amíg a részletek csiszolgatása közben ki nem derül egy anomália amit nem lehet megmagyarázni a meglévő elméleti háttérrel, és onnan jöhet egy új paradigma
ami most megjelent paradigma az az AI, ami ugyan létezik évtizedek óta, de most lettek elég erősek és elég olcsók a számítógépek, hogy ez kezdi átlépni az emberi intelligencia határait, és nyilván nem fog megállni, tehát lesz még olcsóbb a számítástechnika, és van pénz sok gépet venni
az is a paradigmaváltás része, hogy megtanultunk sok számítógépet hálózatban, clusterben dolgoztatni, hogy nagy számítási igényű feladatokat lehessen sok cpu-n futtatni, ennek is az elmúlt 10 évben lezajlott egy óriási fejlődése
namost eddig ennek persze főleg olyan kommersz alkalmazásai kerültek elő, mint a termék ajánló a weboldal aljára, de hát ezért fizetnek, és ebből tud a technika továbbfejlődni
szerintem az ai megteremti azt a lehetőséget, hogy a gép megértsen vagy megsejtsen valamit, ami az emberi elme képességeit már meghaladja, és innentől az a kérdés, hogy ezt a gép át tudja-e adni hogy ezzel a segítséggel emberek is meg tudják érteni (maguktól már nem menne)
ezzel pedig át lehet lépni ma még meglévő korlátokat
azt természetesen a fentiekkel együtt elismerem, hogy ez már a pareto chart long tail része, ahol drága és egyre drágább előrelépni, tehát a tudományos kapacitások fejlődésének ezzel lépést kell tartania hogy tartható legyen a tempó
Igen, általában elmondható, hogy a komolyabb civilizációt nem építő, természet-közeli, "primitív" életmódú közösségek csak a saját közvetlen életterüket-környezetüket ismerték (azt sokszor igen aprólékosan), de a "hegyeken túl a mesék világa" volt számukra.
Mikor még az északi sark valahol a mai Kanada területén volt és a legnagyobb piramisokat építették (miért is?), még abból az idõkbõl maradtak feljegyzések, térképek, amiket a földrõl nézve nem készíthettek. Kizárt. Pl. az antarktiszi pontos topográfia. Úgyhogy, mit tudtak akkoriban és mit nem?
Az egyszeri néger nem (sem) tudta, hol ered a Nílus. (Kezdve azon, hogy melyik ága?)
Ahogy az egyszeri indián sem, hogy a Missouri-Mississippi hol ered.
Talán a Hudson (akkor még nem ezen a néven :) ) meg a Susquehanna, azt igen, azt esetleg tudta, ill. rá tudott mutatni, ha nem is szélesség hosszság koordinátákkal, vagy a közeli tóhoz pontosan berajzolva.
Gibbs magasabb termodinamikája ma is egyetemi anyag (pl. én sem tudom), a pV=nRT talán még benne van* a középiskolák anyagában.
Vagy: a legtöbb emberen annyira kifogna az Olbers-paradoxon, hogy a felvetésre is rácsodálkozna.
(kicsit olyan, mint, hogy az óriások csontjai eltörnek, a törpék meg megfagynak,ha a többi konstrukciós állandó és elv ugyanaz, "ceteris paribus").
Pedig ezek elemi dolgok - és egyben jó kis észjátékok a mélyebb megértéshez.
Kissé olyanok, mint az, hogy miért fogyaszt többet (vagy kevesebbet?? :) ) a nagyobb hengerűrtartalmú motor, azonos terhelésnél, vagy hogy miért csap le a fi relé, és hány földvezetéket kell kiépíteni - ezek is észjátékok, csak normál műszaki emberi érdeklődéshez közelebb vannak
Aztán meg vannak érdekes, ritkán járt utak is (matematikailag ismertek, csak a fizikusok másképp szokták járni, a többiek meg nem szokták sehogy sem - tipikus példa a fourier-trafó szemlélete, szerintem).
Ezeken érdemes akkor is járatni az észt, ha sok újdonság nem várható tőle, csak mélyebb megértés.
(A mélyebb megértésből lesz a rendkívül ritka új dolog, effektus felfedezés, vagy a még annál is ritkább új alaprendszer)
-------
A másik meg az, hogy a kvantummechanika, meg rejtett paraméter téma még fog egyszer nagyot szólni, talán a mélyűri féregjáratok (helyetti valamik) is.
És az is csak egyszer lesz a civilizáió történetében.
*de hogy nem veszik komolyan, azt tapasztalom.
Kinematika, erővektorok alapjai, ohm-törvény és vidéke (azon a szinten, ami az én gyerekkoromban ált.iskol volt), esetleg egy kevés mozgási indukció (apró betűs anyag), egy kis mese a atom- és magfizikáról, és kész.
Csak ugye az a különbség, hogy a te négered elmegy Rómába, és a dohányboltban megveszi a várostérképet
Ezt tehette a nyomtatás korától kb. 2010-ig, az olcsó GPS-navikig; ma már otthon letölti, vagy le sem tölti, hanem vesz egy 10 centis képernyőjű telefont meg egy SIM kártyát, eljutni már jó, átnézetnek nem az igazi, de ez mellékes.
