Nem veszünk össze, mert teljesen másképp látjuk a dolgokat :)
Te úgy csinálod, hogy téged ne basztassanak holmi repedések miatt, és a gyári előirásokat leszarod.
Én viszont úgy csinálom, ahogy elő van irva, mert számomra fontosabb a hanggátlás, mint az, hogy elreped a fal-gipszkarton csatlakozás.
Mellesleg a gipszkartonozás nem a kőműves dolga, és egy JÓ gipszkartonos értelemszerűen nem tolja neki a falnak a lapokat, és a fal-mennyezet csatlakozásnál az 1-2 millis rést szilóval nyomja ki, hogy minél kevésbé repedjen el.
Azt már csak mellékesen emlitem meg, hogy nálam én csináltam a kőműves és gipszkartonos melót is, úgy ahogy elő van irva, és bár rohadt sokat szivtunk vele, de nem repedt el sem a kartonnál, sem pedig a válaszfal.
Ha nálam valaki holker diszitést próbálna felrakni anélkül hogy én ezt kérném, páros lábbal rúgnám ki... El kéne felejteni végre azt a mentalitást, hogy a hibákat minden szarral eltakarjuk. Ha előre meg van mondva a tulajnak, hogy ez két különböző anyag, tuti lesz hajszálrepedés, akkor tisztában lesz vele. Viszont ha az idióta összegletteli a falat a mennyezettel, akkor nem hajszálrepedés lesz, hanem egy ronda cikkcakkos, ami tényleg gáz.
A nagyon igényes tulajnak lehet árnyékfugát késziteni, csak mondjuk ennek elkészitésébe meg beledöglik a kőműves is, meg a gipszkartonos is, mivel mindenhol szögegyenes és párhuzamos éleket kiván. (amikor ilyet csináltattam, a kőműves 3x, a gipszkartonos 4x-es munkadijat próbált kicsikarni emiatt. Csak mivel részletes tervek alapján adták az árajánlatot, bukták a többletmunka költségét)
Nagy valószínűséggel akkor ragaszkodni fogok az áthidalóhoz, igaz a 2 szál 10-es vas olcsóbb valamivel, de nem ezen a pár áthidalón fog múlni. Mivel a kisméretű téglát egyikőtök sem említette, ezt úgyveszem, hogy arra nincs szükség.
Az, hogy mit csinál a kőműves mert szerinte az úgy jó, és mi van előirva, teljesen más dolog.
Egyszerűen nem értem, hogy miért kellene spórolni 1800 Ft-ot ajtónként az áthidaló hiánya miatt, amikor egy jó belső ajtó mondjuk 50e Ft.
Nálam azonnali visszabontást ér ez a munka.
"Ez eddig rendben is lenne, de mivel a fafödém mozoghat a fal meg nem, ezért célszerű kartonozás után a fal tetejét habozni"
Ha jól értem, akkor te a válaszfalat abbahagynád a gipszkartonozás alatt?
Csak mert a helyiségek közötti hanggátlás ezzel meg is szűnik, mivel az egybefüggő gipszkarton mennyezet viszi a hangot midenfelé.
Fafödémnél HELYISÉGENKÉNT kell gipszkartonozni, faltól-falig. A válaszfalakat az álmennyezet sikja fölé kell engedni, innentől kezdve azok kvázi a levegőben állnak. A fa födémgerendára rögzitett fal fölé helyezett deszkázáshoz lehet esetleg kiékelni abban az esetben, ha NEM lakott a tetőtér. Ha lakott akkor nem szabad, mert a fafödém kis mozgásai a kiékelt válaszfalon hajszálrepedéseket okoznak.
Az áthidaló kihagyása nálam azonnali kirúgást érte, ez nagyon súlyos hiba. A belső ajtót meg fogja nyomni a felette lévő téglasor.
A bekötőszalag helyett jó a drót+szög is, vagy hilti szalag-
A purhabos kitöltés akkor kell, ha betonfödém van felül, mert ezzel ékeled ki a falat. Fafödém esetén a tetejére szokás habarcsból egy kenést rakni drótozással, hogy az merevitsen. Ha nagyon hosszú a fal keresztfalcsatlakozás nélkül, akkor gondoskodni kell pár helyen a fal kitámasztásáról.
- 10-es PTH válaszfalaknál az ajtók fölé kell-e áthidalót, illeteve kisméretű téglát betenni? Több helyen láttam, hogy egyik sincs.
- A téglákat hogyan kell bekötni a főfalba, mindenképpen kell a porotherm által forgalmazott 160 forintos bekötő szalag, vagy jó az acéldrót is erre a célra?
- a legfelső sornál 2-3 centit purhabbal kell kitőlteni?
1 lóger az 2 m magas, 2 szintessel 6 m munkamagasságig jó.
