Nem cseng egybe a Doppler effektussal, a forgó mágneses H.K. kísérlettel, Sagnac forgóasztalos-tükrös kísérletével, a Michelson-Gale kísérlettel, a Trouton-Noble kísérlettel, az Eötvös effektussal, stb.
Honnéd szeded ezt?
Természetesen konform.
Kizárja viszont a magával ragadott éter elképzelésedet. Az MM kísérlet negatív eredményéhez éter modellben az kell, hogy ne legyen éterszél. A Sagnachoz meg az, hogy legyen éterszél.
Az egyirányú fénysebesség mérése elvileg is necces. A specrelben plusz axióma, hogy c izotrop. A Minkowski geometriában ez csak egy bázisválasztás. Olyan bázist jelöl ki, amelyben az idő tengely merőleges a tér tengelyekre. Természetesen minden kiszámítható skalár bázisfüggetlen. Ebből viszont következik, hogy (feltételezve a Minkowski helyességét) kísérlettel nem dönthető el, izotrop-e a fénysebesség.
Természetesen a merőleges bázis praktikus, semmi okunk nincs másikkal nehezíteni a saját dolgunkat.
"Az oda-vissza út miatt azonban csak az odaút sebességének és a visszaút sebességének az átlagát tudják megmérni"
Kicsit korábban már Gergő is bizonyította, hogy ez esetben a mért sebesség nem ((v1+v2)+(v1-v2))/2=v1 lenne, ezért a fénysebesség eltérése oda-vissza út esetén is kimutatható.
Tehát mi a probléma? A rövidtávú, középtávú, vagy a hosszútávú memória?
Esetleg a logika, de ez esetben kár vitatkoznod, mert semmilyen prezentálható érvet nem tudsz elfogadni se szóban, de írásban.
Platon is azt állította, hogy vonaton már megmérték a fény sebességét
Fogalmam sincs, lehet hogy valakinek eszébe jutott egy MM kütyüvel kipróbálni. Jelentősége semmi.
Oktatási célra talán érdemes lenne egy MM kísérletet elvégezni az ISS-en, ugyanazon okból, mint a toll-kalapács ejtőtesztet a Holdon. Nem azért, mert akár egyetlen fizikust is érdekelne az eredménye, hanem azért mert látványos, jó szemléltető anyag az oktatásban.
Gondolod, hogy a specrelhez nélkülözhetetlen a vonat? :-)
Nem gondolom. A vonat csupán a mozgó rendszert szimbolizálja.
De mivel Einstein példájában is vonat szerepel, és Platon is azt állította, hogy vonaton már megmérték a fény sebességét, ezért beszélek én is vonatról.
Mert az én logikám úgy működik, hogy ha a vonatról kérdeznek, akkor nem a Holdról beszélek.
Nem az én asztalom, nem ismerem részletesen az idevágó irodalmat.
És az nem gyanús neked, hogy senki sem tudott egyetlen egy mérést sem előbányászni? Pedig ezt a kérdést néhány hete tettem fel, lett volna idő kiguglizni. A szomorú valóság az, hogy nincsenek ilyen mérések.
Valószínűleg nagyon nehéz a fénysebességet közvetlenül mérni, és mozgó rendszerben nehéz kivitelezni.
Pontosan így van. Tisztán két pont között, csak odaúton, szinte lehetetlen elvégezni a mérést. Ezért mérik oda-vissza úton (tükörrel), három pont között. Az oda-vissza út miatt azonban csak az odaút sebességének és a visszaút sebességének az átlagát tudják megmérni, vagyis ebből igazából megint nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy két pont között külön-külön mennyi volt az odaúton és a visszaúton a fénysebesség.
Mozgó rendszeren még bonyolultabb, hiszen gondoskodni kell a rezgésmentességről is.
Ezért, pl. vonaton nem is lehet elvégezni a mérést. Nem is talált senki erre vonatkozó adatot.
Tehát az az állítás, hogy "számtalanszor" megmérték, hogy a fénysebesség mindig ugyanannyi ha egymáshoz képest mozgó rendszerekben méred, az nyilvánvalóan nem igaz.
A relativitáselmélet minden létező megfigyeléssel egybecseng...
Sajnos ez sem igaz. Nem cseng egybe a Doppler effektussal, a forgó mágneses H.K. kísérlettel, Sagnac forgóasztalos-tükrös kísérletével, a Michelson-Gale kísérlettel, a Trouton-Noble kísérlettel, az Eötvös effektussal, stb.
