle és a 303-as nagy keresztényüldözés közötti lélegzetvételnyi időszak, a kis béke Egyiptomban is lehetőséget teremtett az egyház országos szintű kiépülésére. Több nomoszközpont rendelkezett püspökkel, a közösség pedig megfelelő számú hívővel a szervezet fenntartásához. Elég nehéz helyzetbe kerültem, hiszen Diocletianus uralkodásának első 18 éve alatt az egyház csak építkezhet, nem üldözik, mert akkor miből keletkezne a 324 körüli időre a lakosság 40%-át kitevő keresztény néptömeg. Hogy 303-ig nem beszélhetünk Diocletianus nevéhez köthető keresztényüldözés, az Bithynia kormányzójának Hieroklész magatartásából is kiviláglik.
Bithynia kormányzója, az újplatonikus filozófus Hieroklész állandóan a keresztények üldözésére ösztönözte Galeriust, aki szorgalmazta az ügyet Diocletianusnál.
Egy szó mint száz végre 303-ban megkezdődött a nagy keresztényüldözés! A részletekkel nem kívánom traktálni a figyelmes olvasót, el lehet olvasni magyarul; Lactantius; A keresztényüldözők halála.
Vanyó könyvéből kiderül, hogy Diocletianus nem volt híve a vérontásnak, ráadásul 304-ben a hatalomból is visszavonul ténylegesen. A keresztények fanatikus ellensége Galerius folytatja az üldözéseket 311-ben bekövetkezett haláláig.
A történet folytatása ismert 313-ban Licinius és Constantinus véget vet a keresztényüldözésnek, amely Lactantius szerint 10 év és négy hónapig tartott.
Sajnos csak egy kérdésre nem kaptunk választ fenti történeti áttekintés kapcsán, mégpedig arra, hogy miért éppen Diocletianus trónra lépésének éve a kopt időszámítás kezdete?
Egedi javaslata nem meggyőző, egy olyan helyzetben, amikor az origót keressük;
Diokletianus uralkodása végén újabb üldöztetés rázta meg a keresztény közösségeket. A kopt egyház emlékezetébe mélyen belevésődött ez az időszak: erről tanúskodik az új egyházi időszámítás, amely Diocletianus trónra lépésének évével (284) kezdi a mártírok érája számítást. A 284-es évben mint láttuk nem voltak mártírok, mártír sem nagy valószínűséggel épül, szépül, az alexandriai egyház. Sejti ezt a cikk szerzője is, ezért írja a következőket nagyon helyesen:
Valójában a hírhedt és véres üldözésre, amely a templomok és szent könyvek teljes megsemmisítését célzó rendelettel indult, csak 303-ban került sor.
Egy olyan korban, amikor az emberek az idő fogalmával még egészen más viszonyban vannak, nincs általános írásbeliség, érthetetlen, hogy ilyen pontosan meg tudták határozni azt a 284-es évet 303 után!
Feltételezhetően az üldözések idején 303 és 313 között a legkisebb gondja is nagyobb volt annál a kopt egyháznak, hogy bevezessen egy új időszámítást, éppen Diocletianus trónra lépésétől számolva!
Ha figyelmesen olvassuk Hegyi Barbarát, még egy okot találhatunk arra, hogy miért nem vezethették be az új időszámítást;
Az üldözések hatására több helyen egyházszakadás fenyegette a közösségeket. Ilyen volt az afrikai (karthágói) donatista vita, de itt kell megemlítenünk a Meletiosz nevéhez fűződő függetlenedési kísérletet, amely kis híján komoly válsághoz vezetett Egyiptomban. A 305-306 körüli események a lükopoliszi Meletiosz püspök alexandriai látogatásával kezdődtek, aki felháborodva tapasztalta, hogy a városban nincsen istentisztelet. Petrosz, az akkori püspök ugyanis elmenekült. Meletiosz tehát intézkedett, önkényesen felszentelt két papot, köztük a később oly sok felfordulást okozó gondolkodót, Areioszt. A lépten-nyomon megüresedett püspöki székekbe is önkényesen nevezett ki új jelölteket. Amikor Petrosz visszatért, sürgősen kiközösítette a tudta nélkül beiktatott méltóságokat, Meletioszt pedig letartóztatták, így az egyházszakadás nem bizonyult tartósnak.
