garazsunk tetoszerkezetenel a betonkoszorura szeretnenk a fa fodemgerendakat fektetni, majd a gerendak tetejere menne
a talpszelemen. Igy jonne ki a legjobban a belmagassag es a tetoter magassaga is. Egyszeru satortetorol van szo(~43 fok), talpszelemenek tavolsaga 6.20m,szarufak 5m-esek.
Mivel belul a gerendafesztav 6m , igy a talpszelemennel parhuzamosan 1,5m -re felrakunk egy egy tehermentesitot is a fodemgerendakra, amit fuggolegesen a szarufakhoz kotunk.(belterben nincs alatamasztas,fodemgerendak 15x20-asak)
Tehat a kerdesem annyi, hogy a betonkoszoru/fodemgerenda/talpszelemen sorrend eseten a koteseknel mire erdemes figyelni? betonkoszorubol kiallunk gerendankent egy M16-os menetes szarral, amire felfuzzuk a gerendat es a szelement is.(1m a menetes szar kiallasok tavolsaga,7db/oldal)
Forditottnál azért nincs a kopogó hang továbbitás, mert az aljzatbetonnál körbe be kell rakni az 1 cm-es szegélycsikot, ami dilatál és hanggátol. Magyarul a vakolat és a beton közé.
Ha előbb van a betonozás, akkor a szegélycsik a falazat és beton közé kerül. Viszont ha a falazaton lévő vakolat teljesen ráér a betonra, akkor nem ér semmit a szegélycsik.
Ha a csövek le vannak téve, én semmiképpen nem vakolnék előbb. Nem tudnak vigyázni a csövekre, óhatatlanul is megsértik.
A vakolásnál tökmindegy, hogy kézi vagy gépi, az a lényeg mennyire szárad ki. Ha már egyenletesen kihalványodott, akkor oké. (szerintem egy hét)
Ha előbb van az aljzatbeton, mint a vakolás, akkor beton sikja fölött egy centivel meg kell állni a vakolással, hogy a kopogó hangokat a vakolat ne vigye tovább.
Ez azt jelenti, hogy lesz egy 1cm-es rész, ahol nincs vakolás és majd a burkolás szegélye tünteti el? Fordított sorrendnél (először vakolás) miért nincs kopogó-hang-továbbítás?
Egyébként az először vakolás, utána aljzatbeton verzióval még annyi bajom van, hogy a vakolóbrigád a vakológéppel a csövezésen fog szambázni, ami nem túl biztonságos... továbbá az aljzatbeton későbbi lehúzásánál összegányolhatják a vakolatot.
Mindezek miatt inkább az először aljzatbeton - utána vakolás verzióra hajlanék.
Apropó gépi vakolásra általában mennyit kell várni, hogy festhető legyen?
Én beraktam a nyilászárókat, utána falfűtés csövezés, aztán padlófűtés csövezés, aljzatbeton, majd vakolás.
Ha előbb van az aljzatbeton, mint a vakolás, akkor beton sikja fölött egy centivel meg kell állni a vakolással, hogy a kopogó hangokat a vakolat ne vigye tovább.
Meg természetesen a berakott nyilászáróknál macerásabb a vakolás, takargatni kell, meg óvatoskodni.
Szóval minden sorrend mellett vannak érvek-ellenérvek... Fő, hogy a csövezésnek ne essen baja.
Mi szerintetek az optimális műveleti sorrend egy most épülő falfűtés+padlófűtéses családi házban?
1. Csövezés (először falfűtés, utána padlófűtés)
2. Vakolás
3. Aljzatbeton
4. Nyílászárók
Igazából a vakolás és az aljzatbeton sorrendje a nagy kérdés, bár biztonsági okokból a nyílászárókat sem lenne rossz mihamarabb a helyükön tudni, mert akkor zárható a ház..
Mondjuk ez nem rossz ötlet, sőt lehet té nleg ások, ott mosok, majd a végén tényleg temetek!Van sajnos 20ból 1 pala ami málik azokat félrettetem az gondolom jobb ha nem használom fel, hiába festegetném....
