Hasonló elvet használnak ki pl vákuumdesztillálók esetén, nálunk is van egy böszme nagy ilyen szerkezet. Ugyan a vakuumot létre kell hozni ami energia, de cserébe nem 100C-on forr el a víz,. Összességében sokkal kevesebb energetikailag, csak hát nem keveset bele kellett invesztálni.
Tíz ujjunk van, szabadon dönthetünk melyiket harapjuk. :-)
Hulladékhő télen, amikor fűtésszezon van valószínűleg 10 °C körüli maradványvízzel "szennyezi" a Dunát.
Az elvételes technológia a fűtőerőműveknél, nagyon rugalmas, elkülöníthető a villany- a hőtermeléstől, de csak egymás rovására.... vélhetően a piaci körülmények szabják meg a prioritást.
Említettem, hogy hőerőműben is ismerek olyan megoldást, hogy külön gázkazán is van a távfűtéshez, mert esetenként olcsóbb direktben vizet melegíteni, mint a villanytermeléstől vonni el a hőt.
Így küszöbölik ki a turbinasor után a gőz ellennyomását. Fel is tüntették a nyomást 30 milibar, tehát jókora vákuumot képezve nyernek egy bar nyomást a légkörből, amivel munkát végeznek. Nem sok, de ingyen van.
Helion fúziós energia fejlesztő cég bejelentése a Nucor acélgyártással foglalkozó céggel az együttműködésről, hogy acélt tudjanak előállítani karbonmentes módon:
A gépészet elég bonyolult, lásd az ábra linkjét, amit betettem lentebb.
A turbina (turbinák) hatásfoka miatt jó, ha minél kisebb hőmérséklet lesz, de aztán az több fokozatban vissza van melegítve lejövő gőzökkel, és több különböző nyomás is van. Valóban bonyolult. A hőkicsatolásra is több lehetőség adódik, illetve a hulladékhő is több helyen keletkezik, nem csak a 25C-os területen.
Korábban dolgoztam veszélyes hulladék megsemmisítőben pár évet. Ott volt gőztermelésünk nem levés, és értékesítésre is került a város egy részét kiszolgáló erőmű felé, ami biztosította központilag a használati melegvizet és fűtési meleg víz szükség egy részét. Nyáron gyakorlatilag a kisebb igénykor mi láttuk el a teljes települést meleg vízzel, téli igényként pedig besegítettünk, de beindították a saját hőerőműveket mellette.
Mi az üzemből telített gőzt küldünk át az erőmű részére, most sajna hirtelen nem tudom hogy a felhasználók felé a csővezetéken mi ment ki, de gyanítom szintén valami gőz "jellegű" dolog. Elő kéne szednem a dokumentációkat, hogy megnézzem, de erre lusta vagyok.
Illetve Óbudán pl a Távfűtű művekben is az biztosa hogy gőz ment pl Békásmegyer ellátására úgy 20 éve, manapság nem tudom. Mármint szobahőmérsékleten gőz az biztos, hogy mennyire volt túlhevítve vagy nagy nyomáson cseppfolyós állapotban azt nem tudom. Voltak belőle balhék, hogy a hajléktalanok a csővezeték mentén lévő aknába kuporodtak meg télen, mert ott jó meleg volt, csak éppen kinyitottak kábult állapotban ezt azt, kb azonnal gőzhalált kapva az arcukba...... Manapság nem tudom mi a hőmérséklet/nyomás viszony arrafelé.
a távfűtést olyan forró gőzzel oldják meg, amit nem lehet hulladékhő formájában kinyerni semmilyen hőerőműből, hanem a rendes, egyébként áramfejlesztésre szánt gőzt csapolják meg, vagy vezetik rá egy hőcserélőre az erőmű területén
majd, a távhővezeték végén, a városban, egy másik hőcserélőn adja le a 100+ fokos gőz (vagy túlnyomásos víz) a fűtésre/HMV-re a hőenergiát, majd megy vissza lehűlve
a fő oka ennek nyilván távhő vezeték teljesítmény korlátja, hogy adott keresztmetszet és a csősúrlódás keretei között átvinni képes folyadékon a lehető legnagyobb delta T-t kell elérni
hulladékhőt úgy lehetne felhasználni, ha az erőműből származó fáradt gőz, a turbinát és az expanziót követően bemenne hőszigetelt, 2-3m átmérőjű csöveken a városba, a városban van a kondenzátor, ami egyben a fűtés/hmv hőcserélője is, és visszafelé már egy forráshőjét leadott, langyos folyékony víz jön
ezt esetleg lehet variálni hogy nem víz a hőcsere közeg, de az meg onnantól drága, tűzveszélyes, mérgező lenne
valószínűleg ezt már a 60-as években végigszámolták, és az jött ki hogy nem éri meg
Ez tényleg nagyon jó. Látható, hogy a dunavízzel igen alaposan, ideális esetben 25 °C-osra hűtik a kondenzvizet, hogy a szekunderoldalon keletkező vákuum is segítse a turbinát.
