Elérhető a tudomány mai állása szerint ez a cél (persze nem úgy, hogy 20-30 ember forogjon körülöttem, hogy életben tartson)? Hogyan lehetne ezt a célt elérni? Mit kellene csinálni, hogyan élni, hogyan lélegezni, táplálkozni, mozogni stb stb? Régiónkban a várható átlagéletkor nagyon alacsony....
Aki megélte a 90 éves kort az tudja, hogy nem sok értelme van a további életének, kivéve ha jó fizikai és szellemi egészségnek örvend. DE ebben az esetben is inkább csak vegetál, mint aktív életet él.
Ha nincs civilizacoi, nincsenek civilizacios betegsegek sem. Egyebkent azt nen kozoltek, hogy mennyivel tovabb elnek a hunzak mint a mindenfele betegsegekkel sulyzott japanok.
OK, szívesen. Ha a szemekkel majd sikerül, akkor máshol is sikerülhet majd. Ha nem elégszel meg a szemeknél csak a közepével, akkor fokozatosan bevilágíthatod az egész látóteret olyan sárgás fénnyel (persze lesznek itt ott mindenféle más színű pontocskák is), mert fokozatosan a többi receptor is elég erős feszültséget tud leadni ahhoz, hogy látni lehessen a sötétben. Neked is a legjobbakat.
idővel ráérezhetsz, nekem is eltartott. Először bizonyos kiválasztott testrészekkel, majd egyre többel, végül az egész test is mehet. Kezdeni nagyobb és persze így lassúbb kilengésekkel, majd egyre kisebbedőekkel s így gyorsulhatnak. Egy bizonyos pontnál (persze sok gyakorlás után) úgymond átugrik olyan magától mozgásba/remegésbe, ami már olyan tudat alatti. Például a szem mikromozgásai is ilyenek, azt nem tudod tudatosan mozgatni, arra valahogy rá kell vezetni – hogy aztán gyorsítani tudd. Nagyon sok gyakorlás után el lehet érni, hogy a sötétben csukott szemeknél kezdjél látni a központban egy sárgás foltot. Hogy miért van ez, azt írtam (központban sok a receptor, de csak zöldre és pirosra – ennek keveréke a sárgás szín). Na ezt elérni úgy, hogy nem nyomkodod és nem is feszíted a szemeidet nagyon nem egyszerű. Ha ez menne, akkor idővel ezt meg tudod csinálni több testrészeddel is (csak ott nem látnád az elektromosságot, elektromágnesességet stb), a fülben mondjuk hallanád, hogy hogyan dobol a dobhártyád - én gyakorlatilag nem hallok születésem óta (most olyan 75-80dB a hallásküszöböm), de mikor ez először sikerült, akkor megijesztett az erős hang, mint egy nagyon mély dobpergés. Máshol meg érezned kell, hogy nagyon gyorsan remeg, ha sikerül, akkor érezni is fogod.
Persze a zene is rezgés (meg sok minden más), csakhogy kívülről jön és neked kell ahhoz alkalmazkodnod – ami egészen más, mint a sajátod. Persze, én is érzékelem a külső rezgéseket, talán még jobban is mint az átlagember – például az autó rezgését sokkal messzebről érzem, mint meghallom (azt már csak akkor, mikor mellettem van, persze teherautót egy kicsit messzebbről is hallom). Vannak olyan erős hangfalak is, amik pár méterről mozgatják az ablaküveget. Régen valami hangágyúval néhány km-ről ledöntöttek egy papírfalat.
Minden elismerésem, hogy ekkora távokat bicajozol, mint írtam – én egy kicsit másképp próbálom tartani a szintet.
"Minden rezgés terjed a testben, a magasabb frekis hamarébb letompul, a mélyebb messzebbre is hat. A sejtek valami 50-60 Hz-ig rezegnek (agyhullámok, hogy 1000 felett is) s ezt az izomzat is elsajátíthatja félig meddig olyan tudatosan kezdve és aztán átmegy olyan magától rezgésbe (ami gyakorlatilag nem látható, de érezhető), persze nem olyan egyszerű talán."
