Eladó Geraldy galambszállító utánfutó alig használt ! Műszaki érv 2016-ig 270 db galamb szállítására alkalmas piros színű ( képet küldök mailben) Ár: 550 000 ft, mail:hbela7@gmail.com, Mob:703322802
Ezek nem a te szavaid, tudom kitől jönnek. Kár, hogy pont ezt a keserű életszemléletet vetted át. No, ami a dolog érdemi részét illeti, tényleg nem lehet azt mondani, hogy az ajándék jó, a vásárlás rossz. Lehet jól és főképpen szerencsésen vásárolni, és lehet rossz galambot kapni a legjobb szándék mellett is.
Ha tehetném, én is kimennék Belgiumba, vagy Hollandiába, nagyon alaposan megfontolnám, hogy kitől veszek és mit. Valahogy úgy, ahogy Pufi-Tufi csinálta.
Az árverések és más balekbizniszek messziről kerülendők, noha ott is talál szemet a vak tyúk. Még bajnokot is tudok, aki vak tyúk.
Azok nagy nevek, akikkel szembefutsz a Pipán, nem selejteznek galambot. Minden szart (és sok van) egy külön galambházba tesznek, ahol vásárlókra várnak. Érdekeltek abban, hogy a lehetőségek végső határáig létszámot emeljenek, és gondoskodnak róla, hogy a származási napon legalább egy ismert galamb megtalálható legyen. Nem nagy ügy. Ettől még nekik is csak egy maroknyi sztárgalambjuk van. A többi rád vár.
Mivel konkrétan kérdezted, a legjobb galambom ajándék. Az apját vásárolták. Az anyját nem. 10 fiatalt kaptam hasonló származással. Kilencet elvesztettem, biztos az én hibám. Nem mutatkozott különbség a felmenők árában.
A jó tenyészhímem anyja ajándék volt, az apjának az őseit a hatvanas években hozták be az NSZK-ból.
Végül minden galamb visszavezethető egy vásárlásig, mivel a magyar ugaron magától nem sarjadt postagalamb. Ne ezt nézd, hanem azt, hogy a megvásárolt galambokból több, vagy kevesebb-e a selejt, mint a sajt kiöregedett versenyzőidből.
Idén kaptam 3 fiatal tojót bmalagtól, tenyésztésre. Mindegyik apja országos szintű sportkategóriás galamb. Mennyi lett volna ez pénzben? Egyáltalán tudsz ilyet venni?
Vagy például kaptam egy remek fiatalt Zsákóéktól. Szerinted milyen fizetséget vár tőlem?
Neked mennyibe került volna a több ketrecnyi Földing fiatal? Ő mit várt tőled cserébe?
Vegyél akkor pénzért galambokat, tulajdonképpen azt is lehet jól csinálni. Talán szerencséd lesz.
Végül még egy apró adalék. Igaz, hogy a pénzért vett galambra jobban odafigyelsz, de később gond lehet, hogy nem mered idejében selejtezni őket, mert sajnálod az árát.
Én sem szeretem az ingyen dolgokat , mert azokról később kiderül, hogy milyen drága is az!( Nem feltétlen a pénzre gondoltam) Igaza van az Olivérnek ember függő a dolog! Egy magára valamit is adó ember, sem pénzért sem ingyen nem ad oda senkinek tudottan használhatatlan galambot! Óvatosan kell bánni az ajándékozással és a fizetségért adott galambokkal is mert az a későbbiekben tükröt tarthat elénk!
Az ajándék galambot általában nem nagyon becsülik, könnyen jött könnyen megy! A nagy pénzért vásárolt galambokkal más a helyzet az ha használhatatlan is megkülönböztettet figyelemben részesül! Ahogy geler is írta példaként a Klakot (Janssen) csak a teljesítmény számít mindegy az, hogy vásárolt vagy kapót-e az a galamb! Az ajándékozó vagy az eladó felelősege minden esetben az, az új tulajdonossal szemben, hogy ne tegyen felesleges terheket a vállakra! Elég ha annyit mond használható galamb lesz belőle abban az esetben ha az utódja megnyeri a versenyt!
Mi annak idején azért döntöttünk az állomány szintű galamb vásárlás mellett, mert tudtuk azt, hogy tudatos munkával így sokkal gyorsabban haladhatunk a céljaink elérésében! De mégis azt kell, hogy mondjam egy véletlenül hozzánk került galamb vált be leginkább idáig! A véletlen galamb is ugyanabból az állományból származik testvéreit rokonait vásároltuk! Nem nagy pénzt adtunk a galambokért talán 5000 Ft/ db. Ma a megmaradottak értéke az eredeti árból kiindulva eléri a 25 000 Ft.