Ideális a hőszigeteléshez mert az 50 cm -es bála melett még marad 30 cm, ahol el lehet menni mellette, szemben a keskenyebbel, ahol át kell lépni vagy tolod magadelött a bálát.
Nagyon stabil, igaz, van súlya is. Állításnál a vízszint-függő fontos tényező.
3. nagyon könnyű, még teljesen összerakva is egy ember tudja mozgatni lazán
4. mivel könnyű, tud inogni rendesen. Ezt én tetőléc kitámasztásokkal orvosoltam, valamint a lábaira raktam pár blokktéglát leterhelésnek
Szóval otthoni épitkezéshez kurva jó, de a szakik szerintem szidni fogják, mert nincs sok tér rajta a melóhoz. Viszont ha a kölcsönzéses állványt nézzük, akkor bőven megéri megvenni egy épitkezéshez, és legfeljebb a végén eladni féláron.
Hozzáépités vagy bővités esetén szoktunk több helyen is alapfeltárást csinálni, magyarul kiásatni az alapot, hogy lássuk milyen egyáltalán a teherbirása, és milyen állapotban van. Sokszor előfordult ehhez hasonló eset, amikor az elképzelést felboritotta a meglévő alapozás állapota.
Mindazonáltal ilyen fagyos időben amikor tavasszal már kezdenének épiteni az emberek, nem mindig lehet alapfeltárást végezni, ilyenkor a statikus beleirja a saját anyagába, hogy "alapfeltárás a helyszinen nem történt, a munka megkezdése előtt a feltárás után statikusi konzultálás szükséges".
Ha ez nem szerepel a statikus anyagában, akkor teljes mértékben övé a felelősség a probléma nem feltárásáért.
Egyébként meg nem a kőműves reszortja eldönteni milyen az alapozás, hanem menjen ki a statikus, és javasoljon megoldásokat IRÁSBAN. Ha ő jónak találja az alapozást a kőműves véleményével szemben, akkor a kőműves csak le akarta húzni az épittetőt (vagy túlbuzgó).
Sziasztok, egy masik forumon olvastam a kerdest, es kivancsi lennek a "megoldasra", mi a velemenyetek?
"Vettünk egy kis házat, az volt a terv, hogy hozzáépítünk. Az építész elkészítette a tervet.
Aztán jött a kőműves, megbontotta az alapot és közölte, hogy szét van fagyva, újra kell alapozni az egészet.
Egy családtagomban felmerült a kérdés, hogy hogy lehet, hogy a statikus aláírta a tervet, nem mértek be semmit? Szerinte valaki nem mond igazat, vagy a statikus nem végezte el a munkáját, vagy a kőműves akar magának egy zsíros megbízást?
Mit gondoltok?
Bevallom, nem tudom pontosan, hogy mi a statikus felelőssége, dolga-e ellenőrizni az alap állapotát.
Elszúrtuk, eleve meg kellett volna nézetni az alapot, akkor most beljebb lennénk jópár elvesztegetett hónappal. De a kérdés az, hogy (rajtunk) kívül ki hibázott, ha hibázott?"
és mi ez a szükséges végzettség? elég a kőműves szakmunkás - amivel nem lehetsz FMV általában - vagy ehhez is legalább mestervizsga vagy technikusi végzettség szükséges?
Némi infóhoz jutottam a házilagos kivitelezés körében:
Ha megvan a szükséges végzettség, akkor közeli hozzátartozónak lehet csinálni a munkát kalákában, csak a kamarának kell benyújtani egy kérvényt, és ebben engedélyezik azt is, hogy saját maga legyen a felelős műszaki vezető a saját munkájára.
---
Másik infó, hogy a felelős műszaki vezető és a tervezői felelősség már nem csak 10 évig tart, hanem az illető haláláig, vagy az épület élettartamáig.
Innentől kicsit komolyabb hiszti lesz azon, hogy a terveken ami szerepel, az legyen a valóságban is megépitve...
Kösz, szerencsére már nem aktuális... Leírtam volna a ház műszaki paramétereit kb.-ra, meg hogy ezek alapján reális-e a G besorolás, de azóta a szakember rájött, hogy összekeverte egy korábbi munkájával, és mégis inkább D lesz az.
Szóval a felajánlást köszönöm, majd beváltom máskor másra ;-), a fentit meg inkább nem minősíteném, jobb az úgy mindenkinek. :-)
Lehet nem jó helyen vagyok, de fémes-fórumot nem találtam.
Szükségem lenne pár egyedileg legyártott időjárás álló horganyzott közepes méretű vas/acél utcai hulladékgyűjtőre. (valami nagyon erős lyukacsos perforáltlemezből)
Tudok estleg ajánlani olyat aki ilyesmit le tud gyártani egy meglévő típus mérete alapján, nem aranyárban?