De csak a bányászatnál, a feldolgozásnál, a vele való foglalatosságnál. Ahol por képződik és hosszúideig belégzésre kerül.
A pala egyébként már nem azbeszt, mint ahogy a kenyér se liszt.
Bp.-en csak a Barosstértől az Őrsig legalább 42 ház ezzel van fedve, sőt Bp.-en úgy minden 4. ház még ezzel fedett.
Mégse ezért patkolnak el a pestiek - inkább a kipufógó gázok miatt, meg még 23 ok miatt.
Föstögesd csak tovább azokat a palákat.
én ugyan nem hullámpalát csak normál használt palát a következő képen tisztogattam : beáztattam majd, spatlival letoltam a koszt, ami nem más mint por és moha !!
Mért keresik ? Mert javítani azért kell és kinek van pénze egy 500ft/ db .-os nem azbesztcement fedőre - 10 db. kell m2 -enként - ki lehet számolni mennyi a reparáció !!
Mi legyen a kimosódó pala anyaggal?Mert a magasnyomású gondolom kimos jópár szennyeződés mellett azbesztet is.Sajnos nem is tudom hová elrakni a vízet amit kimostunk- szennyvíz sincsen az utcába, de abba sem tettem volna bele szívesen, viszont az út mellett sem mosnám a kavicsba, ahogyan most a kocsibejáró mellett tettem.
EU jogharmonizáció keretében lett betéve a veszélyes hulladék közé.
Hogy mennyire rákkeltő, ez jó kérdés. Önmagában nem sugárzik semmit, csak a pora lehet egészségkárositó. Tehát ha szerintem fel van dobva az épületre, akkor nem csinál semmit (különben a meglévő épületekről is leszedetnék)
A bontáskor az elvitele húzós, mert nem fogadják be a sima épitési törmelék közé.
A kereslet pedig azt mutatja, hogy még mindig ez a legolcsóbb nagy súlyú fedőanyag.
Most értesültem, hogy milyen kockázatokat is jelent az azbeszt!
Viszont most vettem 70m2 bontott hullámpalát amivel most akkor mit kezdejek?
Ráadásul elég nagy a kereslet, mert alig tudtam venni, olyan gyorsan elviszik öket!
Most magasnyomású mosóval lemostuk őket, szerencsére nem a kerti füvőn hanem a kocsibejárónál lévő kavícson majd palafesékkel lettek lefújva, most meg esik az eső, de amúgy is a port-ami vizes trutyi volt lemostam a kavicsok közé a földbe.De még a fele visszalenne a festésnek!
Mit tegyek most?????
Kérem a sürgős választ, mert félbe a munka, de nem is tudom most mit kellene tennem?????
Mennyire rákkeltő ez?Ha igen miért nem tiltják be, hogy bontottan is tilos árulni?Ha tilos akkor miért nem büntetik, mert tele az egész internet- keressetek rá a gugliba- meg a hírlapba is hirdetik folyamatosan!
Ha szimpla pincefalról, vagy magas lábazatról van szó, oda jó a pincefalazó is. Lényegében egy nagyszilárdságú, nagytömegű "tégla".
Ha van oldalnyomás, akkor kell a zsalukő. Amibe nem néhány soronként, hanem soronként kell a vizszintes vasalás is, és a függőleges sem csak az aljára kell.
Pince falazáskor , ha zsalukőböl készül a fal, akkor az ha jól tudom illik pár soronként vízszintesen vasalni, és még az alsó sorok tüskékkel is be vannak kötve az alatta lévő szerkezetbe.
Namost ha valaki pincefalazó téglát választ akkor ott elég a habarcs ereje a falhoz?
Nekem egy betonnal kiöntött zsalukő falazat, vasalás nélkül is erősebbnek tünik.
Már csak azt kellene eldönteni, hogy a 2m helyett 1db = 1,6m (gyári távolság), 2db = 1,33m 3db =1,142m , 4db = 1m
A 10cm miatt tuti nem csinálnék mégegy tartót-gondolom az már nem lehet gond!