Az Afrika-kutató meg eljutott Nyasza-földre, és nem árultak térképet a Nagy Folyóról (meg a vidékről sem, nemhogy a földrészről) neki még a legszebb ajándékért sem, mert nem volt. Kapott maga mellé szavannai vezetőt.
Az indiánok meg a vöröskabátos gyalogság majd kékkabátos lovasság ugyanez.
Auguszt Strindberg írta gúnyosan a nyugati felfedezőkről, akik 10 ezer éve folyamatosan lakott helyeket fedeztek fel, hogy olyan ez, mintha egy afrikai FELFEDEZNÉ Rómát vagy más európai várost...
Voltaképpen voltak-vannak azért - csak az emberek többsége ezeket már nem is érti, ezért nem fogja fel a jelentőségüket sem.
Másrészt a XIX. század (vagy inkább a XVIII. század végétől a XX. század elejéig) arról szólt, hogy a korábban már tapasztalati alapon egész jól "kihasznált", de voltaképpen semmilyen szinten nem értett természeti-fizikai jelenségeket ténylegesen megértettük. Ilyen korszaka bármilyen civilizációnak csak egyetlen egy lehet, a kémia, a mechanika, elektromosságtan alapvető jelenségeinek megértésére nyilvánvaló módon csak egyszer kerülhet sor - aztán már úgyis a részletek csiszolgatása jön...
Nem ezt vitatom el - de mondjuk az Uránuszt-Neptunuszt fel lehetett fedezni konvencionális csillagászati eszközökkel, "magányos harcosként" - ma meg csak űrkutatási eszközök űrteleszkópok és speciális, komplett kutatóintézeteket lekötő eszközök használatával lehet mondjuk a Kuipier-övet kutatni.
De a probléma az, hogy a szellemi komfort-zónádból kizökkenthetetlen vagy, és görcsösen, tajtékozva a fizikáról beszélsz folyamatosan, miközben én meg nem... Én például a földrajzi felfedezésekről beszéltem hosszan - mi olyat tudsz még mutatni, ami úgymond könnyen felfedezhető (és "világrengető") ma még?
Te meg azt ertsd mar meg te tok, hogy akkoriban egy rendesen megcsiszolt lencse az csucstechnologia volt, amihez ertettek harman az egesz vilagon, addig ma egy lezerrendszer meg kereskedotol megveheto.
Teljesen egyertelmu, hogy 2020-ban a Jupiter holdjainak a felfedezese nem lenne nagy dobas, merthat a mai technikaval trivialis feladat lesz.
Pont ugy, ahogy 1945-ben a vilag legnagyobb gazdasaga meg egy sereg Nobel-dijas kellett az atombombahoz, ma meg Eszak-Korea megoldja.
Szerintem nem akarjátok megérteni, miről beszélek - pedig világosan leírtam...
Bármilyen tudományág, természettudományos (de még egyéb, társadalom-jog-stb..) területen is minden időben és korban érvényesült, és ma is érvényesül a klasszikus Pareto-elv, vagyis az eredmények zömét még aránylag kis erőfeszítések mellett el lehetett érni, a "csúcs közelében" már minden nanométer előrelépéshez óriási energiabefektetés szükséges, amelyre általában már "magányos bölények" nem is lehetnek képesek.
Ettől még Galilei vagy Newton semmivel sem voltak kisebb géniuszok, mint Einstein - de azt fogjátok fel végre, hogy én arról beszélek, hogy Galilei még egy padlásszobában, házilag barkácsolt eszközökkel tudott alapvető nóvumokat feltalálni a fizikában, még Newton is maximum egy profi üvegcsiszolót és órásmester-műszerkészítő segítségét vette igénybe - ma meg országok összefogása kell ahhoz, hogy a részecske-fizikában továbblépéshez szükséges CERN-t és hasonlókat létrehozzuk, működtessük. Galilei felfedezte a Jupiter holdjait egy ma bárki által házilag összeüthető nívójú, "home made" távcsővel - ma meg űrteleszkópokra kell támaszkodnunk, mert a földi műszerek lehetőségeit kimerítettük...
És akkor ez a fizika. Meg a kémia, de beszélhetünk a biológiáról is - Darwin szabad szemmel végzett megfigyelések szisztematikus összegzéséből vont le alapvetően új következtetéseket. Ma mire mész elektron-mikroszkóp meg labor-háttér nélkül?
És akkor mondjuk a geológiáról, földrajzról ne is beszéljünk...
Egyebkent konnyen elerheto gyumolcsok voltak, mert volt kialakult elmelete es elerhetoek voltak azok az eszkozok, amelyekkel meg lehet csinalni. 1960 utan pl. sokkal konnyebb lezeres kiserleteket csinalni, mint elotte.
Viszont, mivel a paradigmaban van tartalek, ezert paradigmavaltas nem varhato.
