Tényleg jó lett volna neked is az a vonat, megáll Kőbányán.
Ahogy én láttam:
Mondialnak előző este hosszas csetelésben próbáltam elmagyarázni, hol is áll fővárosunk (méltánytalanul) híres Egyetemi Könyvtára, de kispesti kollégánk látóköréből a Ferenciek tere nevezetessége kiesett az évek során (pedig saját bevallása szerint járt már arra :-). Így aztán a buszmegálló és nagy sárga épület jelszavakkal voltam kénytelen segíteni a majdani tájékozódásban, ami hasznos is volt. Persze azért késett 10 percet :-)
Bementünk a Véndiákba, megpróbáltuk Profot felhívni, de mint utóbb kiderült, ő ekkor még anddot győzködte, így nem jártunk sikerrel. Volt egy nagy kivetítő a kocsmában (diszkóban), amin érdekesebbnél érdekesebb programok kínálták magukat megtekintésre, természetesen sportcsatorna még véletlen sem akadt köztük (na jó, Sport1 volt). Kb fél órán keresztül próbálták beállítani, amikor feljött műszaki szakmunkást végzett szakács a pincéből akkurátusan nyomogatni a távirányót és megpróbálta megértetni a tőlünk nem messze ülő deutsch kollégákkal, amikor azok már-már tettlegességhez folyamodtak volna, hogy ma ők minimaxot fognak nézni, nem Nationalelfet.
Ekkor ültettek kettőnket át egy kis asztalhoz, ahol - láss csodát - épp a Rai1 volt belőve. A várakozás közben mondiallal nagy egyetértésben megbeszéltük, hogy Corradi mennyivel hasznosabb tagja lenne a Squadrának, mint a bubifrizurás Pippo, valamint a kispesti és kecskeméti labdarúgás eltűnő nyomairól is ejtettünk pár negédes szót. Na meg elolvastuk a mondial által hozott NS-t, amiben az ellenfél edzője megmosolyogtató magabiztosságról tett tanúbizonyságot, minket persze inkább a kezdő 11 érdekelt, ami 1 kivétellel (Tacchinardi) helyénvalónak is bizonyult.
A meccs előtt nemsokkal befutott végre zenerajongó barátunk is a testőrével, gondoltuk először mondiallal, valójában andd volt az, csak nem akart már akkor sem reflektorfénybe kerülni. Professzor úr a tőle megszokott elővigyázatossággal járt el, kihívta mondialt a műintézmény elé, azonosításra.
A meccstől én nem voltam annyira elájulva, mint mindenki más, az első félidőben tökéletes ötlettelenség jellemezte a kékek támadójátékát, míg Panucci a legváratlanabb megoldásokkal kényeztette és sokkolta a tifozikat időnként.
Megjegyzem, Hartson nagy hatással volt rám. Elénekelhetné a favágódalt, nagyon hiteles lenne.
A második félidőben elején már biztosak lehettünk a győzelemben, hisz Prof kijelentette, hogy ne is álmodjuk győzelemről, valamint azt is, hogy Inzaghi nem fog mesterhármast rúgni (rutinos olvasóim talán kiérzik ebből a fél mondatból a szarkazmust). Sejtettem, hogy érdekes élmény lehet Proffal meccset nézni, nem is csalódtam. Még anddot is megbotránkoztatta időnként, annyira belelovallta magát a találkozóba.
A gólok közül az első okos volt, a második szép, a harmadik gagyi, a negyedik jutalomjáték a meccs emberének.
Oddo kellemes meglepetést okozott mindnyájunknak, a második gól előtti beadása az első jó helyre menő volt a jobb oldalról (Panucci támadó középpályás erényeit csillogtatta inkább), Zambrotta nagyon jó volt a másik oldalon.
Az még hozzátartozik a meccs utózöngéjéhez, hogy egy négytagú társaság a pokolba kívánta Profot és a nyilatkozó játékosokat, Erdei meccsére várva látszott a szemükben, hogy bemutatót akarnak tartani, sajnos kifizettük a számlát, pedig andd nagyon fogadkozott, hogy egyedül kicsinálja a négy szerencsétlen köcsögöt (meglepő módon az addig háttérbe húzódó Milanos topictársunk elemébe jött a témától).
A hír igaz! Vésztjósló árnyak követtek az éjszakában, sötét utcákon, titokzatos sikátorokon át vezetett utam a buszmegállóhoz, ahol tovább inzultáltak (anddot végül ketten kellett lefogniuk, hogy ne tegyen bennem kárt, utólag is hálámat fejezem ki érte). Végül szerencsésen "haza értem", ahol nagyon irigylésreméltó bánásmódban részesültem, de erről legnagyobb sajnálatomra többet nem mondhatok...
De legközelebb nem maradok ki egy ilyen társalgásból, aminek itt leírt esszenciája is meglehetősen pikáns részletekről árulkodik.
Ez kicsit hosszú lett, várom a rosszindulatú megjegyzéseket.