Na erre szeretnék rájönni hogyan kell, persze nagyon tapasztalatlan vagyok ez ügyben,
talán majd idővel alakúl.
És mondjuk az erős zene nem vált ki ilyen
jórtékony hatást a sejtekben? Gondolom te is érzékeled a testeddel 20-60 hz frekvenciáju erős rezgéseket.
Egy imerősömnek nagyon durva szerelése van,
az szabályosan olyan hangnyomást porukál
mintha mellbe vágnák az embert.
Azt megfigyeltem hogy a légzésem alapból nagyon nyugodt és lassú, edzés közben /bringa/120-as pulzusnál teljesen normál marad.
60-80 km után, ahogyan fárad a test, és ha tartom a tempót elkezd emelkedni a púlzus, a 120.km-nél már 140-150-re emelkedik, de a légzés csak kis mértékben lessz gyorsabb.
Minden rezgés terjed a testben, a magasabb frekis hamarébb letompul, a mélyebb messzebbre is hat. A sejtek valami 50-60 Hz-ig rezegnek (agyhullámok, hogy 1000 felett is) s ezt az izomzat is elsajátíthatja félig meddig olyan tudatosan kezdve és aztán átmegy olyan magától rezgésbe (ami gyakorlatilag nem látható, de érezhető), persze nem olyan egyszerű talán.
A múlt héten 80 nap után bejöttem a melóba, mintha egy idegen helyre mentem volna, meg kell szoknom. Otthon nem próbálkoztam, de itt 80 nap után megnéztem, a reakcióidőmet. Nagyszerű az eredmény, 5 kisérlet, így festett: 171, 176, 181, 172, 192. Tehát mind az 5 bőven 200 ezred másodperc alatt. Van egy 2011-es szakdolgozatom erről (csehül), nekem is olyan egerem van, még a régi. Na abban a tesztben csak egyetlen ember (mind az 50 ember 24 év körüli tesztalany volt) ment egyszer 200 alá – 191 ms. 5 mérés átlagát vették, ha kiugrott egyszer, akkor ismétlés az egész teszt – nagyon gyors számgép játekosok voltak. A legtöbb ember (22 az 50-ből) 220 és 239 között volt, páran voltak 200-219 között.. Tehát az én eredményeim nem is olyan rosszak 68 éves fejjel, tudva azt, hogy idővel ez a paraméterünk növekszik, tehát lassulunk.
A titok abban van, hogy fel tudom gyorsítani a szemeimet, az agyamat, meg az ingerületátvitelt is. Szinte érzem, hogy remeg az agyam, a szemeim is – de közben a világ legnyugodtabb embere szemével és agyával nézem, hogy kialudjanak a lámpák és reagáljak. S ezt össze tudom rakni a tüdővel is, torokkal is, próbálom mindennel - és néha egyszerre az egész testtel is. Ez segített, mikor gyakorltailag lebénult tavaly (az én hibám volt) a jobb kezem csuklótól lefelé, 4 hét után már ujjhegyeken fekvőtámaszt tudtam csinálni, pedig a kulcsot, tollat nem tudtam megtartani a jobb kezemben, ilyesmi is segítette a látásom élesítését 2009-ben, mikor 3 nap alatt letettem a szemcsit 9 év hordás után. Ilyesmi is segített akkor is, mikor a bal kezem tavaly súlyosan lesérült (ez is az én hibám volt), valami 5 hét után már 100%-os eredményt produkáltam azzal a kézzel is.
Én rengeteg AB-t szedtem, meg minmdenfélét írtak ki s csak rosszabb lett.
