Orbán nagy felismerése, hogy a nyírségi alulképzettek vagy a borsodi Kalamár Winnetu szavazata pont annyit ér, mint Lovász László matematikusé, így aztán az előbbi réteget célozta meg tettestársaival. A szekta belső részének tudatát pedig évi 5-800 milliárd közpénz elherdálásával képes megfelelő állapotban tartani - ezek a szerencsétlenek jellemzően a farkukból levágnának egy centit, és áfát is fizetnének a művelet után, ha Viktor azt mondja nekik.
Aztán van még a 100000-200000 haszonélvezője-közpénzszívója a rendszernek, akikhez átcsatornázzák a javakat, mivel a piacról nem élnének meg, meg a piramis legtetején Orbán strómanjai, akiknek maximum a vagyonuk 5-10%-a felett van szabad rendelkezésük - az összes ilyen típusú vagyon saccra lehet már vagy 10 milliárd.
Nemrég volt osztálytalálkozónk - a budai elitiskolából, ahová jártam, gyakorlatilag nem maradt híve a potrohos főgecinek. Ez volt valamikor a Fidesz bázisa, akik valóban jobboldaliak, valóban hívők és valóban konzervatívok - egy részük már régen áttette a székhelyét a világ boldogabb részeire.
Vitatkoztam vele, szerinte sem elsősorban a NER - szerintem pedig igen. Lehet, hogy nem közvetlenül, de a gazdasági környezet, a középosztály általános lecsúszása egzisztenciális és kultúrális vonalon is egyértelműen annak a rovására írható aki ezt az országot 13 éve 2/3-os többséggel irányítja. Szofisztikálni persze lehet, kell is - lehet, hogy a casus belli a traktoros és az ismét borászati ambíciókat dédelgető Matyi Dezső (igen, az ex-Alexandrás) a Zoli által meg nem nevezett pénzember aki kiröhögte, miután a birkái letarolták Zoli szőlőjét.
Igen, valóban nem egy pénzügyi zseni, egy jó értelemben vett dzsentri akinél az emberi értékek a legtöbbször fontosabbak a gazdasági érdeknél.
Úgy tűnik elfogyott a levegő - és ő volt az első aki felismerte, hogy itt - ebben az üzemméretben nincs perspektíva.
(mellékszál, de a sógorom egy közeli fürdővárosban airbnb-zni szeretne a házával, amit a magyar turisztikai ügynökséggel minősítetni kell. A bizottság azért találta alkalmatlannak az apartmant, mert az egyik küszöbön festékcsepp volt, az egyik járólapon pedig hajszálrepedés. Azt is felírták, hogy az új konyhában az egyik serpenyőn KÍVÜLRŐL látszott, hogy már használt és az ágynál csak az egyik oldalon volt konnektor. Nem szállodát akart üzemeltetni - csak hivatalosan, adózva kiadni a házát amikor nincs otthon. Erre jön egy gittegylet - és mindezt megpróbálja nehezíteni. Az 1966 óta üzemelő Bélatelepi kocka-üdülőt vajon hogy fogják minősíteni??)
Valóban nagyon kellemes a nagy melegben, szerintem egy stabil 5 pont, nem tudom a 96 pontot adók mit ittak. Viszont tényleg kellemes a bor, itatja magát.
Összehasonlitva egy Pannonhalmi Apátság fehér Tricolis-szal az utóbbi is 5 pont és nem rossz, de valahogy az Ostoros most jobb.
Érdekes, amit írsz a Lónyai hársól. Tavasszal 3 palack is kipukkadt nálam, és bár mindhárom más volt (2 hónap alatt folyamán ittuk a hármat), mindegyik kifejezetten ízlett.
Bár nem szabadna összehasonlítani, de az Oremus Mandolás Furmintból is lecsúszott 2 palack, amik messze elmaradtak a Lónyaitól. Nem egy kávéház.
Számomra mindez csak azt bizonyítja, hogy komoly boroknál mindegyik palack egy önálló életutat bejáró egyéniség.
A kissé nehezen átlátható Zelna-portfólióban ez a Fióka étterem részére palackozott verzió.
A Zelnának mintha egyszer kiszaladt volna valami (az állítólag fantasztikus, korábbi olcsó olaszukat nem kóstoltam), ez a bor sem hagy maga után különösebb emlékeket: az ízvilág inkább a citrom felé billen, és nincs elég beltartalom ennek kompenzálására.
Meg is hoztad a kedvem a sillerhez, olvasva a soraidat.
Pont szembejött Kislaki Pirosbora, ami korábban ízlett. Nem emlékszem, hogy az már a most futó volt, vagy eggyel korábbi, mindenesetre bedobtam két palackot a kosárba.
