Gitárosként és gyakorló magyar népzenét játszó hegedűsként, arra gondoltam, szívesen felvenném a hangszereim közé a tamburát. Az a basszprím a legszimpatikusabb, de nem, vagy csak - számomra - megfizethetetlen áron találok. Tudna valaki segíteni, hol érdemes keresni?
Esetleg egy átbarkácsolt kis gitártest is jó lehet először, de kivel lehetne megcsináltatni? Budapesti vagyok.
...pirastro chromcor húrt használok, tetszik a hangzása, nem feszül nagyon és strapabíró. Előtte thomastic vision-t vettem, de azon az A-húrok mindig elszakadtak, azóta olyat nem veszek.
Kipróbáltam, tényleg nagyon könnyen szólnak meg az üveghangok és nagyon tisztán/szinte nem is hallatszik a vonósúrlódás zaja/ és testesebben, hangosabban/fokozni tudom az üveghang erejét/, mint az előző készítésű hegedűimnél/azokon karcosan szól, jobban hallatszik a vonósúrlódás és nem tudom fokozni az üveghang erejét/ . :) Jó, hogy mondtad, mert amúgy én üveghangon nem nagyon szoktam játszani, de most kipróbáltam.
"...hamarabb kezd el befelé fordulni a hang..."
ezt, a kívül- belül vízüvegezés nem oldja meg? Sacconi azt írja a könyvében, hogy a Stradivári azért tudta vékonyabbra venni a lemezek vastagságát, mert vízüveggel kezelte kívül-belül a lemezeket ,kávákat is, így csontosította /bár mélyebb lett a hangszínük a hegedűknek, de nem fárad el a fa évszázadok alatt sem a rezgéstől és ragyogó marad a hangja. Azok a hegedűk, amik nincsenek csontosítva, arra mondta azt Sacconi, amit te írtál. Én meg kívül-belül vízüvegeztem.
Sacconi írásában...
"A preparálás a fának állandóságot kölcsönöz és a hangszernek rendkívüli tartósságot biztosít, megakadályozza a rostoknak, a tartós rezgés által előidézett kimerülését...
A preparálás az idő múlásával és a rezgések állandó hatása közben állítólag alapját képezi a fa szerkezetében lévő kristályosodási folyamatnak, a a hangzást befolyásoló tulajdonságainak elvesztése nélkül, sőt, még a lakkozás fénytörő képességét is növeli.
A preparáló szubsztancia tehát hatást gyakorol:
1. a hangzásra, mert a kezeletlen fa eltérő ellenálló erejét mind a tetőn, mind a háton kiegyenlíti, továbbá főleg a puhább, hajlékonyabb és kevésbé keményebb, tömörebb részeken hatol át.
2. a tartósságra, mert a fának-ha csak egyszer is felszívta-figyelemre méltó, az idők során sem változó szilárdságot ad...
...a hangszerre felhordott preparáló szubsztancia kémiai elemzése a szilicium és hamuzsír jelentős mennyiségét állapította meg. Kétségtelenül üvegszerű szubsztanciáról, pontosabban káliumszilikátról/egyfajta vízüveg/ van szó..."
budapesten van a Dohány utcában egy kínai hangszerbolt, ott 35-40Eft-ért eléggé elfogadható hegedűket lehet válogatni. Ezek nagyon jó alapanyagok továbbdolgozáshoz, mesterítéshez. Ennyiből azonban ki lehet hozni egy olcsón megvett szegedi ládagyári hegedű tuningolását. Az esettől és a szakemberrel való megállapodástól függően 20-30Eft+ húr (10-12Eft). Így azonban kiváló hangú hegedűt nyerhetünk, amilyet ennyi pénzért nem kaphatunk. Egy ládagyári hegedűt 10-20Eft-ért már lehet kapni.
Nem találtam más hegedűvel kapcsolatos topicot, így hát ide írok. Milyen hegedűt érdemes venni kezdésnek? A kínai hegedűk milyenek? Érdemes kínait venni, vagy inkább egyből egy manufaktúra hegedűt?
Ez kedvez az üveghangok megszólaltatásának. Az ilyen hegedűn könnyen szólalnak a flazsolék, illetve a népi zenében a furulyautánzás, próbáld ki, hogy igazam van -e, kíváncsi vagyok?