Csak ezért kérdezgetem ezt a dolgot, mert közben eszembe jutott, hogy egyik ismerősnek is van ilyen nyaralóháza és nála -felhívtam- 6db van rajta és 6m hosszú a ház, azaz 5db jut 6m =1,2 szarufatáv és gyárilag neki is 5x5 körüli lécezése van.
Akkor viszont csak 2db-ot kellene gyártani...
Illetve mégegy dolog amit az ismerős mondott:
Mivel faszerkezet az egész garázs, ha gyárilag 5db helyett felraknék 9db akkor nem kevéssel nővelném meg a terhet a garázson.Ráadásul 1,6m x 2,4m elemekből épül fel a garázs és szerinte ezért is tették gyárilag 1,6m a szarufatávot, mert ott alatta vannak a találkozáskor a dupla oszlopok(minden elem végén 1-1db oszlop van).Az ismerős nyaralója 1,2m x 2,4m elemekből épült fel. Neki pedig szintén pont ezekre a pontokra esik a szarufa, tehát ezért van ez kitalálva.Szerinte 1db kellene csinálni, hogy minden csatlakozási pontra 1 szarufa essen, he nem így teszek, lehet pont egy elem közepére teszem a terhet az meg nem biztos, hogy bírni fogja és ők vagy 6 emberrel tették fel a szarufát és még így is olyan iszonyat nehéz, hogy majdnem megszültek...
Ezek talán új információk lehetnek az ügyben.Így is az 1m javasolt?
Valaki meg tudja mondani, hogy egy 7,5x15 fa koszorúra rá szeretnék rakni egy 15x15 gerendát keresztbe, de be kellene süllyesztenem a 7,5x15 sikjába akkor azt hogyan csináljam?Ugyanis ha kivágok egy 7,5 mély 15centi széles részt a 7,5 és a 15x15 ből az ellendarabot akkot nagyon meggyengítem a 15x15 gerendát és hiába ilyen méret mert a vágás miatt kisebb keresztmetszetnél fog eltörtni.
Mert a tetőcserép 30 cm-ként van lécezve, tehát a 40 kg/m2 súly 2-3x annyi tetőlécre terhelődik rá. (egyébként a régi hullámpala súlya is 30-35 kg körül volt).
A tetőfedő anyag súlya csak egy tétel, arra elég lenne (durván sarkitva) piszkafa is. A terheket viszont hóra és szélre is méretezni kell, ez adja a tartószerkezet nagyját. És itt is számit az, hogy ezt a súlyt 6 db Bramac-lécen keresztül viszed át a rácsostartóra, vagy 3 db 5x5-ös stafnin keresztül.
Akkor lehet mégis jobban járok, ha építek még rácsos tartót, mert biztosra kellene menni... ha a 2 kocsira rászakad a tető... ráadásul mostanában egyre többször szélsőséges az időjárás is.
Tehát akkor csinálok, bár nem tudom hogy a 3 db elkészítése nem túlzás-e egy kicsit, bár csak így lenne 1m a távolság a 2 szarufa között.
Egyébként most néztem 1 szál 8m 10x10 gerenda 5000forint és kellene belőlle vagy 12db. Úgy gondolom mindenképpen jobban járok a rácsos tartó gyártásával.
A tüzépen a bramac tetőlécet javasolták a pala alá, nekem azonban megvan a régi tetőről az 5x5 (valóságban 5x4) palatartó-tető léc.Gondolkodtam, hogy ne vegyek-e új tetőlécet de ezekszerint még az 1 méter esetén sem javasolt a bramacléc?
Mondjuk amit nem értek és amiért a hullámpalát válaszottam az csak annyi, hogy egy tábla 17kg körül van, a betoncserép meg 40-50kg/m2 ha jól emlékszem, de ugye az is a bramac lécen van és 80cm a szarúfatáv- számomra akkor érdekes, hogy a pala miért max 1m és 5x5 lécen?!?!