Egy hete kerti eszegetéssel egybekötött, kellemesen sikerült évjáratkóstoló (2022) volt Nagy Péter (Maci_P) váli pincéjénél.
Az új fehérek közül a Viktor és a Solaris tetszett legjobban, a színesek közül a néró és a kékfrankos siller, halványabb a tihanyi kék. 2021-ből vörösben rendben van a malbec és a kékfrankos, remek a pinot noir. 2020-ból még mindig eleven a Nimród (néró-tihanyi kék) siller küvé.
Nem ismerem túlzottan Zolit, de egy ilyen rolólehúzást nem a NER vált ki közvetlenül, legfeljebb a hangulata lett tőle olyan, hogy elvágyik innen, számos ismerősömhöz hasonlóan. Valószínűleg van (vagyunk) egy kisebbség, amit politikai oldaltól függetlenül zavar az értékek lezüllesztése, a demokratikus leretek lebontása, a keleti-moszkovita irány, a szövetségeseink elárulása, a folyamatos gyűlöletkeltés, a Nyugat elleni uszítás, és leginkább talán a mérhetetlen rossz ízlés, ami Orbánból és a tahó maffiájából süt.
A borai - rendszeres vásárlójaként - eladhatónak tűntek, hiszen igen ritkán van/volt az aktuális évjáraton kívül más is nála raktáron.
Karakterben talán nem való bizniszmennek, ezt a korábbi, itteni alattomos buzerálásokra reagáló indulatos megnyilvánulásai is alátámasztják.
Egyébként meg szerintem jó és nem olcsó magyar borból már jelentős túltermelés van itthon, tehát aki nem rendelkezik kiváló önérvényesítő képességekkel, kereskedői vénával, más forrásból származó biztos pénzügyi háttérrel és nem is a politika kegyence, könnyen szarban találhatja magát.
A három konkrét példa - nos, mindegyiknek biztos, h legalább még egy oldala van. Számos kérdés felmerülhet mindegyikkel kapcsolatban, amelyek megválaszolása valószinűleg rögtön más megvilágitásba helyezné a dolgot.
Persze, sajnálom, szinfolt volt a borvilágban, és jó bort készitett.
Olvastam. Ezért kérdeztem, hogy vajon mennyire csak az itthoni NER-es visszaosztó rendszer kárvallottja, vagy esetleg egyéni sors, rossz vállalkozó készség, netán a borai eladhatatlanok...?
Nem mindenkinek való a vállalkozó lét. Ausztriában egy megbecsült borász alkalmazottként lehet, hogy boldogabb, sikeresebb életet élhet.
Mondom ezt úgy, hogy minden olyan egyéni MINŐSÉGI kezdeményezést támogatok, ami nem a jól ismert, megszokott mennyiségi termelést választja követendő útnak.
Én magam is minőségi terméket állítok elő, tehát átérzem a problémát.
Nekem bejön a PAP (vörös)borok stílusa, így a pinójukat is kedvelem, noha a fajta nem tartozik kifejezetten kedvencek közé. Évjárattól függően szeretjük a Heminát is, de talán itt a legnagyobb a kilengés.
Az Infusio pedig már nagyon régóta kötelező elem az ünnepi asztalokon.
Hüha, pedig arra is megprobalt rabeszelni a fazon a Bortarsasagnal, 7100 Forintert vagy mennyiert.
Igazabol csak a lottyas indulat miatt nem sikerült neki, hogy basszus a Mandolas 2000 Forint volt regen es inflacio ide vagy oda, az akkor is total megfizethetö volt; messze nem az a szint mint ma 7k.
Pont ezért nem veszem, mert újvilági. Ha már nagy cégtől vennék, inkább Etyeki Kúria, az rendben szokott lenni.
De inkább Nagy Péter (Maci_P), Nádas Szilárd, Szentesi, korábban Házler, vagy osztrák (Wieninger, Johanneshof-Reinisch), esetleg dél-tiroli (pl. Cantina Terlano).
Hat az a palack Lonyai mar szamomra nem ketseges hogy lefele ment, a kerdes inkabb annak tünt hogy miota es milyen sebesseggel.
Ami a Zomborkat illeti, az egyaltalan nem volt savas, söt majdhogynem egy csipetnyivel többet is elbirt volna, amekkora teste volt es amennyi hordo volt benne. Igaz, en 15 eve nemet rieslingen elek.