Beláthatjuk, ez nem az, az időszak, amely kedvez új időszámítás bevezetésének.
A DIOCLETIANUS ÉRA EGYENLŐ MÁRTÍRÉRA?
Dionysius Exiguus szkíta származású római apát kapcsán, már érintettem a Diocletianus szerinti érát, amelyhez igazította a Krisztus születése szerinti időszámítást. Egyszerű állítás szinten, olyan kommentárral, hogy méltatlan dolog az éveket olyan ember uralmától kezdve számítani, aki inkább tirannusnak nevezhető, mint császárnak
Teljesen világos és egyértelmű, hogy Diocletianus császárt kell alatta érteni 247, azaz kettőszáznegyvenhét év távolságából!
Az uralkodó tanítás nézete szerint semmi gond nincs közel távol, ezek az alexandriai keresztények a trónra lépésétől úgy megilletődtek, hogy még 247 évvel utána is tőle számítják idejüket.
Miután semmiféle nyomot nem találtam arra vonatkozóan, hogy kik és mikor használták ezt az időszámítási rendszert, kénytelen voltam egy kicsit mélyebben kutakodni a korabeli Alexandriában. Nagy segítségemre szolgált Egedi Barbara az ÓKOR folyóirat 2005. 1-2 számában megjelent cikke A kopt kereszténység a kezdetektől az egyházszakadásig amely egy budapesti kopt művészeti kiállításhoz kapcsolódik.
Tehát kezdjük az alapoknál; kik azok a koptok?
Koptoknak az egyiptomi keresztényeket nevezzük. A kopt szó jelentése valójában egyiptomi. Arab közvetítéssel került a humanista Európába és 17. században alakult ki ma is használatos formája A kopt hagyomány szerint az első egyiptomi keresztény közösséget és ezáltal a kopt egyházat Szent Márk evangélista alapította, aki Alexandriában halt vértanúhalált 68-ban. A húsvéti istentisztelet alatt fogták el, kötéllel húzva végighurcolták a városon, bebörtönözték, majd megölték.
Nem mellékes szempont, hogy a kopt egyházi hagyomány Márkot tartja Alexandria első pápájának is.
Ilyen kezdetek után joggal merült fel bennem a kérdés, hogy nem lehetséges az, hogy a kifelezetten mártírérának vagy mártírkornak nevezett időszámításnak semmi köze Diocletianus császárhoz?
Lehet, hogy egyszerű késői félreértésről van szó?
Miután baj van az idővel, alaposabban meg kell ezt vizsgálni!
Első látásra a Hungár naptár 198 éve, de a húsvéttáblák alapján megállapítható 190 év sem látszik megoldásnak, hiszen Egedi tudományos adata a 68 és a 284 között 216 év feszül
Érdekes módon A SZENTEK ÉLETE egészen más adatot hoz.
Ünnepe: Április 25. Meghalt Alexandriában 100 körül (Diós, 174.)
Így már van lehetőség akár egy 198 év vagy 190 év keresésére is. Igazán nem tűnhet délibábosnak egy 284-190=94-es vagy egy 284-198= 86-os születés. Ráadásul ez utóbbi Egedi 68-as évének inverze
Ez a kopt időszámítási rendszer egyedülálló a maga nemében, hiszen az ókortóból ível át napjainkig, ők ma az 1721. évet tapossák a mártír, a vértanú óta! Pompás eszköz, mindenféle időugrás leleplezésére!
A csillagászati év a 284. vitán felüli!
Jelölése A.M. azaz Anno Martyrum!
Lehet nagyokat vitatkozni, hogyan fordítsuk le mártírok éve, mártír éve, de Diocletianus sehol nem jön elő, csak a magyarázgatásokban
Az angolul értőknek talán segít az angol fordítás; the year of the Martyrs (egyes szám, semmi tömeg)
Nem marad más hátra, mint előre!
Vizsgáljuk meg a hagyományos kronológia szerint mi is történt a 284. évben. Kellett lenni biztosan valami egetverő keresztényüldözésnek!