A legjobb madaram a 337221 kh. 26 helyezés 3 év alatt,ebből 20 az első 10%-ban,évente 1-2 díj. Idén egyesületi sampion,kerületben az első 10 között van. Az apját én tenyésztettem,két ajándékba kapott tojásból. A nagyapák nem voltak kiemelkedő versenygalambok,a nagymamák meg nem is repültek,csak fiatalon. Az egyik nagyapa és az egyik nagyanya testvérek voltak,az ő anyjuk vásárolt galamb. A 221 anyját kerületi bajnok állományból nyertem tombolán,kései fiatal volt,sosem versenyzett.
Erősen sarkítod a dolgokat. Venni is lehet jó galambot,ajándékba is lehet kapni,nem versenyző vagy nem eredményes szülőktől is lehet tenyészteni jókat. Valószínű,hogy egy jó állományból sok pénzért vásárolt galambokkal gyorsabban lehet eredményt elérni,de azért nem ennyire egyszerű a galambászat......
Nagy örömmel olvastam, hogy ezt így ide leírtad!!!! Köszönöm!
Sok primitív , nem érti, hogy bizony ha "jó galambot" akarunk akkor arra bizony áldozni kell!
"Jó galambot" , nem lehet kapni, csak nagy szerencsével, vagy nagy barátsággal maximum, a többi MESE, az csak ámítás!
Semmi sincs ingyen , így ez sem!
Bárki akit az Országban, de mondhatnánk , hogy a világon, sikeresnek mondanak, mindi-mind fogta a bankkártyáját azt kiballagott és megvette azt amiből "azóta is él" !
Aki nem ezt mondja mind hazudik!
Felénk hurrognak azért ha valaki pénzt ad galambért, megkiabálják, stb stb..... , pedig bármely itteni "jó galamb" Anyját vagy Apját úgy vásárolták, nem ajándékba kapták, ill. vásároltak és ajándékba kaptak hozzá "jót"!!!!!
Sokan élnek álomvilágban, de ideje lenne felébredni!
A másik véglet, mikor el szeretnél adni valamit, és odab@sszák, hogy mit repültek a gyerekei!
Semmit!!!
Attól még lehet jó galamb?????
- Mi a sz@rért ne lehetne!
Az, hogy valaki nem tudja belőle kihozni, még örökíthet jól és lehet jó is! Nem egy ilyet hallani! Személyes tapasztalatom is van igen!
Nem találgatok ,hogy hogyan dolgoztak, gőzöm sincs . Azt sem tudom, hogy Anker pontosan mikor látta az állományt, vagy miből szűrte le a következtetéseit. lehet csak a fiókdúcokat vizsgálta tüzetesebben .
Igazából a 40-esévektől kezdett egységesedni ,a Blauwe 48 után teljesedett ki az állomány. Talán.
Nem tudom van-e értelme erről sokat beszélni. Már az elején leírtam, mindenki azt gondol a törzs szóba amit
akar. Ha a Te verziódat nézem akkor én boldog és elégedett törzs tulajdonos vagyok. Sőt még a katasztrófától is megmentettem 3 galambomat .
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a típusok széthúzása Janssenéknél tudatos törekvés volt. Amikor egy galamb kerül a tenyésztés középpontjába, akkor egységesedni látszik a következő nemzedék, egyszerűen azért, mert az illető galambnak több utódja van a dúcban, másoknak meg kevesebb. A következő lépcsőben viszont, ahogy a tulajdonképpeni rokontenyésztés beindul, a közhiedelemmel ellentétben nem hogy nem lesz egységes az eredmény, hanem korábban nem jellemző altípusokra hasad szét. Az Anker által megfigyelt 3 elütő Janssen típus később összeolvadt, vagyis inkább kikoptak azok a gének, amik az eltérő karaktereket okozták.
A törzs nem feltételez genetikai tisztaságot. AS szeret sarkosan fogalmazni, és távolról sem adok neki igazat. Vagyis hát saját rendszerén belül logikus amit mond, de én törzsnek veszek minden állományt, ahol valami tartós tudatosság van, a minőség megtartása sőt fejlesztése nem az állandó importra van bízva. Magam is láttam már párat, nem kell nekem ehhez AS helyeslése.
Az országos évkönyvben néhány egyesületnél olvasható, hogy "szünetel". Tudna erről valaki részleteket mondani? Mivel jár ez? Mennyi ideig "szünetel"-het egy egyesület?
Minden tervezve volt. 2005-2009 között Hollandiában vettünk kilenc galambot. Ezt a törzset zárt tartás mellett tenyésztjük tovább. Az utódokat keményen versenyeztetjük. A kiemelkedőkkel sokszor még a szezon végét sem várjuk meg és mennek vissza a tenyészbe. A Notárison megtalálod az eredetet a kép nézegető legelején. Kitűnő utódok születnek a régi és az új Devriendtekkel keresztezve is. Ez a galamb is egy ilyen tesztpárból született. A többit esetleg majd egyszer személyesen. :-))
A tévedés lehetőségét fenntartva, úgy rémlik, az ezermárkás a hosszútávos/maratonos képességekben volt javító hatású tenyészgalamb. A díjnyerői teljesen más eredetűek.