"Nagyon könnyen megszólal, sima és tiszta hangok és a nagyon halk hangoknál is nagy lehetőségek nyíltak a képzett hangok árnyalására. Az eddigiektől sokkal nagyobb a hangereje ez a hangerő nekem maximális megfelel, főleg, hogy a hangszín ilyen nagymértékben javult"
Ez igaz, de az is igaz, amit nem mindenki szokott elismerni, hogy ez a fajta megoldás rövidebb élettartamot biztosít. Hamarabb kezd el befelé fordulni a hang, és kezdetben sem lehet túl erős húrokat rátenni. Ezt ezért említem, mert az öregedéssel járó hangbefordulásra sokszor a gyengébb húr használata megoldást jelent. Persze ha nem használod strapás körülmények között (kocsmazene, utcazene) akkor még így sem lesz ilyen probléma belátható időn belül, tehát az elképzelés működőképes. Egyszer majd én is kipróbálom egy szegedi hangszer mesterítése alkalmával. Kísérletezésre nálam az való.
"A kulcsokat diófából esztergáltam,"
felejtsd el, az puha ahhoz! Egy darabig talán működhet, de fémhúrokat ne tegyél rá. Inkább keríts bukszusfát, az hagyományosan is használatos, de még a jávor is jobb a diónál, vagy a kőris, eperfa, körtefa . Hogy 30Eft-os lakkot kensz a hegedűre, de ébenfára nem akarsz költeni, következetlen dolog, ha már ennyit költesz egyik oldalon, akkor a másikat se rontsd el fukarkodással.
Nekem nagyon beválik ez az egyenlő vastagra faragott tető. Szép bársonyos, telt, nemes és ami a többi hegedűn nem volt eddig, egy szép selymes és ragyogó hangszíne/a kávákat is sokkal vékonyabbra vettem.t. A régebbieken 1.25 mm/Vadon Géza szerint/, a mostaniakon 1.1 mm vagy még annál is véknyabb. Ettől lesz ragyogó a hang/Sacconi írása szerint/. Ez bevált eddig. Nagyon könnyen megszólal, sima és tiszta hangok és a nagyon halk hangoknál is nagy lehetőségek nyíltak a képzett hangok árnyalására. Az eddigiektől sokkal nagyobb a hangereje ez a hangerő nekem maximális megfelel, főleg, hogy a hangszín ilyen nagymértékben javult. A szép hangszín nekem nagyon fontos/fontosabbnak tartom, mint a hangerőt, főleg, hogy nem is adom el, saját használatra van :)/. És amiben még eltértem az a gerenda formája és ívelése/ gömbölyű és ellipszis kombinálása. Ez a főzetlen fából készült Stardivári mintára készült hegedű. Mindenki véleménye aki hallotta eddig közelről a "csodálatos hang" :) jelzővel illetik. :) Főleg amikor összehasonlítom, egymás után játszom rajtuk/ az előzőleg készítettekkel amiknél még nem alkalmaztam ezeket a változtatásokat/, akkor látja mindenki, hogy mekkora különbség van a két hang között. A két, főzött fából készült hegedűt/a Guarneri del Gesu és Csíszár Gyula mintára készült/ még nem húroztam fel, de azokat is ilyen elv szerint készítettem, egyformára faragott tető. Kiváncsi leszek azoknál milyen változás lesz, a Guarneri elég sűrű szálú fenyőből készült, kb 1 mm-es évgyűrűtávok egyenletesen/ettől a hangtól is sokat várok/. A Csíszár félénél nem olyan egyenletes az évgyűrűtáv. A széles résznél a szélénél van 3.5 mm is. Ott belül több vízüveget tettem, hogy kiegyenlítsem a sűrűségi különbséget. Mindháromnál különbözik a gerenda magassága és formája, ahogy jónak láttam a tetőhöz arányítva.
Ez az itáliai balzsamos olajlakk is nyom a latba szerintem. Gondolkoztam, hogy mihez hasonlít a tapintása az azzal lakkozott felületnek. És beugrott, a rovarok kitinpáncéljához. Elégedett vagyok ezzel a lakkal. A kulcsokat diófából esztergáltam, a fogólap almafából amit sokszor átkentem 5%-os vízüveggel, aztán 1200-as vízpapírral simára csiszoltam. A húrfeszítőt is diófából faragtam/van vagy 20 éve száradó diófám abból/, a gombot almafából esztergáltam/ébenfára nem költök :)/.