Egedi cikkéből megtudhatjuk, hogy Decius uralkodása alatt [249-251] módszeresen üldözik a keresztényeket Egyiptomban is, ahol kötelezték őket pogány szertartásokon való részvételre, és áldozat bemutatására. Igaz hitüket nem kellett feladni, de az áldozat megtagadását kivégzéssel büntették. Pár évnyi nyugalom után Valerianus császár 257-ben ismét elrendelte a keresztények üldözését. A császár megtiltotta gyülekezésüket, elkoboztatta a keresztények vagyonát, száműzte a püspököket és papokat. Ez a rémálom 260-ig tartott, amikor Valerianus perzsa fogságba került, majd meghalt.
Így érkezünk meg a 284. évbe, amikor a légiók Valerius Diocletianust kiáltották ki császárnak, aki 305-ig volt a római birodalom ura, ekkor lemondott és visszavonultan élt 316-ig, ekkor halt meg. Vanyó szerint a kereszténység utolsó, legkegyetlenebb üldözője! Felkészülve a legrosszabbakra tovább olvastam Vanyó 3. fejezetét a nagy üldözés és hatása, de kezdetben semmi érdemleges nem történik, hiszen eleinte még udvarában Nikomediában is megtűrte őket. 297-ben rendeletet adott ki a manicheusok és nem a keresztények ellen! 300 körül a keleti rész kormányzója közelebbről meg nem határozott szigorú intézkedéseket foganatosított a keresztények ellen. Egedi szerint pedig éppen ebben az időben van béke Egyiptomban:
A Valerius-féle és a 303-as nagy keresztényüldözés közötti lélegzetvételnyi időszak, a kis béke Egyiptomban is lehetőséget teremtett az egyház országos szintű kiépülésére. Több nomoszközpont rendelkezett püspökkel, a közösség pedig megfelelő számú hívővel a szervezet fenntartásához. Elég nehéz helyzetbe kerültem, hiszen Diocletianus uralkodásának első 18 éve alatt az egyház csak építkezhet, nem üldözik, mert akkor miből keletkezne a 324 körüli időre a lakosság 40%-át kitevő keresztény néptömeg. Hogy 303-ig nem beszélhetünk Diocletianus nevéhez köthető keresztényüldözés, az Bithynia kormányzójának Hieroklész magatartásából is kiviláglik.
Bithynia kormányzója, az újplatonikus filozófus Hieroklész állandóan a keresztények üldözésére ösztönözte Galeriust, aki szorgalmazta az ügyet Diocletianusnál.
Egy szó mint száz végre 303-ban megkezdődött a nagy keresztényüldözés! A részletekkel nem kívánom traktálni a figyelmes olvasót, el lehet olvasni magyarul; Lactantius; A keresztényüldözők halála.
Vanyó könyvéből kiderül, hogy Diocletianus nem volt híve a vérontásnak, ráadásul 304-ben a hatalomból is visszavonul ténylegesen. A keresztények fanatikus ellensége Galerius folytatja az üldözéseket 311-ben bekövetkezett haláláig.
A történet folytatása ismert 313-ban Licinius és Constantinus véget vet a keresztényüldözésnek, amely Lactantius szerint 10 év és négy hónapig tartott.
Sajnos csak egy kérdésre nem kaptunk választ fenti történeti áttekintés kapcsán, mégpedig arra, hogy miért éppen Diocletianus trónra lépésének éve a kopt időszámítás kezdete?
Egedi javaslata nem meggyőző, egy olyan helyzetben, amikor az origót keressük;
Diokletianus uralkodása végén újabb üldöztetés rázta meg a keresztény közösségeket. A kopt egyház emlékezetébe mélyen belevésődött ez az időszak: erről tanúskodik az új egyházi időszámítás, amely Diocletianus trónra lépésének évével (284) kezdi a mártírok érája számítást. A 284-es évben mint láttuk nem voltak mártírok, mártír sem nagy valószínűséggel épül, szépül, az alexandriai egyház. Sejti ezt a cikk szerzője is, ezért írja a következőket nagyon helyesen:
Valójában a hírhedt és véres üldözésre, amely a templomok és szent könyvek teljes megsemmisítését célzó rendelettel indult, csak 303-ban került sor.
Egy olyan korban, amikor az emberek az idő fogalmával még egészen más viszonyban vannak, nincs általános írásbeliség, érthetetlen, hogy ilyen pontosan meg tudták határozni azt a 284-es évet 303 után!
