A griffnek mi köze a pelikánhoz, a napisten havának a madár tápláló envéréhez és a kecskének a pelikánfiókákhoz? Ja, és a szkíta falinaptár mikori lelet?
A szkíták által ismert, Jézust és a kereszténységet jóval megelőző időből származó jelkép. Szkíta falinaptáramban nem véletlenül szerepel a Napisten havánál "Karmai közt kecskét tartó griff" megnevezés alatt.
Keresztény jelkép., nincs köze az ószövetségi idôkhöz. Tulajdonképpen krisztust szimbolizálja. A magyarsághoz sincs semmi köze.
A reformációval együtt terjedt el igazán. Érdemes megnézni, hogy az a három település a trianoni magyarországon, amelynek a címerében szerepel elsôsorban milyen felekezetě, vagy milyen volt amióta ez a címere.
Igazán elárulhatnád, hogy hol találsz te az Ószövetségben saját fiait vérrel tápláló bárkit, nemhogy pelikánt. Semmi, de semmi köze nincs az Ószövetséghez. Annál több a magyar keresztény hagyományhoz.
Vizsgáld felül a forrásodat légyszíves. Ha rátalálsz a fentieket készséggel visszavonom.
Esősorban a szőnyegek fogtak meg,arra gondolva,hogy még a xix.sz.-ban is régi szőnyegekbe csavarva temették el a nemeseket. Így aztán a legfontosabb,-mert szines-emlékek is megsemmisültek a fafaragásokkal egyetemben. A címerek,bármennyire későieknek tűnnek,mégis őrzik a múltat,és ezért javasoltam megtekintésüket. A témához kapcsolódók a - kígyós - helynevek címerei... Különösen a kétféle vágó-szúró eszközre hívnám fel a figyelmet,melyek számomra ismeretlenek... Na és a levágott...? kar,karddal a kézben...- szent jobb...? Egészen egyiptomig nyúlik a múlt ködében....
Elolvastam a 245-ös hozzászólást. Mi köze a heraldikához? Vagy ha úgy értetted, hogy a 7732-es hozzászólástól a 245-ig van valami olyan öszhangzata a diskurzusnak, amihez érdemes hozzátenni a heraldika.hu oldalt? Mert akkor nem értem...
Kifejtenéd bôvebben!
"Huns were called 'Xiongnu' or 'Hsiung-nu ', ferocious slaves, in Chinese. 'Hu' was Hunnic self-designation. Some linguists pointed out that ancient categorical name of 'Hu' for nomads could be a fast-paced pronunciation of two characters of 'Xiongnu'. Some scholars believe Xiongnu was the same as ancient names like 'Xunyu' or 'Xianyun'. Huns were said to have originated from 'Chunwei' (or Xunyu), the son of last Xia Dynasty Lord Jie."
Nem emlékszem arra, hogy a Xia dinasztia és a Xiung-nu népnevet valaki összevetette volna. Lehetséges, de nem akarok róla semmit sem mondani az említetteken kívül.
A Han dinasztia és a hun népnév kapcsolatáról talán többen is írtak. A döntő az lehetne, ha elő tudnánk ásni ezeknek a dinasztiáknak a kínai jegyekkel leírt nevét és azt összehasonlítanánk a kínai jegyekkel leírt hun népnévvel. Ha közös az írásjegy, akkor lehet benne valami.
Egyébként a Xia dinasztia korát tévesen adtad meg.
Ismerjük már a hiteles forrásaidat. A fészer meg a padlás kiköpött indogermánokkal van tele... persze a hiteles forrásaidból. Hogy a nyomuk nulla, az ne zavarjon.
A Xia dinasztia korából (Kr. e. 2000 - Kr. e. 1600) származó kínai írásjelek Erlitouból. Több székely rovásjel megfelelője felismerhető közöttük. A jelek fényképét Dr. Érdy Miklós hozta Kínából. Az írástörténeti részleteket az "50 000 éves magyar írásbeliség" rovatban boncolgatjuk.
A kurd és a kürt összevetése rokonszenves. Lehet, hogy jogos is.
A kurd talán rokona a harcos szavunknak, amely a kár és hurrita népnévvel lehet genetikus kapcsolatban. Ide tartozna az akkád, vagy asszír(?) kharra is. De én nem vagyok nyelvész.
Igaz, ez talán nem is baj, mert a nyelvészeket meg felső fokon képezték ki a hazudozásra (esetleg a tudtukon kívül).
És a Xiong-nu (Hsiung-nu) elnevezés a kínaiaknál a hunokra? Abból a Xia dinasztiából eredeztetik, amely először a fennhatósága alá vonta őket valamikor i.e. 4-5. században.
Rovó,van ez szép lenni--- Ami a kurdok eredetkutatásának filológiai vetületét illeti, a kutatók három csoportra oszlanak; az egyik a kurdok sémi eredetét hangsúlyozza, a másik indogermán származásukat helyezi előtérbe, a harmadik pedig az előző kettőnek az együttesét tartja helyesebbnek. Tudniillik a kurdok eredetének kutatásában a legmegbízhatóbb terület, ahol tudományos alapokra lehet támaszkodni, többnyire a nyelvészeti kutatásokon alapszik, ahogyan Minorszkij írta a kurd címszó alatt az Iszlám enciklopédiában: „A kurdok besorolása az iráni nemzetek közé főként nyelvészeti és történelmi adatokon alapul, és ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy sok bonyolult etnikai elem megtestesül bennük.”
