1. Minden fajnak van kora, még ha ez nem elég világos mindenki számára (l. ha a H. sapiens sapiens kb. 15o ezer éve él a Földön akkor ma ez a kora). Egy mutáció során megjelenő új, életképes változat fajt hoz létre (nem bonyolódom a faj definicójába és kritériumaiba), az idő során elveszti genetikai plaszticitását, stb, stb., majd kihal a számára kedvezőtlen környezeti feltételek hatására. Eléggé didaktikusan irtam le, mi nem érthető? Vagy talán a a Földön ma élő fajok nem a negyedkorban illetve kb. a harmadkor vége felé jelentek meg? A mammut például, csak úgy fogta magát és kipusztult? Vagy elhiszitek, hogy minden mammutot, barlangi medvét, stb. kb. tizezer éve egyszerre kipusztitottak elődeink?
2. A madarak annyiban hasonlitanak a hüllőkre, hogy belőlük származnak és pár hüllő jelleget megtartottak (de igen keveset).
Az Archaeopteryx-el is az a baj: a tollain kivül (de ugyebár azóta felfedezték már a tollas hüllőket is) és a villacsonton (meg van egy sor dinónál is)kivül csak vitatható jellegeket lehet madárszerünek tekinteni (hollócsőrcsont,stb). A többi tipikus - s csontokon kimutatható - madárjelleg hiányzik nála (heterocoel csigolyák, merev háti gerinctájék, madár tipusú medence, tarajos mellcsont, bordanyúlványok, tibiotarsus, csűd, s természetesen a madárjellegű szárny felépités).
1. A madarakat nem tartom a dinók leszármazottjainak
Akkor melyik állatcsoport leszármazottainak tartod őket?
És mi a helyzet ma élő hüllők és madarak között meglévő igen nagy mértékű hasonlósággal?
És a csonttani bizonyítékokkal?
És mi van az Archaeopterix-szel, /ha jól tudom, magad is kiástál egy példányt Cornet-nél a 80-as években/, őket hova sorolod?
Üdvözlet mindenkinek,
Új vagyok a topikban, de nem a szakmában. Végigolvastam a hozzászólásokat és lenne pár észrevételem.
1. A madarakat nem tartom a dinók leszármazottjainak.
2. Minden madár tollas, de nem minden tollas állat madár.
3. Az őslénytan = 10% tényanyag és 90% fantázia (ki tudna valamit pld. a madarak tüdejéről, alsó gégefőjéről, Fabricius-féle mirigyéről stb, ha a madarak kb. pár ezer évvel ezelőtt kihaltak volna?).
4. Egy bizonyos helyen felfedezett ősmaradvány csak azt igazolja, hogy az illető élőlény ott és akkor élt. Ebből nem lehet arra következtetni, hogy máshol és máskor nem élhetett.
5. A kihaláselméletek nem igen veszik ezt figyelembe.
6. Minden fajnak van - akár az egyednek - fiatal, felnőtt és öreg kora, majd kihal. Ugyanazon okból mint az egyed. Ez érvényes a dinoszauruszokra is.
Ráadásul, a dinoszaurusz fajok tulnyomó része már a felső kréta előtt kihalt.
Egyelőre ennyi. Várom véleményetek.
Primavis
Szerintem pedig nem célszerű, és talán nem is nagyon szabadna különválasztani a kettőt. (legalábbis nem ilyen egyértelműen). Hiszen nincs olyan ragadozó, amely be ne falná a talált dögöt (és itt most "ragadozó" alatt nem Adél néni agyonzabáltatott palotapincsijét értem), ugyanakkor nem nagyon hiszem, hogy volna dögevő, amely soha nem támadna élő állatra táplálkozási célból.
Mellesleg a varánuszok alapvetően nem dögevők, hanem igen hatékony ragadozók, s bár valóban igen nagyon szeretik a döghúst, nem bizzák a véletlenre, hanem inkább "legyártják" maguknak azt is.
Ez kb olyan, mintha lenne egy CD-d egy lakatlan szigeten.
Pontosan, csak egy Computer kell a szigetre, es no problem :) No persze Computerunk meg nincs, de jo iranyba haladunk......
