Én teljesen általánosnak látom, vagy olyan minimáis, hogy jajj. Persze ezt hivatalosan nem lehet tudni, mert kollégák és ismeretlen harmadik céges dolgozók fizuját sem tudhatod, de az mindig kiderül, hogy emeltek-e vagy sem. Akad ahol negyed éves/éves jutalékok is voltak, aztán a nem emelés mellé ezek is megszűntek de hirtelen. Multinál is valaki az óceán másik végén számolja ki, hogy ha a vezető alatt van 26 ember, akkor kinek mekkora arányban emelhet, de ahogy pár helyről hallottam a kocsmában, legalább fele esik bele a semmit nem emelünk, max. minimál inflációs kategóriába.
Mennyire szokásos manapság a több évet meghaladó mindenféle béremelés nélküli munkáltatás manapság?
Nem munkajogi kérdés de nem tudom hova tenni. A jelen fórum tagjai talán nálam jobban rálátnak a mai munkaerőpőiacra. A kérdésem az lenne. A csapból is az folyik hogy emelkednek a bérek (meg az árak) és bérrobbanás és így emelnek úgy emelnek és dübörög a gazdaság stb. Ennek egy része persze üres politikai maszlag semmi több. De akkor is kérdezem mennyire szokásos az manapság hogy egy munkahelyen 4-5 év után sem emelnek semmit? De szó szerint semmit még inflációkövetőt sem adnak-egy fillért se. Felvettek 2015ben adott bérrel ma is annyit kapok egy forinttal se többet. Ez 4 év. ÉS már bejelentették hogy 20ban sem számíthatunk semmire (az már 5 év). Ez így mennyire szokásos szitu manapság? Főleg úgy hogy a bérek olyan bruttó 200 körül (inkább alatta) vannak ez mapapság még nettóban se lenne nagy szám. És Budapest, nem Mucsaröcsöge ez is fontos.
Ezen a ponton tud megbukni a trükközés. Akár okirathamisítás is felmerülhet a csalás és költségvetési csalás mellé. Itt kiemelten igaz, hogy a hazug embert könnyeb utolérni mint a sánta kutyát. Még mindig megéri?
A Ptk. szerint az a szerződés, amelyet jogszabály által elérni kívánt hatás megkerülésére kötöttek semmis (tilos szerződés).
Számomra már csak az a kérdés, hogy melyik jogszabályi rendelkezést kerüli meg a szerződés...
Az írásbeli utasítás vagy a két tanú meg arról szólna, hogy kötelezővé tették a számodra a tanfolyam elvégzését -- ha ezt állítod, nem árt, ha tudod bizonyítani is.
Plusz érdekes, hogy hogy utaltak neki bért, bérszámfejtés nélkül.. megnézhetné pl. a folyószámla kivonatot, hogy milyen jogcímen kapta a havi fizut. XXX havi munkabér?
Ha nincs bejelentve mennyi is a munkáltatói járulék? 0 ft. Na ezt máris spórolja. Havi szinten.
Egy...
Kettő.
Van egy bruttó bér. Ebből levonnak tb szja stb.... na most ha a cég átveri a melósát be sincs jelentve de vonja a bruttó bérből a dolgokat akkor ezek a levonások hova is tűnnek ? A főnök zsebébe talán?
PÉLDA.
Van egy bruttó 250-es bér, ez nettó 170 lenne (pl) és a melósnak azt hazudom be van jelentve.... és levonom a 250ből a 80-at (TB SZJA Stb) majd adok neki 170 nettót , de nem fizetem be sehova mert be sincs jelentve az ürge.... és akkor hova lesz a havi 80? A főnök zsebébe..
Ennek így valóban semmi értelme. Cégnek haszna nem igazán származik belőle... Ahogy írod, az illető továbbra is ott dolgozott. Ez így fekete-foglalkoztatás, sokkal de sokkal több büntetés figyel be, ha netán ellenőrök toppannak be. És bármikor bárhova betoppanhatnak. Nem csak a boltokat és az építőipart ellenőrzik.
De azért eléggé fura egy történet. Külsős könyvelő cég van? Nem lehet, hogy valami infó félre-siklott??
Mi a jó a cégnek egy nyugdíj előtt állót kijelenteni hónapokra? Nettó szemétség vagy más oka is van? Talán ezen a fórumon kapok értelmes választ.
