Bár valószínű az amit éppen előttem írtatok. De ha tesztelni akarnád akkor szerintem (lehet kiröhögtök) hamuval körbeszórod s kicsit belenyomkodod Csak esetleges böffenéskor van gond de ugye tesztnek írtam :) Esetleg közetgyapottal ha van valakinek kevés.
Lehet, hogy igazad lesz - remélem - mert most jobban kezdtem tüzelni - magasabb hőfokra -
Még egy kérdés:
RUF feliratú brikett jó a vízteres kandallóba? Érdemes megvenni?
Van sok hulladék fám. Ezzel nappal jól megy a dolog de estére kellene valami keményebb, tovább égő, több hőt adó anyag. Keményfám nincs most mivel most vettem a házat és nem tudtam rákészülni.
Esetleg valami tapasztalat, hogy mennyit kell rárakni - darabra - ?
"- még nézeget, hogy mi lehet a gond - lehet, hogy még nem égett le teljesen a berendezés felületéről a cucc -."
Igen, könnyen lehet, hogy mindössze ez a gond, és azt érzed. Nálam az első szezonban ez úgy volt, hogy természetesen az első pár begyújtásnál éreztem, aztán sokáig semmi, majd januárban ismét előjött, amikor erősebben tüzeltem (aztán ha ez egyszer megoldódik -leég teljesen- akkor soha többé nem jelentkezik már)
Az is füstjárat szűkítés, amikor a füstcsövet nem csak 12-15 centire toljuk be a fali kémény-lyukba (amennyi a kémény falvastagsága), hanem 25-30 centi mélyre toljuk be "hogy jól benne legyen", a cső végét szinte nekitoljuk a kémény-kürtő szemközti falának :)
Szerencsére a kéményseprő ezt rögtön kiszúrja, amikor belenéz a kéménybe.
"A kéménynek MINDIG húznia kell a réseken (is) befelé a levegőt."
Kivétel
- a begyújtás utáni első másodpercek (gyengébb kémény esetén percek), amíg hideg a kémény, addig a "meleg levegő felfelé száll" törvén erősebb a kémény (hidegen még nem létező) szívóhatásánál.
- vagy amikor valaki olyat dob a tűzre, ami hirtelen olyan nagy hőfejlődést okoz, amivel nem képes a kémény megbirkózni
Minden más esetben a kémény szívó hatása garantálja, hogy semmi szag ne jöhessen kifelé sehol, mert minden résen/lyukon befelé áramlik a levegő.
Még egy lehetőség: előfordulhat olyankor is pillanatnyi füst(gáz)kilövés, ha a füstjáratban valahol szűkület/szűkítés van. Ezért is tilos a füstjárat szűkítése útközben.
"az én kályhámnál a cső nem bele megy hanem rá !!"
A füstcsöveket úgy kell egymásba dugni, hogy a cső belső falán lefelé csorgó kondenzvíz sehol ne tudjon kifolyni, hanem mindvégig a cső belsejében csorogjon egészen a tűztérig (kémény-összedugdosás esetén esetén a koromzsákig).
Ha nálad nem bele, hanem rá van dugva a csőcsonkra, akkor nálad a lefelé csorgó kondenzvíz ki van vezetve a kályha tetejére :)
"Nem akarok egy tubus , fekete, hőálló tömítőt venni"
Pedig ezen a helyen az lesz a jó megoldás. Léteznek tömítő zsinórok, de a tűztér kilépési pontján előfordulhat olykor akár 600 fok felett is (sötétvörösen izzó felület) és azt az olcsó zsinórok tudtommal már nem bírják. A kinyomós trutymó viszont 1000 fok felett is bírja, tehát vagy trutymó kell neked, vagy beszerzel valami komolyabb hőtűrésű (kerámia?) tömítő zsinórt.
A kályha tetején kondenzvíz? Begyújtástól hány másodpercig? Mindenesetre nálam tizenöt év alatt nem keletkezett ilyen kár, még a nem kis felületű vasból készült füstgázhasznosítóm se lyukadt ki pedig annak idő kell a felmelegedéshez. Hozzáteszem nálam ezzel együtt is van tömítés (minek szívjon falsot, majd én adagolom a levegőt), tehát nem folyik ki semmi.
Mondjuk belegondolva elfogadom, hogy egy lemezkályhát ez esetleg károsíthat, ezért peremezik ki. Öntvény kandallóbetétnél ilyesmit még nem láttam.
Meglepően szerencsétlen megoldás az áramlásnak nem megfelelő irányú csatlakozás, a füstcsőnek kéne ráhúzva lenni a kandalló csonkjára...
Nem így van.