A behozott galambok párosításánál milyen galambokat használtatok? Talán a saját legjobbjaitokat? Milyen teljesítményre voltak képesek a galambok ősei mind két oldalról?
A félreértést elkerülvén feltételezem a vásárlásnál és a tenyésztésnél is a tudatosságot!
Természetesen igazad van, de ha szabadjára engedjük a fantáziánkat, és úgy választunk, mint Csiki a vörös tojót, aminek ha jól emlékszem semmi eredménye sem volt, akkor könnyen pont a legjobb versenyzőnk marad ki a szórásból.
Aztán, ha minden jó galambom hím, akkor hidd el, a harmadik-negyedik mellőzése is fáj.
Ha meg úgy választunk, hogy a legjobb versenyzők szigorú sorrendjében haladunk papírból, akkor tényleg nem kell beszélni semmiféle képességről, csak egyszerűen felemeltük a szelekciós nyomást iszonyatosra, és a többi galambot rossznak bélyegezzük.
Portéka, aki ugyancsak nagy teoretikus volt és szívbéli barátom, egy zseniális szabályra jött rá. Képzeld el, hogy tűzvész van, egy perced van, nincs időd töprengeni, fel kell rohanj a galambokhoz, hogy megfogd azt a három galambodat, amelyeket igazán fontos megmenteni.
Na, ezek a jó galambjaid. Ha törzset akarsz, először is tudnod kell, melyek ezek. Kevesebb lehet, de több nem, nincs kivétel, félreértés nélkül tudnod kell a hármat.
Én erre céloztam, amikor az igazság elfogadását említettem.
Minden tiszteletem a Márkus Pistáé az eredményei magukért beszélnek! Volt szerencsém nála járni, egy rendkívül rendes ember benyomását tette rám!
A szerencse faktor óriási szerepet játszót az ezermárkás esetében is szerintem! A te írásodból is ez derül ki számomra!
A véleményem a galambról pedig annyi, hogy egy a ritka kivételek közül. Mivel nagyon nagy pénzt fizettek érte valószínűleg a régi galambjainak a legkiválóbbjaival párosította őt, így nagyot nem kockáztatott azt hiszem! Valószínűleg passzolt is az állományba!
Nem ismerem a galambjait oly mértékben, hogy nyugodt szívvel azt mondhassam a díjakra képes galambjai mind rokonai az ezer márkásnak, de azért azt valószínűnek tartom!
S továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy a képesség a díjrepülésre öröklődik!
Az viszont már más kérdés, hogy kiben van annyi mersz, hogy kivegye a versenyzésből a legjobbjait!
Ha valaki rájön arra, hogy ne addig hajtson egy-egy eredményes galambot míg az el nem veszik a tenyésztésben is halad majd előre!
Már elnézést, hogy kételkedem abban, hogy nálad seregével vannak a jó galambok, amelyek génszűkítés esetén parlagon maradnának. Valóban jó galamb mindenhol korlátozott számú, sosem kellett a másik kezemen lévő ujjakat használni a számoláshoz, nem megy ki a szám az ötből.
Mindenütt van egy sor galamb, amelyeket a gazdája dédelget és ábrándokat fűz hozzájuk, de ha szorosan nézzük, többségük nem különleges, csak jó. A gazda szemén egy hályog ül.
A fenotípust ne keverjük bele, lentebb már nehezteltem az egyformaságra. Ez a harmonizáció végzetes a beltenyésztésnél, a legrövidebb út a halálhoz.
Ha előveszed az Ankert, Janssenéknél azon értekezik, hogy szerinte háromféle formájú galambjuk van. Pedig ez valamikor a 60-as, 70-es években volt, és ekkor már a Janssen-törzs fennállt vagy 40 éve. Eszük agában sem volt fenotípusra gondolni, vagy legfeljebb ellenkező értelemben, direkt így működtek, a zárt tenyészet leromlása ellen úgy védekeztek, hogy tudatosan vonták a tenyésztésbe a szélsőségesen eltérő formákat.
A nagy kockázatvállalás nagy sikert ígér. Már ha nem azokat kérdezzük, akik kockáztattak és veszítettek.
Tegyük fel, hogy kinézek magamnak 3 galambot a dúcban á'la Csiki, mert valami típusbeli harmóniát tételezek fel közöttük, vagy jellegzetességeik mozaikjaiból felsejlik előttem egy elképzelt szupergalamb képe. Talán nem is a legjobb versenyzőket. Tegyük fel továbbá, hogy e vízió mellett kitartok akkor is, miután már kijózanodtam.
Kell ahhoz valami félnótásság, hogy a továbbiakban minden jó galambomat mellőzzem a továbbtenyésztésben, csak mert nem volt benne a kiszemelt magban. Van ebben a képességben, ha nem is misztikum, de irracionális elem.