A mammutokkal kapcsolatban, meg szerintem teljeseggel lehetetlen 2 allat genomjat osszekeverni, melyeknek nem megezo a kromoszomaszamuk. Inkabb az a valoszinubb, hogy azsiai elefant petesejtbe mammut geneket ultetnek (mig az elefant genjeit kiszedik onnan), es aztan kihordattjak az elfanttal a mammutot. Barmilyen hihetetlenul hangzik is, ma mar nem problema (emlosoknel), ha nincs azonos faju nosteny mely kihordana a kicsiket, sajat szememmel lattam olyan leirasokat ahol hasolo placentatipusu allatok kicsinyeit hortak ki mas faju "szuloanyak", es meg kell mondjam eleinte en sem akartam hinni nekik.....
Azert az a kis lepes eleg nagy lenne. A genom sajnos nem eleg. Ez kb olyan, mintha lenne egy CD-d egy lakatlan szigeten. Az info ott van, csak epp ertelmezni nem tudod. Nem tudod, mi fejezodik ki, milyen mertekben, sorrendben, nem ismered az anyai hatast, stb. Pl a mamuttal is azt tervezik, ha meglesz a genom, indiai elefant petesejtjebe teszik, es az ilyen modon nyert fel-mamutbol szep lassan beltenyesztessel hozzak letre a legalabb 90%-os mamutot.
Szoval sajna nem lesz dinoszaurusz.
T. rex: en is arra szavazok, hogy foleg dogevo volt; az "igazi" ragadozok sokkal mozgekonyabbnak tunnek a csontvazak alapjan; egy ilyen bohom ha feldol, nem biztos, hogy olyan konnyen ujra talpraevickel.
Nos, beleszolvan a T. Rex vitaba szerintem (mondom szerintem) tobb mint valoszinu, hogy nagyreszt dogoket fogyasztott, ami persze nem zarja ki azt, hogy alkalomadtan ragadozokent is viselkedhetett. Az engem meggyozo ervek: fokent a kicsi szemek (a folyami delfinek zavaros vizben nem vennek hasznat megoly preciz optikanak sem, ehelyett nekik sajatos hanglokatoraik vannak :), valamint a szaglokozpontjuk, ami az agy tobbi reszehez viszonyitva volt nagy (tehat jo szaglasuk volt - az intelligencia karara, altalaban, a mai nagytestu varanuszoknal van ez igy, amelyek szinten nagy dogeltakaritok hireben allnak, mig egy ragadozonak szerintem atlagosnal nagyobb intelligenciaval kell birnia ), ugyancsak felig meddig bizonyitott az is, hogy nem voltak tul gyors mozgasuak (mint azt mar itt megemlitettek a csontok alapjan eleg pontos kepet kaphatunk az oket mozgato izmokrol, es az ilyeten vizsgalatok nem tul nagy izomtomegrol arulkodnak). Bar lehetseges, hogy az igazsag valahol a ketto kozott van.......A rovid vegtagok igazan csak egy valamit bizonyitanak, azt, hogy az allat semmire sem hasznalta oket.
Amúgy meg önmagában nem is tudnánk mit kezdeni egy dinoszaurusz genomjával.
Dehogy nem, csak a tudomany mai allasa szerint nem, ha mar egyszer megvan a teljes genom, onnantol mar csak egy kis lepes az, hogy legyen elo allatunk :)
Talán lehet egy negyedik lehetöség is: ha elég fejlett lesz a tudomány, akkor a madarak DNS-einek összehasonlításával talán nagyjából rekonstruálni tudják annak az állatnak a DNS-ét, amiból kifejlödtek. Meg azt hiszem, a DNS-nek vannak olyan szakaszai, amelyek nincsenek használatban, de régen még müködtek. A dinoszauruszok korában esetleg.
Ez a baj a paleontológiával. Lényegében találgatás az egész. És pont ezért megbízhatatlan. Pl. ott van a Quetzalcoatlus esete. Ismeritek nem? Jó nagy Pterosaurus, vagy 12 méteres szárnyfesztávval. Nos, a matematikai számítások alapján, egy ilyen élőlény egyszerűen nem lehetett képes a repülésre! Vicces mi? Pedig a valóságban nagyon is tudott repülni...
Szóval én mindig azt mondom, hogy hiszem, ha látom. Majd ha egyszer látok rexet csak és kizárólag dögöt enni a saját szememmel, akkor ehiszem. Sajna erre azonban nagyon kevés az esély.
