>A nyírófeszültséggel meg az a bajod, hogy két oldalról nem egyidejű?
#A Cauchy-féle feszültségtenzor nem illeszthető be a relativitáselméletbe. Tehát az energia-impulzus tenzor 3x3-as térszerű része nem jelent olyat. Még az izotróp nyomás sem fér össze vele.
A gond a felületre vonatkoztatással van. A Cauchy-féle feszültségi erő az anyagi képzeletbeli felületre hat. Ennek részei csak a nyugalmi vonatkoztatási rendszerben lehetnek egyidejűek, mozgóban nem, és ez gond.
De egyébként kétoldalról is ugyanígy gond a nem egyidejűség, igen. A tér illetve téridő görbüléséről már nem is beszélve, mert még az is beleszólna, ahogyan pl. gyök(-g) a négyestérfogatba.
Egy téridő-kvantum, egy időkristályból és egy hely-adagból tevődik össze, amíg létezésben van. A megszűnőket, a nemlétezőket a létezők felbukkanása követi. A globális 4D téridőtömb, mindig van, létezik, csak az alkotó elemei fluktuálnak a létezés, nem létezés által.
" A számunkra kontinuumnak tűnő, de diszkrét elemekből álló téridő-tömbnek végtelen a „sajátideje”. Ehhez nem lehet órát igazítani, mert nincs (kitüntetett), megismerhető „kezdőpontja”. Már az ősrobbanás kezdőpontot is kezdik szétkenni, „félgömbbé” formálni. Illik, nem illik. :) "
Mondjuk úgy, hogy minden eddig ismert frekvenciához képest.
A számunkra kontinuumnak tűnő, de diszkrét elemekből álló téridő-tömbnek végtelen a „sajátideje”. Ehhez nem lehet órát igazítani, mert nincs (kitüntetett), megismerhető „kezdőpontja”. Már az ősrobbanás kezdőpontot is kezdik szétkenni, „félgömbbé” formálni. Illik, nem illik. :)
„Csakhogy a geodetikus 4D-ben van, ott meg nincs is mozgás. Tömbuniverzum.”
Szerintem a 4D tömbuniverzumban is van mozgás, ami egy nagyon magas frekvenciájú rezgés, a „téridőpontok”fluktuációja. Ebben a rezgésből álló 4D tömbuniverzumban mozognak az elemi részecskékből álló testek is.
„Téridőben koordinátázva a tér és az idő minden pontja "egyszerre" létezik. Persze itt az egyszerre már értelmetlen.”
Mi van akkor, ha a téridőnek nem minden pontja létezik „egyszerre”, mivel van olyan is, hogy nem létezik a diszkrét téridőnek egy-egy eleme. Ez a nagyon rövid idejű létezés, nem létezés a globális téridő fluktuációja, alaprezgése, ami lokálisan felgerjesztve, hosszú sajátidejű állóhullámot, elemi részecskét képez. Az elemi részecskék pontszerűek, de egy minimális térfogaton belül a pontos helyüket nem lehet meghatározni. Ezért a tartózkodási helyüket, a valószínűség számítás alapján adják meg. Az elemi részecskékből megmérhető méretű objektummá összecsomósodott, objektumoknak van egymáshoz képest relatív sebessége. Ezekből a mozgó részecskékből, objektumokból kisugárzott energia hulláma terjed maximált sebességgel, c-vel. Az elektromágneses és gravitációs hullámok energiája nem megmaradó, mert a téridő fluktuációjában elenyészik.
Hülyeséget mondasz. A sík érintőtér csak közelítés. A görbült tér az görbe, akárhogyan nézed. NEM LEHET KIKOORDINÁTÁZNI! construct tévedett. A görbület a metrika második deriváltjából ered. A koordinátázással csak az első deriváltjáig manipulálhatsz.
Sűrűséget értettem, tehát a kinetikus energiasűrűség nem tenzor, mert kihagytam belőle a nyugalmi részt. Azzal együtt tenzor. A kinetikus energia pedig ugyanígy nem vektor, csak a nyugalmi résszel együtt.
>Hiányolom a tenzorból a pörgető nyomatékot.