Feltételezhetően az üldözések idején 303 és 313 között a legkisebb gondja is nagyobb volt annál a kopt egyháznak, hogy bevezessen egy új időszámítást, éppen Diocletianus trónra lépésétől számolva!
Ha figyelmesen olvassuk Hegyi Barbarát, még egy okot találhatunk arra, hogy miért nem vezethették be az új időszámítást;
Az üldözések hatására több helyen egyházszakadás fenyegette a közösségeket. Ilyen volt az afrikai (karthágói) donatista vita, de itt kell megemlítenünk a Meletiosz nevéhez fűződő függetlenedési kísérletet, amely kis híján komoly válsághoz vezetett Egyiptomban. A 305-306 körüli események a lükopoliszi Meletiosz püspök alexandriai látogatásával kezdődtek, aki felháborodva tapasztalta, hogy a városban nincsen istentisztelet. Petrosz, az akkori püspök ugyanis elmenekült. Meletiosz tehát intézkedett, önkényesen felszentelt két papot, köztük a később oly sok felfordulást okozó gondolkodót, Areioszt. A lépten-nyomon megüresedett püspöki székekbe is önkényesen nevezett ki új jelölteket. Amikor Petrosz visszatért, sürgősen kiközösítette a tudta nélkül beiktatott méltóságokat, Meletioszt pedig letartóztatták, így az egyházszakadás nem bizonyult tartósnak. Beláthatjuk, ez nem az, az időszak, amely kedvez új időszámítás bevezetésének.
Egy könyvtárbújó tudós azzal a felfed-sel állt elő, h a Mirabilis Liberben foglalt időszámítás el van burkolva, s a helyes esztendáőket és a megjüósolt eseményeket akkor ismerjük fel, ha nem a Kr utáni időszámítást, hanem az un. diocletianusi érát vesszüki figyelembe.
A diocletionusi éra, melyet a koptok ma is alkalmaznak, az időszám.t Diocl. trónralépésétől, vagyis az isz. 284. aug. 24-én kezdi. Tehát a Mirabilis Liber évszámaihoz hozzá kell adni a 284-et, s ekkor tisztán ki fog bontakozni a jóslat valósi értelme.
(forrás: Ráth-Végh Istváv: A varázsvessző, Gondolat, Bp. 1979.)
Gótikus nyomtatvány, évszám nélkül. A XVI szd huszas éveineki elején készülhetett. A könyvben egyéb jóslatok között egy Joannes Vatiguerro nevű férfitól száőrmazó jóslat is olvasható. Neve nyilvánvalóan álnév, sohasem derült ki, hogy kit takar. A híres jóslat így kezdődik:
"Én, Joannes de Vatiguerro mondom, h az Úr 1490-ik esztendejétől egészen az 1525-ik esztendőig nagy bajok fognak történni a világban, mégpedigt olyan nagyok és rendkivüliek, h a világ teremtése óta még nem törtek ezek hasonló felfordulások."
--- A könyv csendesen porosodott a kvátrakban egészen a XVIII. szd végéig. Ekkor történt a nagy fordulat.
Otto III also opens the Seventh Day of the World according to a new calculation (moving the Birth of Christ by 200 years). For the two critical years, 1000 and 1001 he had special seals made which show him to be the representative of Christ at the end time.
Én becsülöm törekvéseidet, de ez a "válasz" nem válasz. "Nem tudom és nem is akarom bizonyítani" - mondod. Furcsa érv. Semmi rossznak nem vónék elrontója, de ennyi azért nem elég.