Ezek eredményeképp legfeljebb üvegházak fűtésére alkalmas a távozó hűtővíz.
A távfűtő víz utánmelegítéséhez viszont a valahol a turbinától kell kicsatolni a gőzt, hasonlóan a tápvíz előmelegítéshez, ami értelemszerűen energiát von el a villanytermelésből.
(Csak azért írtam az oroszt is a magyar mérnökök mellé, mert azt gyanítom, hogy az erőmű technológiai módosításaiban gondolom kikérik a tervező iroda véleményét.)
Akkor ezek szerint kivesznek olyan hőt is a rendszerből, ami csökkenti a hatásfokot.
Én azt gondoltam, hogy ez nem feltétlenül szükséges, de a gyakorlati megvalósítás ezek szerint mást mutathat.
Biztosan vannak olyan technológiai megoldások, amik ezt eredményezik.
Azért a valóban hulladékhőből is vesz el, ahogy írják:
"A tervezett beruházás csökkenti azt a maradványhő-szennyezést, amelyet az erőmű okozott a Duna 8-10 kilométeres szakaszán, és olcsóbbá teszi a fűtést a lakosságnak."
Azt írják, hogy az erőmű energatikai hatékonysága 33%. Szóval úgy nézki, hogy direkt a termelő körből veszik ki a hőt (mert 15MW hő elvonásával kb annak a harmadával csökken a termelés).
Ez szerintem különben fura, mert ezek szerint nem hulladékhőt használnak.
Atomerőmű esetén 70 % a hulladékhő.... 30 %-os a hatásfoka a nyomottvizes reaktoroknak.... persze csak a termikus hatásfoka, mert a fizikai 1% alatt van.
A Paksnak biztosított körülbelül 15 megawattnyi hőenergia előállítása 4-5 megawattal csökkenti a megtermelt villamos energia mennyiségét.
Így vagy úgy de van több, mint 50%-nyi hulladékhő.
Azt nem tudom, hogy ennek mekkora része hasznosítható (hőmérsékletű), de ezt úgymond nem kell kicsatolni, mert ez a hatékonysággal függ össze, ez mindenképpen kiesik a rendszerből.
Nem tudom, hogy ezt a Pakson hogyan oldották meg, de biztosan egy okos módon. Ismerve a magyar (és orosz, igazából mindegy honnan való) mérnököket.
Az a baj, hogy hagyományos gőzciklusban a hőszolgáltatás annyira rontja a hatásfokot, hogy a kifejezetten fűtőerőműveket kivéve általában jobban megéri külön gázkazánban melegíteni a vizet, mint kicsatolni a körfolyamatból.
Jah. Az járt a fejemben, hogy míg a paksi hulladékhő nagyrésze a Dunát melegíti, a szilíciumos akkukat lehetne a városok belsejébe telepíteni és HMV/távfűtésre hasznosítani a keletkező hulladékhőt. A forrás szerint kb. 50 %-os hatékonyságot sikerülhet elérni a hőelemekkel, a maradék 50 % viszont hűtésre fog elmenni.
Esetleg még hagyományos gőzturbinákkal kombinálva akár 65 % körüli villamos hatásfokot is elérhetnének, ami már verné a hidrogén konverziós ciklust.
Nyilván nem egyszerű 1500 °C-on működő berendezéseket legyártani, de távfűtéssel kombinálva szerintem szignifikánsan hatékonyabb és olcsóbb lehet, mint a hidrogén tüzelőanyagcellás megoldás, de akár az áramlásos akkukkal is versenyezhet.
Egy 10x10x10 méteres silóban 1 GWh hőenergia, egy órányi paks blokknyi villanytermelés tárolható el, ciklusszám praktikusan végtelen.