#Az energia-impulzus tenzorban nyugalmi rendszerben a térszerű szimmetrikus nemdiagonális rész ("nyírófeszültség") csak a nemizotróp nyomásból eredhet, ha a koordinátatengelyeket nem a főfeszültségek irányában vettük fel. Ez nem valódi nyírófeszültség, csak látszólagos. A valódi nyírófeszültség semmiből forrása lenne az impulzus momentumnak (sűrűség szinten), ezért az nem lehet, nincs is helye itt. Az antiszimmetrikus rész nem tartozik a feszültségekhez, de egyébként az sincs.
Van energiája, matematikailag lokálisan is, de az nem egyértelmű, viszont a kontinuitást teljesítenie kell. Fizikai értelme csak a térfogati integráljânak van, mint részecske energia. Az impulzus, impulzusmomentum ugyanígy.
Pl. a görbületet semmilyen koordinátázással nem lehet eltűntetni.
#Ugorj ki egy repülőből. Persze valami légkör nélküli bolygón. Ja, ott meg nem tud repülni a nemrepülő.
Geodetikus mentén milyen a metrika?
Mondanám, hogy az adott pontban, illetve a zuhanó testtel együttmozgó kr-ben.
Csakhogy a geodetikus 4D-ben van, ott meg nincs is mozgás. Tömbuniverzum.
Téridőben koordinátázva a tér és az idő minden pontja "egyszerre" létezik. Persze itt az egyszerre már értelmetlen.
3D-ben a zuhanó test a lokális érintőtérben van (minden pillanatban), amely Minkowski geometria.
A lokális érintőtér tehát sík. Abban az egy pontban, ahol éppen vagyunk.
Na de ez a trajektória mentén mindenütt igaz. Vagyis a görbületet nem egy pontban lehet eltüntetni, hanem a geodetikus mentén végig, De ez már nem teljesen igaz. Mert ez a sok érintőtér már nem párhuzamos egymással.
A lokalitás elve nem mindenre alapvetőség. Az energiára, impulzusra és impulzusmomentumra igen, de pl.
#Kifordítom-befordítom. Mármint kiforgatom a szavaidat:
A mezőnek nincs energiája?
Vagy pedig a mező energiája nem lokális?
És mi van a mező lendületével?
Szerintem nem csak globális szimmetria létezik, vagyis a mező lendülete pontról-pontra változhat.
Habár az nem igazán értem, hogy olyankor mi történik.
Viszont megfigyeltem, hogy az emberáradat nem viselkedik folyadékként. Például amikor sok ember megindul, és át kell menniük egy szűkületen, például ajtón. Ha ez embergáz lenne, a szűkületben felgyorsulnának a részecskék, ahogy azt Bernoulli elrendelte vala. Viszont az emberek a szűkület közelében lelassulnak. De többnyire még ott sem érnek egymáshoz, tehát nincs köztük lokális kölcsönhatás.
Egyébként az az elgondolás sántít, hogy a testektől távol, ahol a gravitációs tér elhanyagolhatóan kicsi, Galilei-féle koordinátázást tudnánk felvenni. Az lehet, hogy itt az ortogonálisra vett időtengely nem gond. De a tértengelyek tekintetében gond van, ha a távolban körbejárunk. Középen a kiterjedt testek ugyanis meggörbítik maguk alatt a háromdimenziós teret. Odébb, ahol már nincs anyag, vákuum van, hiába egyenes a háromdimenziós tér, az topológiailag egyszerű esetben (középen egy homogén gömbtest van) olyan, mint egy kúp palást. Felvágva hiába teríthető ki síkra, hiányos ahhoz képest, nem illeszkedik össze körbe a Galilei-féle koordinátázás.
Jellemző rád, hogy direkt nem mondasz konkrét igent, vagy nemet ezekre a feltett kérdésekre. A hamis választ inkább tetszetős oktató jellegű rizsa szövegbe burkolva adod meg, nehogy konkrétan látszon, hogy rossz. Így rejtegeted, hogy régen sok badarságot állítottál. Egy helyes igennel lebuktatnád önmagad, ami fájdalmas lenne. Ha meg egyszerűen a hamis nemet mondanád, az meg túl élesen volna nemtudásod jele. Diplomatikusan maradsz a hamis tudományosan tetszetős rizsa dumánál.