Néha egy gyengébb állításból is következik ugyanaz az állítás. Az idő relativitása már abból következik, hogy a fény sebessége minden egyes IR-ben konstans. Ez egy kvalitatív állítás. A pontos, kvantitatív verzióhoz (Lorentz-transzformáció stb.) valószínűleg szükség van arra is, hogy az egyes IR-ekben ugyanaz a konstans a fénysebesség.
Nem írtál le egyetlen egy mérést sem. Miért?
Nem az én asztalom, nem ismerem részletesen az idevágó irodalmat. Pár gondolatom azért van.
1. Valószínűleg nagyon nehéz a fénysebességet közvetlenül mérni, és mozgó rendszerben nehéz kivitelezni. Egy vonat teljességgel alkalmatlan erre, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) kellene megpróbálni, de nem biztos hogy itt tart a méréstechnika. Persze a méter régi - méterrudas - definícióját kéne minden ilyen kísérletben használni, mert az új definíció szerint 1 méter az a távolság, amit a fény 1/299792458 másodperc alatt megtesz, tehát a fény sebessége definíció szerint mindig mindenhol ugyanaz.
2. Ugyanilyen nehéz a newtoni modell idevágó állításait is a megfelelő pontossággal ellenőrizni, és mozgó rendszerben senki nem tette meg őket. Pl. a newtoni modell szerint a Napból érkező fény sebessége a Földön más, mint az ISS-en vagy egy mozgó vonaton, de ezt soha senki nem ellenőrizte. A newtoni posztulátumokat se ellenőrizte le senki úgy, ahogy elvárnád az einsteini posztulátumokra. Eleve ide vagyunk szögezve a Földhöz, és csak nagyon korlátozottan tudunk méréseket végezni. Amit meg tudunk mérni, azt megmérjük.
3. A fizika egy praktikus tudomány. A relativitáselmélet minden létező megfigyeléssel egybecseng, praktikusan igaz (lásd itt). A newtoni modellről ennek az ellenkezője mondható el (a linkelt kísérletek mindegyike ellentmond neki). Pusztán logikai úton vagy filozófiai vagy esztétikai alapon nem lehet az egyes modellek között (pl. newtoni vagy einsteini) különbséget tenni. Ezért is érthetetlen, hogy miért tartod szimpatikusabbnak a newtoni modellt. Mégis, milyen alapon? Logikailag mindkettő korrekt, a megfigyelések a relativitáselméletnek adnak igazat.
P.S. A GPS-ről hülyeségeket beszélsz, de ebbe nem megyek bele. Itt is csak azt tudom javasolni: higgy azoknak, akik a GPS rendszert tervezték és üzemeltetik, akik tényleg értenek hozzá. Minden forrás arról beszél, hogy a GPS rendszer figyelembe veszi az idődilatáció tényét. Kb. olyan szinten, minthogy figyelembe veszi az elemi geometriát, a Pithagorasz-tételt és a társait.
Szerinted a Föld-Hold között már közlekedik vonat?
Gondolod, hogy a specrelhez nélkülözhetetlen a vonat? :-)
A Föld-Hold rendszer együtt kering a Nap körül. Ha éterszél fújna emiatt, akkor a Föld-Hold-Föld futási időt ez befolyásolná. Ez az, amit mérni lehet. A Holdon lézertükör van, az Apollo program során vitték oda. Emiatt könnyen lehet lézerrel megfelelően erős visszavert jelet kapni, a teljes futási időt pedig elképesztő pontossággal lehet mérni.
Írtam korábban is, hogy a méréseket nem úgy tervezik meg, hogy könnyű legyen megérteni. Hanem úgy, ahogy a technikai feltételek lehetővé teszik. A lényeg, hogy pontos logikai lépésekkel következtetni lehessen arra, amit el akarnak dönteni.
Ha egy modellt tesztelnek, nem feltétlenül az axiómáit kell egyenként és közvetlenül tesztelni. Lehet olyan előrejelzéseit is, amelyek több axióma logikai következményei. Ilyen pl. a relativisztikus Doppler, spontán bomló részecskék átlagos élettartama gyorsítóban, ütköző részecskék, műholdakra helyezett órák járása, és így tovább.
Ezekre a jelenségekre a Newton modell hibás választ ad, a relativitáselmélet pedig (mérési hibán belül) helyeset.
Képtelen vagy követni gondolatmeneteket. Nem veszed észre, hogy különböző állítások bizonyításához különböző feltételek elegendőek. Egyszerűen fel se fogod, miről van éppen szó.
Ahelyett, hogy megértenéd az állítások, bizonyítások logikáját, megpróbálsz szavakat kiragadni, azokat idézni, hátha lesz belőle valami. Ez így nem megy.
De milyen mérés bizonyítja, hogy a fény sebessége minden inerciarendszerben (vagyis egymáshoz képest mozgó rendszerekben) ugyanannyi?
