Szerintem kiváló megoldás, amikor a cserepek alatti (tető)fólia páraáteresztő,
a hőszigetelés pedig le van terítve a födémre. Itt biztosan nem ér össze a hőszigetelés a fóliával, mégsem szoktak a fólián legördülő vízcseppekre panaszkodni még akkor sem, amikor -10 fokos a fólia.
Persze léteznek olyan páraátersztő fóliák is, amelyek valamennyire párafékezők is. Ezeknél (ritka esetben) el tudok képzelni páratorlódást (100% RH), párkicsapódást, sőt vízcseppek megjelenését is (pl: solflex páraáteresztő fólia).
tehát a páraáteresztő fólia vásárlásánál először a fólia minél alacsonyabb sd értékét nézzük (és csak utána az árát)
Ideális esetben valóban nem, de gondolom nem ideális mindig az eset. Elég vastag van nekem fent pl, belülről filcszerű, gondolom minimálisan hőszigetel tehát előfordulhat hogy nem egyforma a hőmérséklet a két oldalán. Nem tökéletes páraáteresztők, stb....
Szerintem ritka eset hogy nincs mögötte szigetelés, direkt nem nagyon csinálnak olyat az esetek nagy részében.
Én nem agyaltam túl, elhittem az ajánlást anno. De majd keresgélek hol olvastam, nem jut eszembe.
egy kis fizika: a jó (alacsony) sD értékű páraáteresztő fólia a levegőben lebegő pára szempontjából szinte teljesen átlátszó, tehát a fólia mindkét oldalán kb azonos a levegő páratartalma. Ennélfogva szerintem egy jó páraáteresztő fólia egyik oldalán sem lehet párakicsapódás, akármilyen hideg is az a fólia.
Pl. én meg ma hallottam olyat, hogy memória tartó akkut egy berendezésben úgy kell cserélni, hogy kibontás után odakoppintod a földhöz. Ilyen D forma valami méretű. Vita nincs, arréblépek.
Semmi központba kerülés sincs, szóltam neki hogy rossz témára válaszol. Sok téma felmerült itt már, a tervező kompetenciája, páratechnikai szakértelme, stb...
Én vetettem fel, valahol hallottam anno, logikusnak tűnt, nem foglalkoztam vele. Nem tényként kezeltem, nem is foglalkoztat különösképpen az oka jelenleg, ha kíváncsi vagy úgyis utánajársz.
Nem tudom, az is lehet hogy a kicsapódott pára a cseppekké alakulás helyett visszaszívódik a gyapotba és ezért fokozatosan megy át, a fene tudja. Egyszer megpróbálom megkeresni hol találkoztam vele.
Nem érted, mert nem vagy akkora penge, mint amekkorának hiszed magad. Amúgy ott van a linkelt videóban. Ha a fólia szabadon áll, mindkét oldala egyforma hőmérsékletű lesz, le tud csapódni a pára rajta. Ha valamivel kontaktol, akkor a hidegebb oldalán csapódhat le a pára. Ez kb mindenre is igaz amúgy. Na most ha a hőszigeteléssel összeér, akkor az lesz a melegebb oldal, nuku páralecsapódás, csak a fóliát kell helyesen feltenni.
A videóban ugyan fólia és lemez viszonylat van, de a lényeg ugyanez.
Igen, csak ilyenkor jön az, hogy az elek félrenézése kerül napokig a középpontba, ami OFF.
Ahelyett, hogy a kérdést magát magyarázná már el valaki, mert tényleg kíváncsi vagyok. A kérdést pont te vetetted fel egyébként, carcass meg kontrázta egy megfoghatatlan kifejezéssel. Legalábbis én nem tudom értelmezni.
Nem volt hülye. Csak én nem centiztem volna ki a 7°-ot és az ellenlécet megdupláztam volna.
Elvileg át kellene szellőznie, de azon az 5 centin egy deka levegő nem fog elindulni."
Ez nem az általad keresett kérdéssel foglalkozik, szimplán azzal hogy a 7 fokos tető mellett dupla ellenléc jó lett volna, kevés az 5cm ilyen kis dőlésszögnél. És a dőlésszögön is egy kicsit tupírozni felfelé.
Az 5cm a cserép alatti kiszellőztetett légrés magassága, nem csak a pára miatt hanem a nyári hűtő funkció miatt.
5cm valóban sovány, inkább 7.5cm a divat.
És nem az amatőr kivitelezés miatt hanem hogy megfelelő légáram kialakuljon. Egy laposabb tetőn pedig az is soványabb lesz ugyanolyan keresztmetszet esetén.
"de azon az 5 centin egy deka levegő nem fog elindulni."