Wer kann plausibel erklären, warum es erst ab dem 11. Jh. einen gotischen Baustil in Europa gebracht und verbreitet wurde. Ascenas bezeichnet er als den Altvater der Deutschen, die Juden aber nennen sich noch heute Askenasische Juden. Spaten kennt 1691 anscheinend noch den ursprünglichen jüdischen Kalender, denn er schreibt, dass Rom erst 3212, also 1212 erbaut (wieder aufgebaut?) worden wäre. 753 v.Chr. aber ist das heute gültige Gründungsdatum und der Beginn des römischen UC-Kalenders, der mit dem jüdischen Kalenderdatum 3212 = 548 v.Chr. nicht übereinstimmt. Das durch Erdbeben und völkerwandernde Invasoren zerstörte Rom kann aber zu dem jetzt wahrscheinlichen Zeitpunkt im Mittelalter nur wieder errichtet worden sein. War es die unbequeme Wahrheit über den im Judentum und Babylon wurzelnden Ursprung der abendländischen Zivilisation und ihren christlichen Kalender, welche die mittelalterliche Weltchronik verschleiern sollte? Die Konsequenzen sind natürlich gewaltig, denn man rührt damit an den Grundfesten unserer abendländischen Zivilisation, am christlichen Kalender, der vielfach verknüpft ist mit den Kalendern der anderen Kulturen und Religionen, an unser vertrautes Weltbild schlechthin, so dass hier vor allem große psychologische Barrieren überwunden werden müssen und es sehr schwer erscheint, überhaupt die volle Wahrheit zu erfassen. "
Itt 200 év a hiba... (Prof. em. Dr. Walter Haug, Tübingen)
"Ma már köztudott a zsidó időszámítással foglalkozó tudósok körében, hogy az ókorban kiszámolt és hagyományosan elfogadott zsidó időszámítás 166 évet késik, mivel a megbízható történelmi ismeretekkel nem rendelkező rabbik a perzsa birodalom idejét ennyivel rövidebbnek vették a valóságosnál (lásd Encyclopaedia Judaica, Seder Olam Rabba címszó). " az a kérdésem hogy mi ennek az " Encyclopedia Judaica "-ban is szereplö állitásnak az alapja és valószinüsége . Szeretettel üdvözli :
Kedves Ádám! Az Ön által idézett feltételezésnek valójában nincs nagy jelentősége, hiszen a ma is használatos zsidó és a keresztény világéra számolása csak az időszámításunk szerinti 4. század táján alakult ki, úgynevezett visszaszámolás segítségével. Ezt a visszaszámolást azonban már a perzsa korra vetítve is pontatlanul tették, még inkább igaz ez a bibliai korra. Ez utóbbi esetén a keresztények 240 évvel többet számoltak, mint a zsidók, mert az egyiptomi fogság idejét a keresztény számítás az Ábrahámnak tett isteni ígéret alapján datálta, míg a zsidó változat a tényleges fogságidővel számolt. (Isten jóságában megrövidítette a fogság idejét.) Innen ered, hogy a keresztény világéra 6004. (a Jézus születésétől állítólag eltelt 2004.) év a zsinagógai 5764. esztendőnek felel meg."
Ilyet én is tudok: ... „az első magyar királyné, a 985-ben meghalt Gizella, az Ottók nemzetségéből származott, nevezetesen a bajor oldalágból. [1].” Már a reformerekben sem lehet bízni? Sok ám az a 110 év különbség! Mellesleg a portugálok úgy tudják, hogy 1112-ben a burgundi herceg testvére, Henrik halt meg, akinek VI. Alfonz (Castilia és León királya) 1096-ban két grófságot (Coimbra és Portucalense) adományozott és feleségül adta hozzá a törvénytelen de nagyon kedvelt lányát Teresát. Portugália alapító és első királya a fia, (I.) Alfonso Henrik, aki 1128-ban fellázadt az anyja ellen, kinyilvánította a terület függetlenségét, majd 1185-ig uralkodott. Jól értem? Gizella (aki már rég meghalt) mindkét fia Henrik/Imre, az első pedig Burgundia hercege. Vagy kavarjunk még kicsit?
Megintcsak igyekeztél siklót játszani. Nem reagáltál arra, hogy van egy történet háromféle értelmezésben. És ez teljesen független attól, hogy melyiket mikor írták le.
"836. Hunnorum, idest Ungariorum rex Stephanus christianus effectus et baptizatus. Chron. S. Aegigii apud Leibnitz. SS. III. 550.
843. Ungari cum rege suo Stephano ad fidem conversi sunt. Martinus Fuldenses. Eccard. Corp. hist. I. 1663.
855. Lotharius imperator Ludovici filius - monachus efficitur in Prumiensi monasterio. Eo tempore (855) rex Hunnorum, idest Ungarorum Stephanus nomine christianus effectus baptizatus est cum magnatibus et poulo regni sui. Siffridus presbyter. Epitome histoiar. apud Pistor. SS. I.1031.