Hát igen, ez a jó kérdés... Mondjuk azért a rácsos tartónak igen komoly ereje van tartás szempontjából.
Én attól is tartanék, hogy a két méterre rakott rácsos tartókat nem lehet eléggé kitámasztani, és egész egyszerűen a szélnyomástól eldől egyben a tetőszerkezet. Ezért kellene hosszirányban komolyabb anyaggal (10x10) megfogni, akkor kapna egy merevebb szerkezetet. Pluszban belülről viharléccel ferdén megfogatni, hogy ne tudjon eldőlni.
Gondolom a hullámpala 1 méter széles, és 1.25 hosszú. Ha 15 cm takarást raksz rá, akkor kb 60 cm-ként kell rakni a "tetőléceket". De természetesen harmadtávolságba, bár lehet a nagy távolság miatt inkább jobb lenne 4 db.
Mintha azt mondta volna az előbb, hogy 3 helyen kellene tetőlécezni,0-50-100-150stb, most viszont 60cm írtál, ezt miért írtad?Hagyjam a gyári 5x5 stafnit 3 helyen és még 0-60-120-180stb menjem az 5x10...vagy csak az 5x5 helyett gondoltad az 5x10 illetve a 10x10, bár azt nem is tudom hogyan férne ott el. Vagy lehet, hogy valamit nagyon félreértek?
Én nem gyártanék a helyedben rácsos tartót, inkább a "tetőléceket" tenném erősebb anyagból. Magyarul 60 cm-ként 5x10-es vagy 10x10-es fákat raknék, ezek már át tudják adni a 2 méterenként rakott rácsos tartóknak a terheket.
Igen így már értem és tudom hogy a szarufákról beszélek, mert nekem 5 db van gyárilag.Ez azonban egy rácsos szerkezet -valami rácsos tartó 5x10 anyagból van.Ezek a régi Erdért illetve szlovák nyaralóházak voltak.
Most mivel 5 db ilyenem van és 5x8m garázs lenne belőle így 2m távolságra jut 1 db.
Elkezdtem számolgatni és arra jutottam, hogy az eredeti összeszerelés szerint 14db 1,6m széles 2,4m magas elemből épült fel a ház.Ez annyit jelent, hogy az 5m oldalra - ami csak fix lehetett a fesztáv miatt- 4,8m elem jutott azaz 3 db 1,6m széles 2,4 magas elem.
Mivel ez 2 oldalon van 3-3db elem.(4,8m oldal)
Marad elem 8db. Ami azt jelenti, hogy 4-4 db/oldal azaz 6,4m
Tehát volt egy 4,8m x 6,4m es faház.Más variácó nem lehetett az egyik oldal ugye adott volt...
Ezért a 6,4m oldalon pontosan minden elemre 1db szarufaszerkezet jutott ami 1,6m (6,4/4db mert 1db a kezdő az is 1,6m távolságra jut)!
Tehát eredetileg 1,6 volt a sarufa álátámasztás, bár azt nem tudom milyen méretű pala lehetett rajta.
De akkor ez mit jelent?Nem elég a 2m szarufa, ha gyártok 1db ot akkor az is csak 1,6m lesz mint a gyári volt, ha 2db ot gyártok 1,3 lesz, de 3dbot kellene gyártanom, hogy 1 m legyen.
Más megoldás nincs?
Mivel ezek nagyon bonyolultak, 1db legalább 1 du. Esetleg 1db ot csinálnék, ha muszály így a "gyári" állapot lenne ami 1,6m távolság...
Mivel a hullámpalád 1x1.25-ös, ezek alá a "tetőlécet" 3 helyen szokták rakni, 5x5-ös anyagból (alul-középen-felül)
Az ez alatti tartószerkezet már maga a tetőszerkezet, a szaruzat. Ennek mérete fesztávfüggő (7.5x10, 10x15, stb), de a távolságuk semmiképpen nem több 1 méternél, hiszen az 5x5-ös stafni nem bir el alátámasztás nélkül egy hullámpala szélességet.