Évek óta dolgozik itt egy nő, nem túl eszes nem túl okos-egyszerű mint a bot (takarítónő). Hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, és megegyezik (szóban ) a főnökkel hogy nyugdíj után is marad és csinálja amit eddig. Be van jelentve, nem feketemeló. És ahogy eljön a várható nyugdíjazás elkezdi az ügyét intézni a nyugdíjfolyósítónál ami könnyűnek ígérkezik mert m inden papírja megvan ráadásul az utóbbi 5 évben csak egy helyen dolgozott (itt). De kiderül az egyeztetésnél hogy gebasz van: márciustól nincs nyoma a bejelentésének. Kijelentették a munkahelyén. Neki márciustól papíron nincs állása (miközben persze dolgozik folyamatosan). És de érdekes a főnökkel folyatott megbeszélés megállapodás arról hogy nyugdíj után is marad épp márciusban volt. Vagyis a főnök ezt letárgyalta vele, aztán kijelentette őt sutyiban és nem is szólt. (kis cég, 15 fős)
A kérdésem csak annyi: ezzel az egésszel a cég mit nyert? Miért tették meg? Mert azt sejthették hogy úgyis kiderül méghozzá nagyon záros időn belül. Ki is derült.
De akkor miről szólt ez az egész? Nettó szemétség és kész?
Aláírtam a tanulmányi szerződést, viszont hallottam olyan verziót, hogy hiába van aláírva, mivel maga az eljárás alaptörvénybe ütköző, így a szerződés semmisnek tekinthető. De nem vagyok benne biztos, hogy ez igaz.
Írásbeli utasítást mihez kellett volna kérnem? Ahhoz, hogy a munkáltatóm utasít a tanfolyam elvégzésére?
Az lenne a kérdésem, hogy ha a munkáltatóm kötelezett egy tanfolyam elvégzésére, jogszerű-e, hogy tanulmányi szerződést kötött velem?
Vannak, akik azt mondják, hogy nem, viszont ők nem jogászok, de más - szintén nem jogász - ismerősök remekül tudnak érvelni az ellenkezője mellett is. Cikkeket is találtam pro és kontra, szóval teljes a zavar...
Ha szükség van egyéb infóra, kérdezzetek nyugodtan!
Bértáblás emelés oda nem adása esetén mit lehet tenni?
Nem sok reményem van a választ illetően, de azért feldobom kérdésbe. Olyan cégnél vagyok amely ugyan sima Mt alatt foglalkoztat és nem Kjt stb alatt, de van egy saját bértáblája aszerint fizet (közalk bértábla mintájára). A táblában vannak kategóriák és abban 3 évente automatikusan lépdel az ember, semmi egyéb nem kell hozzá, ma belépek eltelik 3 év-lépek, eltelik 6 év-lépek. És persze a lépcsők egyre magasabb bérezésűek. Mindez a szerződésben is benne van. Rövid leszek: én 16 nyarán léptem volna Kat2-be, de nem léptettek, majd 19 nyarán léptem volna Kat3ba-de nem léptettek. Az ok evidens a főnök meg is mondta-nem léptet mert az a cégnek pénz lenne, s én annyit nem érek nekik. A több évvel ezelőtti béremet kapom most is, megmondták, annyit megérek, többet nem. Nem is fognak léptetni. A szerződésre annyit mondtak (idézem szó szerint): vidd bíróságra az ügyet, ha ki akarod rúgatni magad. Ebben a helyzetben nekem reáélis cselekvési lehetőségem jól gondolom hogy nulla? Mert kirúgatni nem akarom magam, ezért bíróságra nem vihetem-akkor az ügy lezárva?
Szeretném kérdezni Tőletek vagy akinek a szakterületébe vág az alábbi kérdésemet, problémámat .
Álláskeresőként regisztráltam magam 2018.Októberében, azt megelőzően folyamatosan éveken át munkaviszonyban voltam. Az illetékes Kormányhivatal megállapította az álláskeresési járadékot 90 nap, meg is kaptam ami 2019. Januárjában járt. Ezt követően maradtam regisztrálva, de a rendelkezésre állási támogatást nem kívántam igénybe venni. Idén Júniustól 4 hónapon át dolgoztam, majd OKtóber 16.án ismét regisztráltam magam álláskeresőként.
De már álláskeresési járadékra nem vagyok jogosult mert a kérelem benyújtásától számítva 3 év átlagából nem jön ki 360 nap munkaviszony.
Szerintetek jól számolták ki? Jelenleg is álláskereső vagyok és ha egy képzésen vennék részt akkor járna támogatás a képzés idejére vagy attól is elesnék?
Ez ïgy elsőre elég furcsának hangzik. Nagyon szeretnék, ha a korábban alkalmatlannak talált kolléga tovább dolgozna?
Mindenesetre akár rosszhiszeműség is felmerülhet, ha menetközben semmi más kommunikáció nem volt, és most meg le akarják verni a sarat, hogy miért nem ment be dolgozni...