A pno-ra azt szokra mondani a Liptai Zsolti, hogy újvilági pinot és kvázi mindig felhúzzák magukat szerintem amikor vki kritikával mer élni. Pedig igagz ritka a jó pinot itthon, de akad olyan ami remekül megjeleníti a fajta szép és törékeny énjét
A Kikeletek elméletben még bőven messze kéne lennie a csúcsától, lehet palackvariáció? A Zomborkánál nekem mindig fenntartásaim vannak, mert hiába adok a Degenfeld száraz borainak alkalmanként esélyt olyan bántó savgerincük van hogy leszedi a fogkövemet :D
Korrektek, de nem szoktam venni. Ennyiért vagy olcsóbban tudok jobb rajnait magyarban is (az alap és a Prior alig különbözik az árukon kívül), a pinójuk stílusa (alkoholédes, kicsit hömpölygős) pedig nem tetszik.
Többször kostoltam mar Dr. Loosennel, meg vettem is töle bort, es ez nala szerintem strategia: alaaraz a piacnak (föleg ahhoz kepest, amilyen presztizse van), az ember örül milyen jo vasart csinal, aztan bor korrekt, hibamentes, de egyeniseg es izgalom nelküli anyag. Szamomra az a fajta pince, ami egyszer valamiert beragadt a piacnak hogy milyen jo, aztan abbol el, nem különösebben erölteti meg magat, de a piac nem updateli a tudasat (a hirnev valahogy fenntartja magat) igy aztan ennyi is eleg. Van egy par ilyen (pl Nemetorszagban Schloss Vollrads, Schloss Johannisberg stb stb).
Mas: kostoltam ket bort Thummerertöl is Eger föteren:
- Egri Bikaver Classicus 2018: remisztöen üres es semmilyen pirosbor, igazabol csak becsületböl ittam meg a decit is. 3p.
- CF-Merlot 2019: sokkal jobb mint az elözö, ennek van teste, ize, füszere. Speciel gerince-strukturaja, az nincs. De ebben van egy kis öröm. 4,5 pont. (Sajnos ebben is megjelent, halistennek csak enyhen, a Gal Tibor egyes boraiban eszlelt petrezselyem-szerü kesernye, nem tudom ez valami egri specialitas-e)
A standon mindket bor palackja 5000 Ft volt, gondolom a rendes aruk alacsonyabb.
Attol tartok el kell könyvelnem, hogy az egri vörösborok nem a zsanerem.
Es meg ket kostolas, Bortarsasagtol:
- Kikelet Lonyai Harslevelü 2020: Berecz Stephanie csodalatos kostolot csinalt nekünk par eve ugyhogy tökre drukkoltam ennek a bornak, felemas sikerrel. Elvezhetö, de az egesz valahogy lagy (hogy ne mondjam lapos), szappanos feelingü, elegge definialatlan valami. Talan mar tul van a csucsan, nem tudom. Ahhoz messze nincs benne eleg struktura, komlexitas es intezitas, hogy "komoly" borkent azonositsa az agy, masreszröl meg messze nincs benne annyi ba'j es gyümölcsösseg, hogy "örömborkent" funkcionaljon, mint sok muscat lunel vagy riesling kabinett. Tehat ez egy kellemesen eliszogathato borocska, nem több, nem kevesebb, ekeppen 5p (annak is inkabb az alja) -- es hatezersokszaz forintert en ennel joval többet varok (es kapok is mashol).
Degenfeld Zomborka Furmint 2018: az elado beszelt ra, es jol tette. Strukturaban / komplexitasban ez se szedi le a csillagokat az egröl, de van benne egyfajta intenzitas es öserö amit pl egyes somloi borokban szoktam igencsak szeretni. A hordo hatarozott, de minösegi, es van a borban annyi energia es furmint jelleg, hogy elvigye. Jo elmeny, ez nekem erös 6p, legjobb pillanataiban a 7-et is ostromolja. Ez is hatezerparszaz volt; Nemetorszagban ugy latom EUR 14.50-ert adjak, amit szamomra korrekt. Ha hozzaveszem, hogy bio, akkor kifejezetten jo vetelnek kell minösitenem.
Ezzel szemezek egy ideje az egyik webshopon, de azért a 15%-os alkohol kicsit elvette a kedvemet. Nem lóg ki? Csak mert a hazai tételeknél ha ennyire vagy még jobban elszáll az alkohol akkor fűt mint a k*rva élet és nem jó inni még egy pohárral se max a 0,5dl-nyi kóstolóadagot veszi be a szervezetem vagy rendre megy a lefolyóba/kiöntőbe
Mai vörös, amit egy barátom hozott, egy voklűz. Amfórában készült, öreg tőkékről lefejt Grenache.
Vastag test, brutál alkohol (15%), és hát sajnos ennek megfelelően kiégett savak jellemzik ezt az alapvetően gyümölcsös (cseresznye héj főleg) bort. Enyhe, a végére elfelejthető kesernye kíséri az utóízt. Hibátlan bor, a tanninok is puhák már. Kicsivel több sav izgalmasabbá tehette volna. 15 Euro környéke. 3,8/5 pont
M8
