"Mikor olvashatta és milyen anyagon, valamint hogyan jegyezhette meg Anonymus a párizsi könyvtárban a következő szerzők idézeteit:
Dares Phrygius; De excidio Troiae historia
Justinus, (Exordia Scythia)
Regino"
Honnan is derül ki, hogy Anonymus Párizsban olvasta és megjegyezte Justinust és Reginot?
Ja, majd el felejtem említi, hogy a trója történetet más szerzőtől is olvasta. Az a másik szerző L. Septimus;
"A másik Trója regény szerzője azt állította, hogy a történetet egy fatáblára írva Diktüsz krétai sírjában találta Néro császár uralkodásának 13. évében. Diktüsz a görögök szemszögéből mesélte el Trója ostromát. A két latinra fordított regény óriási népszerűségét jelezte, hogy a középkorban SZÁMOS FRANCIA ÉS NÉMET FELDOLGOZÁS SZÜLETETT, SŐT AKADT MAGYAR VÁLTOZAT IS.
Mikor olvashatta és milyen anyagon, valamint hogyan jegyezhette meg Anonymus a párizsi könyvtárban a következő szerzők idézeteit:
Dares Phrygius; De excidio Troiae historia
Justinus, (Exordia Scythia)
Regino
Talán ennyi elég...
Fomenkonak rettenetes érdemei vannak, hogy rámutatot az irdatlan mennyiségű utólag gyártott "forrásra".
Félnek is tőle mint a tűztől, nem véletlenül működtetnek óriási apparátussal honlapot.
Az egy Tacitus hamisitásként elfogadása ledönti a teljes kasszika-filológiát, a sok kín kereszbe utalás miatt. Ha jól láttam a neten, jövőre kiadják Ross könyvét. Eddig csak Fomenkótól lehetett volna rendelni 500 dollárért.
PS. Darest nem nézegetted?
"Egyébként az a hipotézisem, hogy 1233-ban nem tudhatják, hogy Kr. u. 1233-ban élnek, hiszen a számításaim szerint ekkor 1043 évre vannak Jézus születésétől."
Még az is lehet, hogy nem ismerték a "számításaidat".
Vagy nem tudták eldönteni, hogy Illigét fogadják-e el, vagy a Hungár Naptár szerzőjének verzióját.
A kettő közül legalább az egyik nyilvánvalóan baromság. Hogy a nagyérdemű Fomenkóról most ne is beszéljünk.
"A márkaelméleted lángolva zuhant le."
Végre egy kis sikerélményed lett, örülök neki, hogy meg tudtál cáfolni.
P.S. Wencel Gusztávnál nem találom az oklevelet.
Egyébként az a hipotézisem, hogy 1233-ban nem tudhatják, hogy Kr. u. 1233-ban élnek, hiszen a számításaim szerint ekkor 1043 évre vannak Jézus születésétől. Magyarán, az oklevelek akkor születnek, megerősítésképpen, amikor már "tudják" "pontosan".
Vatikánban miért nem datáltak 1430 előtt egyetlen oklevelet sem AD formulával? Függetlenül attól, hogy megülték az 1300-as "Szent évet"?
"e) A só árai pedig ezek: minden egyes rakás mosott sóért fizetni fognak az egyházaknak nyolc márkát, kivéve a jeruzsálemi ispotályosok házát és a kalocsai és bácsi egyházakat, amelyeknek minden rakásáért tíz márkát fogunk adni, föltéve, ha az említett kalocsai és bácsi egyházaknak sójukat le kell szállítani Szegedre vagy tovább: egyébként (csak) nyolc márkát fognak kapni. A nagyobb rakás mosott sóért adni fogunk az egresi apátságnak huszonhat márkát minden egyes rakásért és az aradi egyháznak huszonöt (márkát), szintén minden egyes rakásért. A bányászott sóért pedig adni fogunk egy márkát száz kősókockáért (abban az esetben), ha az (illető egyházak) sójukat a végeken kötelesek aratni: kivéve Szent Gotthárd monostorát, amelynek nyolcvan sókockáért adunk egy márkát.
(...)
A mi Urunk Jézus Krisztus megtestesülésének ezerkétszázharmincharmadik évében, IX. Gergely pápa úr uralkodásának hetedik évében, augusztus hó húszadik napján tárgyaltattak mindezek szerencsés módon az említett András úrnak, Magyarország dicső királyának a tanácsában."
Egy kis előzetes az értőknek;
Dares Phrygius: "de excidio Troiae historia" vagy "historia de excidio Troianorum, vagy "historia de Troiae excidio"
befejezésül "explicit destructio Troiae.
A legjobb kiadása, J. Mercerius, Paris 1618...
Ez elég nagy baj, Kézaira nézve is...
De én már csak a nyomtatott könyveknek hiszek. Akárki akárhol belenyúlhatott egy Kézaiba, és ezt nem lehet már megállapitani. (Vagy a képes A történelmünkkel kapcsolatban egy biztosat ismerek, az 1473-as Chronica Hungarorumot. Az biztos korabeli tudást tükröz. Annak minden hibájával együtt.
