Belegondoltam, hogy bár viccbol mondtad, tkp. lehetne létezo hangnem, csak 9 b-vel (duplak is vannak benne) :-)).
gesz asz bebe cesz desz eszesz fesz
(fisz gisz a h cisz d e a normális fisz mollban)
Ez is érdekes dolog, mert elvben ugyan lehetne ilyen, de konvencio szerint 6b ill. 6# fölött már áttérnek az enharmonikusra mert az már tényleg mindegy (konvenció mint a 440 Hz) hogy egy Hz-vel feljebb vagy lejjebb van az alaphang, a skálahangözök legyenek ahhoz képest jók.
Újlaki,
valamit kottából megtanulni, az egy dolog. A vendéglátós zenélés meg egy más műfaj. Mert ha a vendég gesz-mollban kezdi el az Akácos utat, akkor nem illik rászólni, hogy ez eredetileg c-dur.
A cigányzenészek ebben utolérhetetlenek. És ezt valószínűleg nem tanulják, mert a 8 éves rajkó ugyanúgy megy utánad.
Hát, ha megtanultad emígy, akkor nem könnyű amúgy... Van olyan, hogy a kottára már nem emlékszem, de az ujjaim még tudják. Ez különösen a gitárral van így, mert gitározni nem tanultam, és nincs meg a kotta-hang asszociáció. A két gitáros példához is elő kellett kotorni az öreg deszkát, és az ujjaim emlékeztek.
Figyeltem egyszer egy tangóharmonikus bácsit valami vidéki kocsmában. Bármit kezdtél el, bármilyen hangnemben, kapásból folytatta. Csak szörnyűlködtem, már amikor képes voltam az ujjairól leolvasni, Jesszusom, ez most esz-dúr...
Annak idején meg, amikor az általad említett nóta még egészen új volt, egy srác megkért, hogy játsszam már a "jobbkezét", hogy ő kipróbálhassa a balt (a két "fekete" oktáv külön volt regisztrálható). Így is lehet, kis segítséggel...
Lehotkának meg ketten segítettek az összes manuál összes billentyűjét egyszerre lenyomni egy rádiófelvételnél. Le is szakadt a szélláda, nem bírta – szó szerint – szusszal.
3) D-re lehangolt basszgitarra tan a legismertebb pelda a Pink Floydtol az Another Brick in the Wall. (a szam d-moll, es kemenyen melyeli a basszus a lenti D-ket)
Állítólag egy-két régi orgonán – a transzponálást megkönnyítendő – a billentyűzetet el lehetett tolni a traktúrához képest, így egyes vidéki kontár kántorok mindent lejátszhattak C-dúrban ill. a-mollban.
- nos, bevallom ferfiasan, hogy a modern technika adta lehetoseggel elve en bizony a Whiter Shade of Pale orgonajat (m . . . . r d t, d r m d l . . t d' fmf stb. bal kez akkordokat nyomja masik orgonan vagy split) az eredeti C-ben tanultam meg (egyebkent is ugy lehet jol diszitohangozni), es most hogy az enekes hangfekvese miatt D-ben nyomjuk, en biza a Roland "transpose" gombjara hagyatkozom mint az egyszeri kantor digitalis utodja.
Ehhez nem kell áthangolni a zongorát, csak két billentyűvel arrébb tenni a kezet. Ha nem használsz fekete billentyűt, akkor végképp teljesen mindegy, hol kezded a hangsort.
Állítólag egy-két régi orgonán – a transzponálást megkönnyítendő – a billentyűzetet el lehetett tolni a traktúrához képest, így egyes vidéki kontár kántorok mindent lejátszhattak C-dúrban ill. a-mollban.
A hangszerek áthangolása elterjedtebb, mint a laikusok gondolnák.Két példát mondanék, sajnos, csak a "könnyű" zenéből:
1. A Ten Years After egyik száma D-dúrban indul, és a versszak végén van egy átmenet akusztikus gitárral (későbba basszusgitárral uniszónóban), alsó D-ig, ami nincs a gitáron Ezért az alsó E húrt le kell hangolni egy egész hanggal, és játék közben végig emlékezni, hogy az nem E-ről, hanem D-ről indul.
2. Szörényi Levente Valaki megfejthetné az álmot kezdetű dalában a második és a negyedik sor végén a gitár lemegy alsó D-ig. Ehhez ugyanúgy le kell hangolni az E húrt.