"mert a tető úgy funkcionál, mint egy hangszórómembrán, "
erre Marosvári Mester határozottan nemmel válaszolt. Nem úgy működik, mint a hangszórómemrán.A hangszórómemrán ugyanis nem tartja meg a húrnyomást, itt van egy statikus terhelés is, ami közel sem egyenletesen oszlik el. Az egyenletes vastagság szép nemes hangot eredményez, de ha erő is kell, akkor már nem megfelelő, ugyanakkor az élettartam szempontjából is jobb a differenciáltabb vatagségtérkép. Szivesen találkoznék egyszer, hogy ezt rajzokkal illusztálva el tudjam magyarázni. Hogy megértsd, keresd Tassy András szakdolgozatát keresd, talán mintha fentlenne valahol. Azon a végeselemes ábrákat nézd meg, ahol a feszültséget mutatja, meg ahol a rezgésamplitudókat mutatja színskálával. Na annak az ábrának kell megfelelnie a tartós, erős, szolisztikus hangú megbízható vastagságtérképnek, nagyon szemléletes.
" mert úgy viselkedik csak rugóként, ami "visszarúgja" a a hangot/"
szerintem a tetőnél is így működik.
Egyébkén az mindenképpen dicséretes, hogy van egy elgondolásod, eltérések pedig a legnagyo bb mesterek véleménye között is van. Az eltérés valószínűleg az elvárt hangideál eltérésében is keresendő.
A nyár nem feltétlenül könnyebb fa mint a fenyő. Nagybőgőhátakat rendszeresen csinálnak belőle. Ha el akarsz tárni a fenyő használatától a súly csökkentése érdekében, akkor ajánlom a hársfát, amit kávalécekhez szokásosan is használnak, vagy a paulovniát amit császárfának is neveznek.
"Ez a kis súly a vastagságtérkép miatt van. A Guarneri hegedűk valószínűleg nehezebbek; mert a tető és hát közepe vastagabb."
Sacconi azt írja a könyvében, hogy a tetőnek az az optimális, ha egyenlő vastag mindenütt/tőkéknél, végeknél, f-réseknél kicsivel vastagabb/, mert a tető úgy funkcionál, mint egy hangszórómembrán, annál pedig tudjuk, az a jó, ha egyenletes. A hátnál viszont annak közepén kell a legvastagabbnak lennie/ot kötelező vastganak lennie, mert úgy viselkedik csak rugóként, ami "visszarúgja" a a hangot/ és a szélek felé egyenletesen vékonyodni. Én a Guarneri/1742 Il Canone/ korpuszának körvonalát nagyon szépnek és a hangzás szempontjából is optimálisnak találom. Viszont a tető vastagsági méretezésével nem értek egyet, hogy a közepén vastag és kifelé véknyul/mint a Stainer-eknél, a Stainer-eket nem hegedűnek, hanem inkább"hibának" tartom :)/. Én mostmár az 1742 Guareneri del Gesu/Il Canone/ mintára készült hegedűimnek a tetejét egyforma vastagra faragom, így szebb lesz a hang, főleg az E húron javul sokat, de mindenütt. Az f-rést is nagynak találom, túlságosan kint szól, ezért a menzúrától le és fel 1-1.5 mm-el rövidebbre veszem. Így a levegő nyomása is optimálisabb lesz benne. Na ez az én meglátásom ezzel kapcsolatban, csak úgy leírtam. :)
Az is, ez igaz, mert a hegedű tetőt szinte azonos vastagságúra faragtam mindenütt/sarkoknál, végeknél kicsit erősebbre/. Neonfénnyel világítottam át a hegedűtetőt, hogy az egyenletességet minél jobban eltaláljam, így a tető egy egyenletes, a narancssárga egyik árnyalatával világított. :)
De a könnyűség másik oka, hogy kis fajsúlyú volt a jávor(570 kg/m3) is és a fenyő(396 kg/m3) is és a tőkék és lécek helyett nagyon könnyű, jól kiszáradt fehér nyárt használtam.
nem rontja az(mármint a rezgést) , csak ügyesen kell felhordani. Mindig csak enyhén benedvesített ruhával rádörzsölni, hogy mélyen ne tudjon beivódni, hagyni megszáradni és ismérelgetni, míg meg nem vastagszik a réteg. Ez nem benne lesz a fában, hanem rajta, így nem rontja a rezgést (annyira). minden lakkot és viaszt úgy kell hangszerre felhordani, hogy ne tudjon beivódni.
Ma húróztam fel egy szegedi hegedűt, amit mesterítettem. Új vastagságtérképet faragtam, így új gerenda is kellett. Már a felhangolás után is kellemes rajta játszani, holnapután, vagy egy hét múlva be is áll. Még a cimkéjét is meg tudtam menteni. iigen nagy poén lesz, amikor belenéz valaki, fitymálóan azt mondja: "ládagyári", majd meghúzza és meghallja a hangját, és akkor azt fogja kérdezni, hogy a ládagyárban hangszereket is készítettek?