Amúgy elgondolkodtam a lehetőségeinken, hogyan láthatnánk élő dinoszauruszokat. 3 lehetséges módja van szerintem.
1. Visszautazunk az időben. => Sajnos ma a tudomány az időutazást kivitelezhetetlennek tartja. Ez persze koránt sem jelenti azt, hogy nem is lehetséges. A bizonyíték hiánya még nem egyenlő a hiány bizonyítékával.
2. Klónozunk dinoszauruszokat. => A gond az, hogy nincs miből klónozni. A DNS túlságosan sérülékeny ahhoz, hogy több millió év után is sértetlen maradjon. Amúgy meg önmagában nem is tudnánk mit kezdeni egy dinoszaurusz genomjával. Abból még embriót nem tudnánk létrehozni. Nem is beszélve arról, hogy az egyedfejlődés kezdeti szakaszában szükség lehet a petesejtben felhalmozódó anyagokra is, melyek a zigóta osztódásához és differenciálódásához szükségesek. Igazából, e tekintetben a legmegfelelőbb az lenne, ha egy megfagyott vagy mocsárba fulladt terhes dinoszauruszra tudnánk szert tenni. Na azzal már talán lehetne valamit kezdeni.
3. Teleportáljuk magunkat egy párhuzamos világba, ahol a Földön a dinoszauruszok még virágkorukat élik. => Mielőtt azt hinnétek, hogy túl sok Star Treket néztem az utóbbi időben, elárulom, hogy ez egyszer majd nagyon is valóságos lehet. Egyre többen állítják manapság (főleg fizikusok), hogy tényleg fennáll a lehetősége, hogy léteznek párhuzamos világok! Ez komoly! Nem vicc! Így aztán fennáll az esélye, hogy az egyik párhuzamos univerzumban saját világunk múltjával kerülünk szembe.
Megnéztem egy képen, jó erős nyaka volt, hogy el tudja cipelni a döglött kajáját. Úgy, mint a hiénáknak, azoknak is erős nyakuk volt (a testük többi részéhez viszonyítva), és szintén dögevők.
A dögevő teória nekem is gyanús...
A Tyrannosaurus, ill. más dinoszauruszok sebességét viszont a tudódok viszonylag jól ki tudják következtetni a csontok méretéből, formájából, izületi mozgékonyságból, tömegből, izomtapadási helyek helyzetéből, stb. Ezért csodálkozom, hogy ez igazából vita tárgya...
Én úgy tudom, hogy a T-rex viszonylag gyorsan tudott futni, fogazata és testfelépítése is ragadozó életmódra utal.
Ugyanakkor érdemes más élőlényket is megfigyelni a témában.
Ott van pl. az Andrewsarchus nevű dögevőnek ismert húsevő, amely 60-32 milló évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában volt honos. Kinézetre olyan mint egy farkas,(hosszúkás fej) csak közel 5 méter hosszú volt. Maradványait víz közelben találták, ebből következtetnek arra, hogy magányos folyóparti dögevő lehetett.
Átmenetet képezett amúgy az ősragadozók és az őspatások között.
Gondolkoztam rajta, hogy mi lehet annak a jele, hogy vajon egy dino dögevö volt-e. A nagy szaglóközpont tényleg nem bizonyíték, mert az pl. a kutyáknak is nagy lehet, és mégsem dögevök. Aztán meg, a nagytestü ragadozók nagy részére tényleg jellemzö volt a rövid végtag, de mégsem lehetett mind dögevö, mert akkor pl. mi ellen védekeztek volna a Stegosaurusok, Triceratopsok, stb. a tüskéikkel, szarvaikkal? Viszont a rossz látás valóban nem jellemzö a ragadozókra (kivéve néhányat, pl. a folyami delfineket), és ha lassan tudott futni, akkor valóban nagy esély volt rá, hogy dögevö legyen. Az egykori izomzat felépítését nagyjából meg lehet határozni a csontokon hagyott lenyomatok vizsgálata során. Na meg a dögevöségre utaló jel a hosszú vékony fej, és a hosszú nyak. Igazából nem tudom, hogy ez a T-rexre különösen jellemzö-e. Szóval szerintem össze kell hasonlítani a többi Therapoda társával, és meg kell nézni, hogy a fogai nem-e jobban alkalmasak a hús csipkedésére, nem hajlékonyabb-e a nyaka, nem vékonyabb-e a feje, stb.