Abban az esetben amit írsz az esetleges kondenzvíz szépen kicsorogna, ráégne a kályha külsejére. Akkor lenne csak fejvakargatás, mert szép többet nem lenne.
Kályhazsinórból van lapos profilú, én ide azt tennék (ha valahogy beférne), ha itt jön a szag, ha nem. Meglepően szerencsétlen megoldás az áramlásnak nem megfelelő irányú csatlakozás, a füstcsőnek kéne ráhúzva lenni a kandalló csonkjára...
Szerintem a szilikon ide kevés, vagy határeset, a piros színű szokott olyan 300 fokig használható lenni. Van pár termék efölötti hőtűréssel, azt van hogy szilikon névvel illetik, meg van egy fekete cucc 1200-1300 fokot tud, de ezek megszilárdulnak, nem ajánlom a rendszeres hőtágulások miatt. Ha létezik 600 fokig jó ami rugalmas is marad, az persze mehet, nem tudok ilyenről.
De valóban - itt kifelé normál esetben semmi se kéne, hogy jöjjön, rendes kémény esetén a tüzelés során még a kandalló ajtaját is ki lehet nyitni kellő óvatossággal, nálam legalábbis, pedig még majdnem 5 m-en keresztül kínzom a füstgázt, mire a kéménybe jut.
Nem jó irány a tömítgetés. A füst nem nyomással távozik a csöveken.
A tömítés csak tüneti kezelés, azt kell megállapítani, hogy azon a szakaszon (ha valóban ott jön ki a füst) mitől lesz nagyobb a nyomás, mint a szobában. Normál működés közben ilyen nem lehet. A kéménynek MINDIG húznia kell a réseken (is) befelé a levegőt.
Ahogy látható a képen, kifelé van peremezve a füstcső csonk. Ezt úgy kellet volna, hogy egy rövid darab 15-20 cm belemegy és utána van ráhúzva a cső.
Szerintem nem ott jön ki a szag de ha biztosra akarsz menni inkább hőálló szilikont vegyél ami max. 600C fokig bír ( 600 C fölött vastartalmúak az ehhez hasonló "kandalló" tömítők és egy idő után kitöredezik belőle).
A gázfűtésed valahol NAGYON veszteséges. Ha a kazánod hatásfoka nem ennyire szörnyű, akkor a kazán felülete és/vagy a csövezés rengeteg hőt pazarol NEM a lakás felé, hanem valószínűleg garázst/pincét/lábazatot/talajt fűtesz vele.
1 kg fából 1 kWh hő előállítása nem csoda, éppen pár napja írtam itt erről.
"Ez akkor bukik ki, ha magas hőmérsékletű áram fűtéssel hasonlítod össte azokat."
Sokan nem tudják, hogy
1: okosan elhelyezett és okosan irányított, SUGÁRZÓ fűtés esetén alacsonyabb szobahőmérséklet is elegendő azonos hőérzethez (ezzel a trükkel előznek a cserépkályhák, a hősugárzók és a mennyezetfűtések)
2: minél magasabb hőmérsékletű a sugárzó felület, annál jobban irányítható a hő a kívánt irányba (tehát cserépkályha minden irányban szórja a hőt, egy narancssárgán izzó elektromos kvarc-csővel viszont már célozni, sőt hőt "ellőni" is lehet, akár több méter távolságra).
A magas gyanta tartalom sok hőt termel, ezért egyszerre csak keveset tegyél a tűztérbe és csak azután tegyél rá újabb fenyőt, amikor az előző adag már teljes vastagságában parázslik.
Lassan aktuális lesz a dolog, szóval szeretném megkérdeni, hogy mit szóltok a karácsonyfa kandallóban történő eltüzeléséhez. Nyílván nem egyszerre, hanem apránként, mint gyújtós, vagy a gyújtóshoz adva kis mennyiségben. Jelenleg is fenyő léceket használok a begyújtáshoz, tudtommal az okés. De a tűleveles ágak okozhatnak-e problémát? Vagy egyátalán van-e értelme?
12 év alatt többször is mérték, mind a kazánnak, mind a kandallónak jó a névleges hatásfoka, éppúgy mint mindenkinél, hozzák a gyártó által ígért 96% (gáz), és 85% (kandalló) hatásfokot.
Szinte tökéletes az égés, a kéményen gyakorlatilag csak széndioxid negy ki.
Nem az én rendszeremmel van gond, hanem mindenkiével, csak nem tudnak róla az emberek.
Ezerszer sem értette meg senki, csak pár ember, aki hajlandó volt kipróbálni az áram fűtést magas hőmérsékletű eszközzel (minimum világít, olyan forró).
