Nem ismerem a kerti kötöződet. A lényeg szemzés utáni rögzítéskor a fix rögzítés. Én ezt először oltószalaggal körültekeréssel végzem, de mivel ez szerintem nem elég fix, az oltószalagon szigszalagot húzok át és elkötöm lehetőleg úgy, hogy a keringést ne vágja tönkre - nem kell nagyon meghúzni a végén, azt majd a nagyobb felületen tapadó szigszalaggal lehet végezni. Ez az oltószalagra tapad és nem a kéregre. Ha a vékony kéregre tapadna, későbbi leszedéskor megskalpolná a kérget, mint ahogy azzal már megjártam.
Ez alapján lehetne csíkra vágott lidlis zacskóval is játszani, de az messze esik az oltószalag tulajdonságaitól, úgyhogy nem javaslom.
Eperfa dugványaimon nőnek a hajtások. A legnagyobb 2cm-es. A levélkék között megjelenő epreket kicsíptem. Az átlátszó cserépen keresztül még nem látszik gyökér.
Szemzéshez kerti kötözőt is használhatok amivel a paradicsomot kötözöm, vagy venni kell oltószalagot?
Az elv az, hogy amikor levágja a felesleges törzset az ember, előbuggyanjon a tejfehér fanedv. Ez táplálja a ráoltott nemest. Ha ilyen nincs vagy csak kevés, akkor leszárad - eddig kell visszavágni, ill. csak akkor oltani, ha már ennyire beindult a nedv keringése.
Köszönöm hogy megmutattad, megpróbálom én is. Már vissza vannak vágva az ágak. Lehet hogy száraz lesz a vágási felület mire oltani kell, és le kellene vágnom még egy karikát ? Csak 2.5 cm átmérőjű ágaim vannak. Ezekbe is érdemes megpróbálni? Mindenhová raknék szemet ahol csak hely van a fán. Törzsben is eredményes lehet a szemzés? Az utcai kis fát mindenképpen ki kell venni, de annyira finom, hogy feltétlen át kellene menteni belőle a benti Szicíliaiba.
Tetszik ez a kéreg alá oltási mód, kipróbálom az eperfánál zacskó nélkül, de fagéllel. Szerző Laci módszere (az őszibaracknál) nagyon szépen bejött az eperfánál is. Itt ahhoz képest annyi a különbség, hogy a nemest két oldalon vágja meg és zacskóval takar.
Mióta ismeretségben vagyunk, szoktam nézni nálatok is az időjárást. Sajnálom nagyon hogy a fügéknek ott nem kedvezőek a körülmények. Te igazán megérdemelnéd ebből is a bőséges termést. Itt is legtöbb télen elfagynak, de most csak az éretlen vesszővégek károsodtak. Azt remélem, hogy a 15 kis bokron idén először lesz legalább 10-15 kiló.
Még lenne egy eperfa légbujtásos kérdésem: Van egy kevéske faforgácsom (ebbe volt csomagolva egy kis gyümölcsfa gyökere mikor hozták). Szerinted ezt tegyem-e légbujtáshoz, vagy tőzeget, vagy komposztot? Már csináljam?
Télen mielőtt jött a fagyos idő, néhány vesszőt hűvös kamrában földbe dugtam, az Eldoradoról hátha gyökeresedik. Amit előtte vízben tartottam már leveleket bont, de hogy gyökér lesz-e, az rejtély.
Erre én is gondoltam. Részben az erőteljes felfelé törekvés miatt, részben mert az eperfám mögött néhány méterre hatalmas fák vannak kerítésen kívül. Ezért az én kis fám minden ágát igyekszik ellenkező irányba fejleszteni, a kertbe befelé nyúlnak. Pont így van az utcára ültetett Eldoradó is, ami elhajlik a hatalmas juhartól.
Mivel nem akadt vevő az Eldoradóra azt találtam ki, hogy erről a kerti Szicíliaiba teszek egy csomó szemzést, hátha legalább egy sikerül. :)) Találtam olyan videót is, hogy befúrnak a fa törzsébe, és másik fából ágdarabot, oltást helyeznek be. Ilyen is lesz. A Szicíliait most jól visszavágtam, és az általad említett módon és áglehúzással lesz kordában tartva a magasság. Így hátrafelé is húzok ágat.
Elérhető magasságban akarom tartani, még a rigók ellen kell valamit kitalálni. Az eddigi módszereim csak ideiglenesen hatásosak, hamar megszokja a rigó és mindent leeszik.
Légbujtást az Eldoradora akarok tenni, miután a hatalmas ágait visszavágom. Ez van az utcán. Több ágas, de csak 1 van olyan állásban és méretileg is alkalmasnak gondolom hogy légbujtás legyen rajta.
Szerinted az Eldoradó hajlamos gyökeret hozni légbujtásban? A fajtához nagyon ragaszkodnék, valahogy menteni kellene belőle mielőtt kivágom mert ez rendkívül finom. :))
Ha a kérdés azt jelenti, hogy egyetlen egy ágat hagytál meg és ezen akarsz légbujtani, akkor ez elképzelhető, de nem vagyok benne biztos. Azért nem, mert az ágak gyökeresedése erősen fajtafüggő. Vannak fajták, amik a gyakorlatban nem akarnak gyökeresedni ágról (azaz kb. 1-2% max a gyökeresedési arány), vannak viszont amik kitűnően gyökeresednek, de ezen fajták száma elenyésző.
Sajnos azok is értelemszerűen felfelé fognak nőni. Mivel teljesen hasonló cipőben járok, azt találtam ki erre, hogy évközben, tehát nem megvárva a jövő tavaszt vagy az ezévi lombhullást folyamatosan fogom csipkedni/metszeni azokat az ágkezdeményeket, amik nem a megfelelő irányba (felfelé) nőnek. Így kevesebb lesz a "pazarlás", azaz azoknak az ágaknak a növelésére megy az energia nagy része, amiket én akarok (oldalra, ezeket létra nélkül elérem).
Én így csinálnám, nálam ez vált be. A szempont: létra nélkül is elérd, amikor szeded le az epret. Ezt mondom akkor is, ha lerázod, ui. egy idő múlva olyan vastagok lesznek az ágak, hogy a rázáshoz is létra kellene vagy fel kellene másznod rá.
Tekintve hogy alig van rajta ág, további metszést nem végeznék rajta.
további metszést nem végeznék rajta.
Fekete eper. Kell ezen metszeni? És hogyan