Egyébként egyetlen nép sem büszkélkedhet ilyen korai kinyomtatott történelemkönyvvel.
Nem véletlenül van agyonhallgatva, és helyette Anonymust ragozzák, hogy hülyeség...
Ami sajnos igaz...
"Nagy Lajos királyunk 1343-ben vezeti be a márkát, mint pénzlábat 1 márka=480 dénár=960 obulus!"
Námetországban is Lajos vezette be?
Egyébként Kézai krónikájában is szerepel a márka.
Kézai:
"Ethele pedig Ravennába vonúla. Holott is az arianus érseket valamennyi követőjével és czimborájával együtt elfogatván, tőle hatvanezer márka aranyat csikara s azután mindnyájokat legyilkoltatá."
Szerintem ejtsük ezt a kapartak, vakartak mostak, vágtak, vakvágányt, inkább figyeljük Anonymus tollát, milyen magabiztosan mozog adó- és pézügyekben:
[9] "fizessenek évente 10 ezer márka adót..."
[10] "Velük küldtek 10 ezer márkát..."
Nagy Lajos királyunk 1343-ben vezeti be a márkát, mint pénzlábat 1 márka=480 dénár=960 obulus!
Szerintem Gombos F. Albint ez téveszthette meg ezért datálta olyan korainak [1350 utáni] Anonymust.
Abban, hogy egy példányban készült.
Pergamen levakarással, lemosással, sőt ikonfestéssel sem foglalkozom, nehogy 10 millárd forintos nagyságrendű műkincsrejtegetésbe keveredjek a mosonmagyaróvári kiképzett múzeológusok, régészek jóvoltából. (Gepida topik)
Használjuk azt a kifejezést, hogy letöröltek korábbi szöveget a pergamenről.
Melyik kérdésben? Hogy XIII. századi másolat, vagy csak egy példányban készült?
A részben levakartat rögzíthetjük (lásd az 1/a oldalt), de a lemosást nem igazán értem. Mivel mosták le?
Ez az állításom könnyebbik fele. A hivpoztud. így tartja. (Tudok pár történészt idézni, ha kell.)
Én személy szerint hagyom magam meggyőzni, ha vannak érveid.
Az a sanda gyanúm támadt, hogy Anonymus munkája 1618 után született és az a fennmaradt másolati példány 1636 előtt került a bécsi császári könyvtárba Tengnagel kezébe.
Egy kis adalék moga-tól;
'Tizennégy kunt "beépített" a Gesta Hungarorumba...' (Benkő Loránd)
Forrás, kitalált középkor 4350-es hozzászólás, (moga) 2003.09.30
Hát senki sem figyel?! (Még én sem.) Mindenki hallgat, pedig hónapok óta megvan a válasz Időhídépítő felvetésére! :)
"200 év kutatás nem tudta eldönteni, melyik Béla jegyzője volt. Egymást kizáró érvek tömege gyűlt össze.
Az én válaszom egyiké se! Későbbi, mondjuk amikor használják a történelemben a FEKETE-TENGER fogalmat..." (1. hozzászólás).
Nem későbbi. Korábbi. Sokkal korábbi kell legyen! Nézzétek csak meg a Bérczi Szaniszló, Detre Csaba: A hunok művészete kifestő, Budapest 2003. 4. oldalát.
fekete: phektej(I), pekté(K)
tenger: tengir(I), tengér(K), tengird(I)
Fekete tenger: Phektej tengir (I)
A borító belső oldalára nyomtatot szöveg szerint "... az Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), amely a Kr. u. 500 körüli időkben íródott. Ebben örmény keresztény hittérítők feljegyzései állnak a Kaukázus északi előterében az 5. század második felében és a 6. század folyamán ott létező hun államról. A hunok életéről, nyelvéről leírt anyag a korai középkorból származó örmény nyelvű páratlan értékű feljegyzés."
"... a Krétai kódex (szószedetben jelölése K), amely Kr. u. 700 körül íródott. Ebben elsősorban görög feljegyzések lehetnek, s valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő "szküthák"-rl szólnak: krétai görög szerzetesek följegyzései." (Kiemelések az eredetiben.)
Eszerint a magyarok (bocsánat, hunok, szküthák) régóta tudták a nevet, Anonymusnak csak le kellett fordítani latinra. Mikoris? Hát amikor végetér a történet. Ez lehet maga az őskrónika. ;))
(Már csak azt nem értem, hunok miért nincsenek a gesztában.)
Most figyeltem fel a következő mondatra a DAI újraolvasása közben;
"A tenger pedig, melyhez a 30 nap alatt jutnak ki, az úgynevezett sötét tenger.("Szkoteinű")"
DAI 31. fej. utolsó sor.
Az érdekes csak az, hogy egy Dvornik nevű kutató, kézzel lábbal tiltakozik Jenkins könyvében, hogy ez a Fekete-tengert jelentené...
A fehér horvátokról van szó, akik valahol a Dnyeszter felső folyásánál élnek. Ők logikusabbnak érzik - Dvornik nyomán - a Keleti-tengert látogatni...