A 73481-es üzenetben leírt gondolatmenethez nem kell, hogy a fény sebessége minden IR-ben ugyanannyi legyen. Elég ha mindegyik IR-ben egy tőleg függő állandó. Ha a vonat rendszerében c a fénysebesség, az állomás rendszerében pedig c' (ami különbözhet a c-től), akkor a harmadik bekezdésemet (a 73481-es üzenetben) így kell módosítani:
A vonaton ülő megfigyelő számára A és B között ugyanannyi idő telik el, mint B és C között: s/c=s/c. Az állomáson ülő megfigyelő számára viszont A és B között több idő telik el, mint B és C között: s'/(c'-v) > s'/(c'+v). Ez az időtartamok egyenlőségének relativitása.
De azért mélyen hiszel benne, hogy "a relativitáselmélet egy logikailag makulátlan elmélet."
Az nem hit kérdése, hogy a relativitáselmélet egy logikailag makulátlan elmélet. Az elmélet ugyanis tiszta matematika, és nincs benne logikai hiba. Erről biztosíthatlak én vagy bármelyik diplomás matematikus. A fizika ott jön be a képbe, hogy egyrészt a fizika motiválta, másrészt fizikusok ellenőrzik, hogy a valóságban működik. Az euklideszi síkon nem érvényes a hiperbolikus geometria, a hiperbolikus síkon pedig nem érvényes az euklideszi geometria. De ettől még mindkét geometria logikailag makulátlan.
Amúgy ha fizikus lennék, akkor is visszabeszélnél. Hiszen az egész fizikustársadalom véleményét lesajnálod az ügyben. Hiába mondja minden fizikus, hogy a SR rendben van, hiába tanítják minden egyetemen, ez számodra nem azt jelenti, hogy tényleg rendben van. Akkor most ki a rögeszmés, kinek van vak hite?
Mi köze van a fénysebességnek ahhoz, hogy min mérik?
Elméletben mindegy, hogy min mérik. De azt Platon írta, hogy vonaton már mérték. Ezért maradtam én is a vonatnál.
Ha azt akarod bizonyítani, hogy az egymáshoz képest mozgó megfigyelők (rendszerek) esetében ugyanazt a fénysebességet mérnéd, akkor egymáshoz képest mozgó rendszerekben kell elvégezni a mérést.
Ha már megmérték a Földön a fénysebességet (vagyis a Föld rendszerében), akkor a Földhöz képest mozgó rendszerben (vonaton, repülőn, űrhajón) is meg kellene mérni, annak érdekében, hogy megbizonyosodjál, hogy ott is ugyanannyi. Tehát legalább két eszközön kell megmérni a fénysebességet (amelyek mozognak egymáshoz képest), hogy össze tudd hasonlítani az értékeket a két rendszerben.
Csahogy ilyen mérések nem léteznek.
Ezért vannak nagy bajban a relativisták. Mert ha nem létezik ilyen mérés, akkor a relativitáselmélet kiinduló alaptétele nincs semmivel alátámasztva, az csupán egy gyenge feltételezés.
...ő már régen eldöntötte, hogy az MM kísérlet azért negatív, mert a Föld magával ragadja a fényközeget.
Ez így van. De nem csak én döntöttem el. Stokes, Miller, Hertz is így gondolta, és többen ma is így gondolják. Szóval ezzel nem vagyok egyedül. Én csak egy összefüggő ellentmondásmentes rendszerbe foglaltam. Ez az egyetlen logikus értelmezése az MM kísérletnek.
Nem csak a Föld, hanem bárhol vagyunk is, mindenütt az aktuális "gravitációs főnök".
Pontosan. Miért lenne a Föld kivételezett? Ha az MM kísérletet a Marson végeznéd el, ott is ugyanezt az erdményt kapnád.
Az ennek ellentmondó csillagászati aberrációt pedig egyszerűen negligálja...
Szó sincs negligálásról. A csillagászati aberráció létezik. Csak leírtam a helyes működését. Ezt nagyrészt már korábban Stokes megtette. Ha ismernéd, más lenne a véleményed. Az aberrációnál abból a hibás feltevésből indultak ki, hogy a fény apró részecskékből áll (amikor a jelenséget felfedezték, még Newton fényrészecske elmélete volt érvényben). De a fény elektromágneses hullám, tehát nem úgy viselkedik, mint az esőcseppen, ahogyan azt a mai magyarázatokban is szerepel.
Vagyis a csillagászati aberráció létező jelenség, csak a hivatalos magyarázata hibás. Én megadtam a helyes magyarázatot, ami pontosan beleillik abba az elméletbe, amely szerint a Föld magával ragadja a fényközeget.