A fenti – statikus – áthangolás mellett előfordul a dinamikus áthangolás is, azaz amikor játék közben hangolják át a hangszert. Példát, sajnos, itt is csak a "könnyű" zenéből tudok most mondani:
José Feliciano egyik lemezén lemegy e-mollban a gitár legmélyebb húrjának legmélyebb hangjáig, ez egy E hang, tehát lá. És akkor azt akarja még játszani, hogy
la-szi-la ti
szi lá ti dó re fá mi re stb.
Ehhez az E húrt leengedi fél hanggal, majd vissza, aztán még egyszer oda-vissza.
Felfelé a húros hangszereket nem nagyon lehet hangolni, mert vagy a húr szakad el, vagy a mechanika roppan össze. Egy régi zongorát, amely még 435 hertzre volt eredetileg hangolva, nem is lehet 440 hertzre feltornászni, mert a páncéltőke sem bírja a nagyobb terhelést. A hangoló szerint amúgy is 4–4,5 tonna terhelést fejtenek ki a húrok a zongorában a tőkére.
A gitárosok által használt szorító, ami az összes húrt egy és ugyanazon magassában szorítja le, egyszerre tekinthető transzponáló, – felfelé – áthangoló és hangszínváltó szerkezetnek.
a gorogoknek nem volt kottairasuk, megugyse hangfelveteleik, ugyhogy minden, amit gondolunk, azt a talalt hangszermaradvanyokbol sejtjuk. ugy tunik, hogy a gorogok a frig (mi-fa-szo-la-ti-do-re-mi) hangsort preferaltak, es diatonikus hetfoku skalaik voltak.
en azt birom elkepzelni, hogy a darabbeli fohos a do-re-mi-fa-szo-la-ti-do helyere a mi-fa-szo-al-ti-do-re-mi sort teszi, a fekete billentyuket meg ignoralja.
de ez is csak kozelites...
Tigris
más, nem tudom, olvastátok-e Krasznahorkai Lászlótól Az ellenállás melankóliája c. könyvet, az amellett, hogy egy qrva jó darab, tartalmaz egy részt, amikor a főszereplő áthangolja a zongoráját valamilyen görög hangsorra.
Bonobo,a görög hanrendszer miben különbözött a diatonikától?
nem kell leszokni, ki ehhez ért ki ahhoz. Én pl s*gg hülyének érzem magam már egy bölcsész 30 méteres körzetében is, mert bizony alapdolgokkal nem vagyok tisztában irodalomból, hozzáteszem, gyakran komolyzenébol sem -- pedig aktívan zenélek, régebben még komolyzenét is. Ez sznob égtajunkon állítólag szégyellni való dolog -- hozzáteszem fordítva, reál/humán viszonyban ez nincs teljesen így, humán beállítottságú emberek gyakran még kerkednek is azzal hogy a matekhoz mennyire hülyék.
Szerintem az emberek különbözoek, és minket láthatóan ez érdekel, és ezért foglalkoztunk vele, ami helyett sok más dologgal nem, így azokhoz nem értünk. Rengeteg érdekes dolog van a világon, van boven mihez nem érteni. Jól van ez így.
ON
fá mi redoremi fa mi redo re do.
Valaki el birja itt szolmizalni a Nokia telefon csorgeset (tirarara tirarara tirarara ra, ereszkedo valami)?? nekem ez teljesen idegen a fulemnek...
en azt hittem eddig hogy a zongora temperaltan van hangolva, a zongorahangolo bacsi ugyanis vegigmegy a kvintkoron, es 20 ev tapasztalatabol erzesre rahagyja azt a masodpercenkenti 1 lebegest (kevesebb mint 1 Hz az elteres a temperalt es a tiszta kvint kozott 400 Hz kornyeken), hogy a kvintkor megiscsak visszaerjen. Legalabbis biztos hogy a kvintkoron vegigmenve hangol, es ezzel megis korbeer, igy ez a hangolas nemigen lehet diatonikus.
Vagy tevednek? tudom, hogy regen a csemballot meg ilyeneket csak konkret hangnemekhez hangoltak (mint ma a B vagy Esz szaxofon es egyeb fuvosok), de meg voltam gyozodve hogy a zongora is temperalt hangszer parszaz eve. Ha masert nem, a Wohltemperiertes Klavier erre enged kovetkeztetni...
Valaki igazoljon vagy cafoljon mert most igy nem tudok aludni :-)
mas:
Ha mar ideirtad a temperalt hangkozoket, akkor pontositok:
a desz a 16/15, a cisz: 25/24!!!
( pl. abbol is kijon tobbek kozott, hogy a desz az f-tol lefele egy nagyterc, (4/3) / (5/4) mig a cisz az also a -ra nagyterc felfele, ((5/3)/2) * (5/4)
tovabba:
esz: 6/5 disz: 75/64
stb. tehat diatonikusan nem csak logikailag, hanem fizikailag is tenyleg kulonboznek.