Na látod, én meg úgy érem el a gyorsaságom meg a rugalmasságom javulásást, hogy a pulzusom nem is emlekedik. S így gyakorlatilg annyit edzhetek amennyit akarok - de keményen csak 4 percet naponta.
hát igen, ez volt nálam is 27 éves koromig - már szinte mindegy volt, innen fordultam más irányba. Még mindig tartom, hogy 1979 óta nem voltam egyetlen napon se hiányzó a melóban. Régen egy kis seb is borzasztó lassan gyógyult még akkor is, mikor mindenfélét raktam rá. Tegnapeőtt jó 2 centis vágást okozott egy csipkerózsa tüskéje a könyököm alatt - most se tettem rá semmit, mint már nagyon rég óta, csak egy kétszer a saját nyálommal kentem át és ráfújtam, hogy vastagabb sóréteg (meg miegymás van az ember nyálában, már akiében) maradjon vissza. Még csak be se gyulladt és nem is érezni, hogy van ott bibi.
Edzek továbbra is, a március is egész káprázatos a teljesítményem szempontjából. Az is jó 70 centivel jobb az eddiginél
En hatvan eves koromig max par lazsillapirot szedtem, egy fel diboz meg mindug megvan. Aztan persze kitalnak az orvosok mundenfele betegseget, a sztar koztuk a vernyomas meg a cukorbaj es erre azran evtizedemig fwlirhatjak az akarmit.
Mindenkine joga van eldontwni hogy felkoti e maat hatvan evesen, ha van lehalabb ketmeternyo kotele meg egy kampoja. Ami a bogyoszwdest illeti, a hetbenev felettiek atlag harom ot gyogyszert szednek eloelettol kb fuggetlenul.
Eszerint be se kell fedni a sérülést? Már dobom is kukába az elsősegély készletet!
Az a klassz, ha a sebre rászállnak a legyek, és mindenféle mikrobák csemegézzenek belőle.
Ismerősömnek nyílt lábtörése volt. A hülyéje hagyta, hogy az orvosok beleavatkozzanak a természet rendjébe, ahelyett, hogy csak napoztatta volna a lábát.
Negymilliard eve meg tan az egysejtuek sem csiszolodtak. Bogyoellenessegel meg sikerulhet nyolcvanegynehany evrol akar tiz evvel.is csokkenthetni.az atlageletkort.
Hát igen, a háború meg a harc elkiséri az emberiség egész történetét és napjainkban is zajlik sok helyen. Kisebb nagyobb mértékben gyakorlatilag mindenhol. Az emberek talán 90%-a valamilyen módon csalni, meg előlnyhöz próbál jutni a másik kárára. Sokszor burkoltan, észrevehetetlenül, alattomosan stb.
Erősebbnek, ellenállóbbnak, rugalmasnak, gyorsnak, meg sokszor fiatalabbnak nagyobb az esélye, hogy túléljen valami gebaszt. Reggel olvastam a sorok között, hogy olaszoknál már olyan rossz a helyzet, hogy már csak azokkal fognak foglalkozni, akiknek nagyobb az esélyük a túlélésre - egysszerűen már nincs annyi kapacitás meg stb. Orvosok is csak emberek....
Igen, valahogy így. Nekem is jobban tetszik a természetesség, meg kellene ismerni részletesebben és magasabb szinten az embereknek a saját testük működését és természetes lehetőségeit - hogy elkerüljenek sok problémát, vagy ha lesz is - akkor meg is tudják oldani. Nem vagyunk egyformák - sok részlet különbözik és egyedi. Eddig inkább az megy, hogy ezt másokra és nem természetes cuccokra bízzák.
Én is próbálkozom ezzel azzal, hogy minél tovább aránylag magas szinten működőképes legyek.
Egyes lenyek meg nem akarjak hogy masok tul sokaig eljenek ezert aztan egy ido utan felviszik oket a Tajgetoszra vagy a Fujijamara, vagy egyeb kellemes helyekre.