Ez jóval inkább megint általános emberi történet elsősorban, mintsem jogi.
Jogi oldalról vannak bizonyos szűk, védett csoportok (pl. szülésről, kisgyermek nevelésből visszatérők) akiket nem érhet negatïv diszkrimináció... Egyébként jogilag nehéz ügy... érdemes lehet elkezdeni körbenézni, hátha máshol többet fizetnek?
Ha a cégnél a minimálbéreseknek emelnek évről évre nem elvárható lenne hogy a nem minimálbéresek is kapjanak emelést?
Hogy mennit azon lehet filózgatni de a minimálbéresek 2016ban 111.000 bruttót kaptak most 149.000 bruttót, és nincs messze a 2020-as emelés sem amikor bruttó 160.000 lesz. Tehát 4 év alatt 111.000ről 160.000-re jutottak , ami 44 százalékos emelés!!
Ehhez képest aki itt nem minimálbéres az kap most is annyit, mint 16ban.Egy forintot nem emeltek nekik. Nem lenne evidens hogy ahogy a minimálosoknak is emelnek úgy a nem minimálosoknak is? Azért 44% - 0% emelés differencia nem semmi cégen belül!
Találkozott már valaki olyannal illetve jogszerű- hogy a munkáltató eü alkalmatlanság miatt felmondott egy hónapos felmondási idővel majd a felmondási idő lejárta után azt nyilatkozta, hogy semmis a határozat.
Elég részletesen taglalva van, milyen elvek mentén milyen korlátok közt mehet az ellenőrzés.
Amúgy a cégen belüli levelezés elektoronikus aláírás nélkül nem lesz feltétlen hiteles, manipulált levél esetén praktikus rájuk küldeni a NAIH-ot, akik lefoglalhajták akár a céges levelezőszervert, és megvizsgálhatják, piszkált-e bele a rendszergazda...
Amúgy a tulaj helyében nagyon csínján bánnék bármi trükközéssel az ellenőrzés során, igen könnyeb büntetőügybe fordulhat egy ilyen történet, akár okirathamisítás, akár személyes adattal visszaélés alapos gyanújával.
Az email cím a nevem kukac cégnév pont hu formátumú volt.
Sem a munkaszerződés, sem más céges szabályozás nem rendelkezett róla.
A volt munkaadóm most azért nézi végig a leveleimet, hogy írtam-e bármi negatívat a cégről, céges titkot írtam-e bárki külsősnek (nem), illetve bármi, amibe bele tud kötni.
Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy belenyúl a levelezésembe, és utólag kreál ilyet.
Rendszergazdaként hozzáfér a levelezőrendszer fájlaihoz, illetve a szerver naplófájlaihoz.
Én a helyedben utánanéznék, milyen passzus vonatkozik rád az emailcímet illetően illetve egy korrekt levelet fogalmaznék meg, amiben felhívnád arra a figyelmet segítség gyanánt - illetve reméled, hogy nem kerülte-e el a figyelmet - az adatkezelési törvény ide vonatkozó passzusaira.
Elvileg személyes adatnak számít, ha névre szóló volt az emailcím - tehát mondjuk kovácsgéza@xykft.hu - és külön passzus van rá:
Mi a helyzet a fiókokkal?
Továbbra sem minősül személyes adatnak a céges email-fiókoknak az a része, ami céges célú levelezés. Viszont gyakori probléma, hogy a levelezőrendszert a munkavállalók gyakran személyes céljaikra is használják. "Ha a munkavállaló a céges e-mail címét személyes magánlevelezésre használja, akkor az ilyen levelei személyes adatnak és magántitoknak minősülnek, és főszabály szerint nem ellenőrizhetők a munkáltató által." - mondta kérdésünkre a Sár és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje. Hozzátette, hogy a hazai szabályozás eddig is ezt az elvet követte, vagyis ebben nem fog újdonságot hozni a GDPR.
A semmelweis-eset olvastam már korábban, de sokkal előrébb nem lettem vele :) Sztem ezt nem ehet eldönteni, totálisan értelmezés kérdése. Épp ezért itt a konkrét állapotra és a szakorvosi véleményekre kellene támaszkodni..
De sztem az lesz, h taktikai visszavonulást hajtok végre, pihentetem a dolgot, nehogy bebukjam megint, a PÁV-ot sem erőltetem, mert még azt is bebukom véletlen.. És megpróbálok elhelyezkedni a rivális cégnél (erre egyébként számos esetben volt példa, h itt ez a gyökér nem engedte, ott meg vígan vezet..), vagy máshol.