El vagyok képedve, hogy itt egyesek miket nem tudnak (már hogy én mennyi mindent nem tudok)! Asszem, leszokok a Tasztalról, mer a maradék önbizalmam is odalesz. Ez gyávaságnak hat?
Én például tudom a nevemet, és le is tudom írni szépen.
Juci! Egy igazi botfülű nem fogja hallani a különbséget, mert az 1000 Hz tájékán kb. 4-5 Hz lehet az eltérés a kétféle hangolás között, és az is csak bizonyos hangokon.
Ez aszt jelenti, hogy ha lepötyögöm egy orgonán, hogy dórémifászólátidó (már ha rájövök, hogyan kell egy orgonán pötyögtetni), az nem úgy fog hangzani, ahogy azt az én botfülem megszokta???
A diatonikus skála azt jelenti, hogy két szomszédos hang frekvenciaaránya törtszám, mégpedig a különböző hangk között különböző érték. (pl. a kvint "szó-dó" távolság 3/2, de ez pl. a "ti-mi"-re nem igaz, pedig az is kvint)
A temperált skálán minden szomszédos félhang egyforma távolságra (tizenkettedikgyök kettő) van egymástól.
Diatonikus hangolású hangszereknél(pl. zongora) a különböző hangnemek akkordjai nem egyformán szólnak, a temperált hangolásnál (pl. orgona) viszont az akkordok egyformák.
Az európai ember általában diatonikusan énekel, ezért veszélyes orgonakísérettel énekelni.
Én már semmit se értek, úgyhogy kérdezek: mi az a diatonikus és temperált hangsor?
Nekem mindig is gyanús volt két dolog:
1. az a H ottan a szép ábécésorrendben
2. hogy tényleg csak azok a hangok vannak, amik egy zongora billentyűjén, és köszte nincs semmi.
Télleg nem akarom ragozni a saját elméleteimet, de:
"Azert a Boci-boci A durbol csak cisz, es nem desz." Ez igaz, de a cisz és desz egy nyelvtani analógia alapján szinonimák, a dúrnak nevezett rendszerben.
Az én rendszerem szerint a dodekafon választékból tetszőlegesen kiválasztott hétfokú skálákon a cisz tényleg nem feltétlenül azonos a desz-szel, de nem azért, mert eltér a harmóniai szerepük, hanem mert egy vagy akár több kromatikus fok eltérés van közöttük.
Ha érdekel, leírom a skálaépítés logikai szabályait is.
Rolling senki? Fisz-lokriszi senki? Száz hegedű sir...
Z d r m | r r l, d | d . l, d | t, . . Z :||
Z f f m | r. r d r | Z mm r d | l, . . Z |
Z l l l | l . lt d | r .. drd | t, . . Z |
Érdekessége, hogy csak látszólag kezdődik szünettel, valójában a kíséretben felütés van, a basszus minden ütem elején bejátssza az alaphangot, előtte a vezetőhangot.
Szépséghibája, hogy dúrmollban nevelkedett lelkünk valamiért hozzá akar tenni egy utolsó utáni dó-t...
Tigris nyert. Indian nyar, eredeti cimet en sem tudom. Folytatasa meg szebb a szolmizacios felhangokkal:
fa re ta, ta, refamiremi do la,
do la, ma do do ti, la, ti,
:-)
az elso: Indian nyar (Kovacs Kati), az eredeti franciaul van, de nem ugrik be az eloado, meg a cim se.
a masodik: Felig sem szerelem (Apostol)
az elobb azert nem adtam meg a szoveget, hogy masok is jatszhassanak. es a tovabbiakban is visszaterek ehhez.
Tigris
basszus, nagyon ismerős mind a 2, de nem tudom, mik lehetnek. ezek nem valami tv-sorozatok szintén?
az elsőnek a dallama emlékeztet nagyon egy francia rajzfilmre, ami kb 10-12 éve volt a tévében ("Volt nem is olyan rég 1szép világ/máár nyoma sincs a föld színén")..stb. de ez tudom, hogy nem az.:(
Végigjártam a zeneelméletet Phütagrasztól Schönbergig, de megpróbáltam róla mindent lehántani, ami szubjektív elem.
A jó hangzás pl. nyilván a felharmonikusok számától és erősségétől függ, de ez csak Európában határozta meg a zenét.
Ez alapján a diatonikus skála nem más, mint a tizenkétfokú hangrendszerben a 66-féle hétfokú skála egyike. Minden más rendszerben a zongora billentyűi egész más sorrendben lennének fehérek és feketék.