Te amúgy olyan vagy, hogy diplomatikusan kikerülöd a válaszadást, amiken elbuktál. És helyette fújod tovább a hülyeségeidet.
Na, akkor nézzük:
A kinetikus energia nem tenzor mennyiség. Értéke függ a koordinátázástól, helyenként nullává is tehető, megfelelő választással.
Igaz, vagy nem? Nemszeressük ezért, mint a gravitációs energyt? Hmm? :)
A görbületet nem lehet kikapcsolni átkoordinátázással.
Igaz, vagy nem?
∂/∂xk[(-g)(Tik+tik)] = 0 egy lokális megmaradás az ált.Rel-ben. Mert parciális deriváltas divergencia. Ha ezt integráljuk egy négyes tartományra, természetesen az is nulla. Ez igen jelentős, mert azt mondja, hogy az ált.Rel-ben tetszőlegesen nem változhat az energia(és impulzus), hanem csak ennek megfelelően.
Ennek fényében érdemes vizsgálni a tik gravitációs "energia-impulzus" mennyiséget.
"Mielőtt a kevésbé hozzáértők téves következtetésre jutnának: a téma minden részletében api-nak van igaza, szabiku több helyen matematikailag és fizikailag téves állításokat ír, akárcsak korábbi konnexiós cikkeiben. dgy"
Pl. a görbületet semmilyen koordinátázással nem lehet eltűntetni. Akkor, nem az energia+gravitációs pszeudotenzor teljesít lokális megmaradást, hanem ennek -g szerese. (nagyon nem ugyanaz!) És egyébként nem is az a lényeg, hogy ez akkor nem is az energia, hanem hogy egyáltalán van ilyen mennyiség, és hogy közel áll az energiához(impulzushoz), -g értéke Galilei-féle koordinátáknál 1. Az analógiáid is totál rosszak. És a gravitációs energia negatívsága is hülyeség. (ez nem a klasszikus gravitációs potenciál!)
"A részecske, amelynek elektromos töltése van, nem pontszerű, hanem kiterjedt kvantumos hullám. Ezek kölcsönhatáskor fedésben vannak, és így adnak át egymásnak impulzust. Ennek perturbációszámításos kvantumos modellje a "virtuális részecskés" kölcsönhatás."
Rossz a levont következtetésed, és a gondolataid továbbra is a lokalitásos fizika területén belül mozognak.
Még a kvantumelmélet sem tudja igazán jól, egzaktul (probléma kérdések nélkül) megmagyarázni az elektromos töltések kölcsönhatását, nemhogy a klasszikus.
A lokalitás elve nem mindenre alapvetőség. Az energiára, impulzusra és impulzusmomentumra igen, de pl. a kvantumelméletbe és mértéktérelméletben az objektumoknak nincs lokalitása. Azokat olyan mezők képviselik, melyek lokális értékeinek nincs fizikaisága. Sőt, itt az energia, impulzus, ill. impulzusmomentum lokális értékeinek sincs fizikai tartalma, viszont kontinuitásos kell legyen. (Ami lokális megmaradást jelent.)
Nagyobb léptékben ez még mindig egyenletes eloszlás. Kihúztuk a méregfogát.
Nem így van, hiszen egy eredetileg kis méretben jelentkező inhomogenitás növekedhet, egyre nagyobbá válhat. Ezt mutatja a környezetünk. Ha körülnézünk, bolygókat, csillagokat, galaxisokat, galaxis halmazokat, óriási falszerű objektumokat látunk.
És most a véges kiterjedésű gömb sugara tartson a végtelenhez.
Egyáltalán nem biztos, hogy egy végtelen struktúrát jól jellemezhetsz egy határértékben végtelenhez tartó sugarú gömbbel.
Akkor tehát a töltés körüli üres térben is van töltés? Hullámformában?
Próbálj meg arra koncentrálni, hogy az elektrosztatikus mező nem lokális.
Pedig a lokalitás elve egy alapvetőség.
Félig-meddig el is fogadjuk. Amikor azt mondjuk, hogy az adott pontba helyezett próbatöltésre csak a mező adott pontbeli értéke hat. Viszont a mező forrásától valahogy eljut a mező állapota a távolabbi pontokba is. Gondolj arra, hogy egy földelt fém lemezzel árnyékolni lehet a tér egy részét.