EZ époly messzire visz,mint a magyar nyelvtudomány-még most sem értünk ide,ahol vagyunk...elakadtunk a LÓ- RÉNSZARVAS határon...
Persze az is igaz, hogy a magyarban is szokás településeket az alapítóról elnevezni (pl. Buda), de ugyanezt egy népnév esetében már nehezebb elfogadni. http://www.korunk.org/oldal.php?ev=2003&honap=11&cikk=444 Korunk folyoirat Arshak Safrastian azt írja, hogy: „A kurdok eredetét nem lehet pontosan megjelölni, a legrégebbi sumér feliratok nem hagynak kétséget afelől, hogy időszámításunk előtt kétezer évvel létezett egy gutu vagy kuti néven ismert nép, melyet az asszírok később krtinek neveztek…”2 Ő és hozzá hasonlóan mások is azon a véleményen vannak, hogy a gutu az asszír gurtu szóból származik, mely később módosult, és az asszírok azokat a népeket nevezték gutunak, amelyek a kurdok mai területén éltek.3 Megint mások a kyrti népcsoporttal kötik össze a kurdokat, akik ugyanott éltek, és a kyrti szó alakulhatott qurtu, illetve karduvá, majd később kurt lett belőle.4 Vannak, akik a perzsa kurd vagy gurd szót a babiloni qardu vagy gardu szóval hozzák kapcsolatba, melynek jelentése bátor, hős vagy harcos, azzal érvelve, hogy a gutu nép, amelytől az asszírok sokat szenvedtek, igen harcias nép volt, és bátor jelzővel illették őket. Ennek alapján tehát a gutu név a bátorság és harciasság jelzőjévé vált. Xenophón ugyancsak tanúskodott ennek a népcsoportnak a harciasságáról, de ő karduchinek nevezte őket.
Sza’id Nefiszi erről azt írja, hogy az Achaimanida-korban a Fársz tartomány körüli nomád törzsek között a kurd szót lehetett hallani, és szerinte vannak bizonyítékok arra, hogy a kurd szó eredetileg az iráni nyelvekben „sivatagjárót” (byábán gard) jelentett, mely tulajdonképpen a „nomád” szó szinonimája, hiszen a perzsa nyelvben a kurd szó „gelle cserán”, vagyis „nyájlegeltetők” értelemben használatos.
herodot BUDINOSZ és GELENOSZ népe....kurtu yermati...?
*Vékony **Gábor* a székely népnév eredetét Hérodotosz tudósítása alapján egy szkíta király, Szkolotosz nevéből népnévvé vált "szokot"-ból magyarázza,
A magyarázat meglehetősen eklektikus, vagy önellentmondó.
Egyrészt bátran (a bátorság, vagy óvatosság foka nem tudományos érték) szembeszáll azzal az uralkodó állásponttal, miszerint nekünk nem sok közünk lehet a szkítákhoz. Másrészt visszariad attól, hogy ez a névhasználat esetleg azt jelentheti, úgy is értékelhető, hogy mi vagyunk a szkíták.
Aztán a népeket nem szokták uralkodókról elnevezni. Ha van is ilyen hagyomány, annak jó része félreértés lehet, vagy bizonytalan. A helyzet éppen fordított lehet: a népnevekből alkottak olyan, hosszú időszakon át uralkodó királyokat, akik szimbolizálták a nép történelmének egy időszakát. Persze az is igaz, hogy a magyarban is szokás településeket az alapítóról elnevezni (pl. Buda), de ugyanezt egy népnév esetében már nehezebb elfogadni.
A Csabamagyarja sem lenne jó példa erre, mert Csaba eredeti neve Irnik volt, a Csaba nevet csak azt követően ragasztották rá, hogy átvette a szabír nép irányítását. Tehát ő lett a Szaba(rtü?). Ezért uralkodott 108 évig (éppen Atilla halála és az első avar honfoglalás között, azaz amíg a szabír nép önállósága tartott).
A szkíta korra vonatkoztatva még egy kardinális megállapítást tesz *Vékony **Gábor*. Azt, hogy legalábbis ekkor már számolhatunk az ősmagyarság identitásának azzal a szintjével, hogy saját magát népként határozza és nevezze meg. *Vékony **Gábor* a székely népnév eredetét Hérodotosz tudósítása alapján egy szkíta király, Szkolotosz nevéből népnévvé vált "szokot"-ból magyarázza, melynek szkol-szkul alakjai ismeretesek az V. századtól Kelet-Európában - magyar korai formákban: szikul-szikül. Mint írja: "Arra számtalan példánk van, hogy idegen nevek - különböző okokból - egy nép nevévé válhatnak, mint ahogy arra is, hogy egy nép ezzel az idegen eredetű névvel jelöli önmagát (például a mai bolgárok). Mivel az ősmagyarság Kelet-Európában érintkezett a szkítákkal, megvolt a lehetősége, hogy nevüket önmagukra alkalmazzák."
Annyi bizonyos, hogy a környező szláv népek még az ősszláv korban megismerték ezt a nevet a nyelvészet tanúsága szerint, tehát jogosan állíthatjuk, hogy a krónikák igazat szóltak, amikor a honfoglalás előtt itt élő népként szólnak róluk.----
Igy azután a SZKOLOTASZ szokot SZKLAVINOSZ lenni,és a kézenfekvő KOLOTA szeg elsikkad...