A dátumokat nem i.sz. [Common era] hanem AD szerint kell érteni.
Tudod a Hungár naptár szerint Jézus, K.u.194-ben született...
Ezért lesz baj Szent István uralkodási idejével és tartamával.
A magyar kronológiával is lesznek apróbb problémák. István koronázása, megkeresztelkedése körül;
Nem oklevél, de kronológiai mankó;
Gizella apátnő, István felesége, Emerici (Imre/Henrik) anyja 1095-ben kb. 70 évesen halt meg. [Második] Fia 1050-ben született, és 45 éves korában lett Portugália első királya!
Anonymus még Árpád alvezéreivel győzeti le a bolgár Nagy Kán rokonát. 150 évvel később a Képes Krónikában már Szent István személyesen diadalmaskodik a Nagy Kán fölött. "
Van némi gond az idővel, de Anonymussal még több;
Nem tudom már mit írtam utoljára, de ő valahol i. sz. 1620 táján dolgozgat Bécsben másolóként. [Trójai történeteket szerkeszt egybe gazdag megrendelőknek]
Mi az, hogy saját történetírás?! Létezik olyan történetíró, aki nem mindenkinek ír? Nem kérek én számon senkitől semmit. Írtam egy példát, mennyire mobilis a múlt megítélése, mennyire vigyázni kell a következtetések levonásával. A "szemét" pedig igencsak relatív. Ami a gondos háziasszonynak kidobnivaló lom, az a guberálónak (és majdan a régésznek) kincs lehet. Mennyi pénzt és energiát fecsérelnek a múzeumok néhány évtizedes "kacatok" gyűjtésére! P.s. A példának használt diszkrepanciát kiszúrhattad volna Te is. :)
Tíznél több napfogyatkozás? Ugyan már! Azok mind humanista kitalációk. :) Látod, milyen egyszerű? A történelem ravasz dolog. Mihelyt valami múlttá vált, azonnal megkérdőjelezhető. Kétségbevonható a „mi történt”, „hogy történt”, „mikor történt”, végül feltehető a kérdés: „történt-e egyáltalán”. Így aztán nagyon jól lehet turkálni a történelem szemetesládájában. Anonymus még Árpád alvezéreivel győzeti le a bolgár Nagy Kán rokonát. 150 évvel később a Képes Krónikában már Szent István személyesen diadalmaskodik a Nagy Kán fölött. A jelenetet a miniátor le is festette. Ez a kép (néhány apró, stiláris különbségtől eltekintve) megegyezik Nyitra vármegye címerrajzával. Csak éppenséggel azon Szent László tiporja a legyőzött kunt. Szóval, mi történt, mikor történt?
Már a HungárNaptárt is reformálod? De nézzük előbb a történelmet. Ugyebár, a felüljárót, hogy hamarabb kész legyen, két irányból kezdték építeni. Kitűzési hiba miatt a két rész tengelyvonala kb 80 centivel eltért. Amikor ezt észrevették (még a befejezés előtt), megállították az építést (ezt láttad te hatalmas űrnek), majd egy szakaszt viszabontottak és korrigált tengelyvonallal újraépítették. Nos, itt van egy történés kétféle leírással. Az egyik vázlatosabb, de bombasztikus, a másik kicsit részletezőbb. A hálátlan utókor történészei majd válogathatnak. Ami pedig az időhíd példát illeti. A Váci út (nem Lehel út, mert az vagy 800 méterrel távolabb kezdődik, de tudom, aki ezerévekben gondolkozik, annak ez smafu) mint kiindulópont fix (i.sz. 2005). Az i.sz. 1582 már vitatható, hiszen nincs szemtanú, csak valami papír (bár a naptárreform elfogadásának dátumai kisebb pillérsort kiadnak). Innen nagy ív a 10 nap i.sz.325-ig, de a számítások szerint stabil. Ellenben a Bajczy út (sic!) felőli kezdőpontot (i.sz. 154) nem tudod dokumentálni, az innen indított szakasz a semmiben van.
Már hogyne tudnám, hogy épült a híd! Tanultam én történelmet, mégha akadémiásat is (pedig a legújabbkori történelemben is keményen dolgoznak az újraírók). Te viszont megintcsak nem vetted észre, hol hibáztál. :)