...na igen.... :), mindenesetre próbálja az ember kikalkulálni, kikövetkeztetni, mitől hogyan változhat a hangja.
Nagyváry vegyész szerint Stradivári és Guarneri del Gesu vegyi anyagban főzte a fát, amiben legnagyobbrészt bórax-ot mutatott ki és ezeknek az előkezeléseknek tulajdonítja a jó hangzásukat. Hét hegedűt készítettem eddig, három főzött és négy főzetlen van. :)
... vagy úgy, hogy ha már statisztikailag számosnak tekinthető hegedűd lenne főzöttből és főzetlenből is, és akkor az egyéb paraméterek hatása mindkét csoportban felvenné a lehetséges értékeket, és ha így is megfigyelhető lenne valami konzekvens tulajdonság, akkor azt be lehetne tudni a főzés következményének.
Kifőztem a gyökérhez közeli jávort. Ki is egyenlítődött benne a feszültség, nem reped nincs vele gond. Tapasztaltam, hogy a főzött fák száradás után kimutatják gyengéjüket. A repedésmentes területekről kell kikeresni a tető ás hátanyagot. Megvan a veszélye amúgy a főzésnek, mert berepedhet úgy a fa, hogy nem lehet felhasználni, csak úgy lehetne ha rögtön javítjuk a repedéseket az új hegedűn :)/ :).
De ami nem reped és kiadja a lemezt, az már tutti kiegyenlített.
De én azt mondom, hogy ha egy deszka főzés után úgy elreped, hogy használhatatlan, az nem volt tökéletes anyag, akkor az hibás anyag volt, főzés nélkül nem jövünk rá/. Abban már nem terjed harmonikusan a rezgés. Kaptam nemrégiben egy tetőanyagot, szépnek nézett ki, kifőztem a bóraxban, száradás után a deszka közepén 10 cm-es repedés keletkezett, nem a széléről induló. Volt olyan is, amin szinte semmi repedés nem volt, néhány milliméteresek a deszka végein. Abban kiegyenlített volt a feszültség.
A most készülő 3 hegedűmből kettő főzött fából van, az egyik főzetlen. A főzetlent felhúroztam/de ezt már az új domborulati, kávavastagsági és lemezbehangolási módosításokkal/. Abszolút elégedett vagyok a hangjával. Pontosan az, amit vártam, szval tudtam, hogy ilyen lesz a hangja, a korpusz kopogtatásakor hallottam. Rájöttem milyen hangot kell hallanom a korpusz kopogtatásakor. A hátat behangolom a megfelelőre a tetőt picit vastagabbra hagyom és amikor a korpuszt összeállítottam nyak nélkül, akkor csiszolom és kopogtatom, amíg nem hallom azokat a frekvenciákat, amiket hallani akarok, ami helyes arányban van a háttal. Nem is használom ilyenkor az Fuhr féle üvegcsövet frekvenciaméréshez, fülre megyek és pontosan tudom, hogy mikor a jó. Addig csiszolgatom imitt-amott a tetőt, amig nem hallom azt amit akarok. Ezután vízüvegezés, propoliszozás , gumiarábikum és lakk. Beleszámolom a hangolásba a vízüveg magasító hatását. Mit mondjak, az előző hegedűimen jócskán túltesz a hangja/de azok is szépen szólnak amúgy :)/. Ez Sacconi könyvének köszönhető, amiből sokmindenben "megvilágosodtam" :).
De még mindig nem fogom megtudni, hogy a főzött a jobb e, mert más faanyagból készült mindhárom/évgyűrűk szélessége más, fajsúlyuk más, körvonalrajz más/. Azért következtetni tudok aránylag jól.
De pontosat csak úgy lehetne, ha szereznék két hegedűre való príma anyagot ugyanazon rönkökből és ugyanarra a körvonalrajzra, domborulati méretezésre és lemezhangolásra lenne készítve mindkettő, csak az egyik főzött lenne a másik meg főzetlen. A most vett drága jávoromat/két hegedűre valót/, ami épphogy kiadja a hátlemezt nem kockáztatom. :) Majd egy olyan anyagból kísérletezek, amik bőven kiadják a formát.
Nekem csak egy kis barkácsesztergám van, egy 1994-ben vett kombinált barkácsgépen. De azzal már esztergáltam sakk készletet, a hegedűhöz kulcsokat, gombokat stb.
Te jó nagy esztergát keresel. amibe 60 cm átmérőt be lehet fogni? Ahhoz már szerintem tokmány is kell, nem?
Nem tudok más tippet adni, ha nem találnál olyan esztergát, csináltass! Szerszámkészítővel stb.