De általában szerintem a kisebb testü dinók lehettek dögevök, mint pl. a Compsognathus. Nekik biztosan jutott mindig elegendö döghús, amivel jóllakhattak, a több tonnás ragadozóknak már nem valószínü, hogy jutott volna.
Bingó! Deino ismét tarolt. Valóban Heterodontosaurus!
Ami Hornert illeti... Hát, igen, neki kezdettől fogva az volt a véleménye, hogy a rex dögevő volt.
Mondjuk az, hogy rövidek voltak a mellső végtagjai, szerintem nem túl jó érv. Sok más theropodának van csökevényes "keze", pl. a Carnotaurusnak vagy a Procomsognathusnak is.
Akkor most ők is dögevők lennének? Csak ezért?
Nem is beszélve arról, hogy a nagy testű theropodák fő fegyvere az állkapcsuk és erős nyakizmaik voltak. Nem volt szükségük erős mellső végtagokra.
Azt meg honnan a fenéből tudja, hogy lassan futott? Látott valaha is rexet futás közben?
Biztosan nem. Az meg, hogy jó szaglása volt, szerintem megintcsak nem jó érv. Szinte minden húsevőnek kifinomult érzékszervei voltak, és vannak ma is.
És ha a rex (és a dinoszauruszok) tényleg melegvérűek voltak? Vajon egy 8 tonnás, melegvérű ragadozó beérné pár csonttal, meg némi rohadt hússal? Szerintem nem. Nektek mi a vélemyényetek?
"Egy neves amerikai paleontológus, Jack Horner nem kevesebbet állít, minthogy évszázadon át tévesen ítélték a Tyrannosaurus rexet kora leghatékonyabb ragadozójának, vérszomjas gyilkológépének.
A mitikus T. rex nem volt más, mint egy potyázó dögevő, ami más húsevő dinoszauruszok által elejtett prédán élt - vélekedik Jack Horner, a Montanai Egyetem munkatársa, a Museum of the Rockies in Montana vezetője, Stephen Spielberg Jurrasic Park filmjeinek tanácsadója. A kutató, aki nagy népszerűségnek örvend - különösen azóta, hogy a Jurrasic Park című filmben róla mintázták meg a lelkes paleontológus, Alan Grant figuráját -, úgy véli, semmi jel nem mutat arra, hogy a T. rex ragadozó életmódot folytatott volna, s ezt az elméletét a londoni természettudományi múzeumban (Natural History Museum) 2003 augusztusától 2004 májusáig megtekinthető kiállítással kívánja alátámasztani.
Horner azzal érvel, hogy a dinoszaurusz mellső lábai túl rövidek, szemei túlságosan aprók, futása pedig túlzottan lassú lett volna ahhoz, hogy sikeres vadász legyen. Másrészről viszont - a keselyűkéhez hasonlóan - agyában jelentős területet foglalt el a szaglóközpont, és anatómiai felépítése nagy távolságok megtételére tette képessé.
Ami hatalmas testét és feltételezhetően irtózatos bűzét illeti, a T-rex ezeket arra használta föl, hogy elijessze a zsákmánytól a kisebb termetű dinoszauruszokat - magyarázza Horner.
Akik ellátogatnak a londoni kiállításra, egy teljes csontváz, valamint több életnagyságú reprodukció segítségével testközelből is megszemlélhetik a 15 méter hosszú, hat-nyolc tonnás monstrumokat, s maguk ítélhetik meg Horner állításait."
Deino kitalálta az egyiket. A bal oldali valóban egy Megaraptor. A jobb oldali pedig egy Amargasaurus. A nyakán lévő jellegzetes csigolyanyúlványokról lehet felismerni. Amúgy Dél-Amerikai faj.
Köszönöm a bizalmat, de annyira azért nem vagyok nagy tudósa a dolognak...látod a többi antarktiszi leletről sem tudtam.
Gondolom ha a jobb oldali egy sauropoda, már csak mérete alapján is a bal oldalinak nagyobbnak kell lennie egy Deinonychusnál. Nem lehet Baryonyx?
Az a helyzet, hogy soha nem láttam még ilyen dinoszauruszt...Első látásra azt hittem, hogy Polacanthus, de neki egész más dolgok vannak a hátán, és a teste is zömökebb ennél (és főleg nem A -val kezdődik a neve:)