A páranyomás is egyfajta túlnyomás. Tehát elméletileg elég, ha annak a légrésnek van legalább egy kijárata, ahol a pára-túlnyomás "kifújhat" a külvilágba. A hivatalosan megkövetelt folyamatos léghuzat és az 5 centis légréteg vastagság valójában csak az amatőr kivitelezések miatti túlbiztosítás. Profi kivitelezésnél elméletileg elég lehet akár 2-5 mm légrés is (de az garantált legyen mindenütt).
Az a helyzet, hogy a hőszigetelés miatt egy kiegyenlített folyamat játszódik le. A hőszigetelés nélkül így a fólia hidegebbre hűl, mint a környező levegő és mivel ott nincs hőszigetelés, így a levegő páratartalma lecsapódik a fólián, aztán ha elég sok van belőle, folyik orrba-szájba.
Emlékeztem hogy volt téma a cellulóz roskadás, pont volt dolgom a padláson a napokban, így csináltam pár képet.
"A cellulóz hajlamos a roskadásra, ezért a cellulóz fújóknak meg van mondva, hogy függőleges+ferde üregekbe nagy testsűrűséggel kell nyomni (pl 60 kg/m3). https://www.passzivhaz-magazin.hu/wp-content/uploads/2010/02/isocell1.jpg Bezzeg vízszintes felületekre (födémek tetejére) a lehető legalacsonyabb testsűrűséggel szórják (10-15 kg/m3) így több anyag marad a következő házra ;)"
A sztori az alábbi volt:
a fogópárok közét szerettem 25cm vastagságban szerettem volna kifújni, ezt emberünk kicsit vastagabban fújta mivel alapból egy kicsit összeül az elején. Valóban olyan pihepuha mint a nyárfaszösz, nem nagyon bíztam benne hogy itt nem fog sokat összemenni. Olyan 30cm körüli vastagság adódott anno (25cm-t fizettem).
Most fel kellett mennem mert a tetőrérben válaszfalazunk, és vezetékeknek fúrogattam.
2020 március, fújás napja:
tegnap, 4 évvel később: ez a nézet nem jól adja vissza, de az a szelemen hasonlóan kilátszott, csak szösszel takarva volt. Ez az a hely ahol a leginkább "beesett" amúgy, azért fényképeztem le magamnak hogy majd megnézem pár év múlva ismét. Ott is bőven 25cm felett van még, gondolom ott lazább volt kicsit.
És a cellulózt kiszedve kézzel (visszarakás után ugyanolyan lett kb):
Még mindig 28-30 cm a vastagság, egy picit ment összébb de minimális: Baromi jó hogy utólag lehet így turkálni benne, és vissza is állítható.
Kézzel hiába nyomod össze, visszarugózik, szóval fizikailag sem lehetséges sűrűbbre fújni, nem szemétségből fújják ilyenre. És nyilván a levegő szigetel benne, tehát értelme sem sok lenne.
Szóval annyi a lényeg hogy a fújáskor valóban bele kell kalkulálni egy kis kezdeti összemenést (mondjuk a tekercses gyapotnál is van bőven ilyen vastagságban), utána viszotnt időtállónak tűnik.
A függőleges üregek olyan kemények mint egy felfújt labda, azok nyilván nem mozdultak sehova.
Azt a részt a gerincnél én is néztem, gondolom azért hozta lejjebb a szigetelést hogy csökkentse a hőhidat. Elég buzi megoldás ez ígyis-úgyis, mégis úgy látom a tervező szerinti módszer a legjobb ez esetben. Vagy kifújni a teljes üreget egyben :-) Nem nekem kell fizetni elvégre :-)
Gázokról nem tudok, a szabvány szerint B tűzveszélyesség, és s1 (nagyon alacsony füst).
Én magam gyújtogattam, perzselgettem és meglepődtem mennyire nem lehet meggyújtani sem.
Az én logikám szerint a gipszkarton burkolat felett van, szuperül égő anyagok között (szarufa, tetőfólia) amelyek ráadásul az égés szempontjából ideális körülmények között vannak (a cserép alatti kiszellőztetett légrésben szuper utánpótlás van).
A gipszkarton alatt ott a lakótér, tele műanyag szarral, szőnyeg, miegymás, a falon meg EPS....
Ha simán a az álmennyezet felett vizszintesen viszi a hőszigetelést, akkor középen a monolit áthidaló és a gerincnél látható áthidaló, illetve a koszorú feletti falrész is masszív hőhíd lenne. Ha csak a tetősíkban viszi végig a 30centit, akkor a gerincnél még mindig vaskos hőhíd lehet, plusz lesz a légtérben egy csúcs, vagy csücsök, ahol megrekedhet a levegő és kicsapódhat a pára. Hasonlóan mint egy tetősíkablaknál, amikor a felső kávát nem vizszintesre csinálják és ezért nem tud áramlani szabadon a levegő.
