Nem gond, csak sokszor eszembe jutottál, hogy mi lehet veled. Nekem jól telnek a napok. Úgy átlagosak mostanában. Nincs semmi szokatlan, csak a fogorvoshoz kellene menni. Őszi szünet lesz nekem, és egy kicsit tartok tőle, mert én úgy vagyok, hogy a munkahelyemen (mivel elvagyok foglalva) nem lehetek rosszul, de itthon (mivel nincs annyi feladat) nagyobb az esélye a rosszullétnek. Na ezt is jól kitaláltam magamnak.
Én azt mondom, hogy legyek bár rosszul, csak aza hülye szó szerinti félelem ne jöjjön rám, mikor félek és nem tudom, hogy mitől.
Próbálom persze reális maradni, amíg tudok. És mi volt a dokinál a héten?
Most jöttem haza a suliból -hát nem volt semmi, de túl vagyok rajta. Ott akartam maradni, mert nem voltam képes elindulni haza. Aztán mikor elindultunk, semmi gáz nem volt. Kb 30 km után jött a buli. Szívdobogás, vízszakadás, fulladás, stb. Még szerencse, hogy a volán dolgozója vagyok, így előre ültem a sofőr mellé -egész úton beszélgettünk. Csak kb 10 perccel a végálomás előtt jött rám megint. Nagyon szar. Az a legrosszabb, hogy nem tudom megmagyarázni, mi ez. Mármint azoknak, akik sosem élték át. Mert mondhatom én, hogy rosszul vagyok, úgyis az az első, hogy mekérdezik, mi bajom van.
Ettől meg még rosszabbul leszek, mert utálok olyan embereknek magyarázni, akik úgysem tudhatják.
De mindegy, túléltem, csak a fejem fáj azóta is...
Remélem nálad minden rendben, tényleg bocs, hogy nem adtam eddig jelt magamról!
Az ICQ-t le kell tolteni (www.icq.com), regisztralni, majd megkeresni egymast (ez osszesen kb. ot perc). Olyasmi, mint az MSN, csak nem Microsoft :) Azt mindenesetre nem oldja meg, hogy elkerulitek egymast, a fajlkuldeshez egy idoben ott kell lenni, hogy a fogado fel megnyomhassa a fogadas gombot.
Az icq-t nem tudom használni. Nekem az msn az ami működik. az az msn email-ed, amiről írtál nekem email-t? Mert én azon regisztráltalak. Csak azon tudom átküldeni, vagy email-ben feldarabolva egyesével
Nekem is ígérted azt a felvételt, csak valahogy mindig elkerülhetjük egymást msn-en, mert mikor fent vagyok neten soha nem vagy elérhető. Nekem is van icq is, ha esetleg azt be tudod állítani magadnak, és azon egyszerűbb lenne majd elküldeni, azt megköszönném, vagy akárhogy máshogy. Már nagyon várom.
Azt hiszem, kell lennie vmi eredménynek. Most május óta jött fel rám 7-8 kg., előtte kb. 10 kg 5 év alatt. Elég kellemetlen, mert nagyon vigyázok, mit eszem, mégsem tapasztalok sosem még 1-2 kg csökkenést sem. Azon túl hogy ciki így kinézni, nem kellemetes ilyen súlyt cipelni magamon.
Nagyon sokan javasolják a kocogást. Én most kaptam egy frankó szobabiciklit. Napi 3 km-t szoktam kerekezni (sajna többre nincs időm). Hogy ennek milyen jótékony hatása van azt nem tudom, de sokkal nagyobb lett a teherbírásom. Úgy érzem. többet bírok sétálni, gyalogolni. Mivel óvodában dolgozom, ezért nem sokat lehet ülni.
De én veled ellentétben állandóan járok pszichológushoz. De azaz igazság, hgoy ez csak beszélgetős terápia, és nem tudom, hogy ennek mennyi jelentősége, vagy haszna van. Van egy meditáció amelyet már leírtam itt nem sokkal korábban. Légzésszámolásos. Nekem bevált és nagyon jó, bárhol lehet csinálni. Még a buszon is. Nézd vissza. Van hangfelvételem is, de azt csak msn-en keresztül tudom elküldeni, mert 15 és 12 Megásak.
Én is háziorvosi beutalóval voltam ilyen vizsgálaton, az izotópiára fognak küldeni. A vérvételen kívül, van egy olyan izotópvizsgálat, amikor vénásan kapod előbb, hogy utána meg tudjanak röntgenezni.
Nekem csináltak utána még szövettant is, mert strummám, illetve göb volt a nyakamnál.
Az a baj, hogy nem mindenkinek lesz strummája, nem mindenkinek változik a szeme, mármint olyan szempontból baj, hogy így nincsenek utaló jelek a betegségre. Ilyenkor évekig nem veszik észre.
Némi súlygyarapodás lehet a xanax-féléktől is, az igaz, de én 15 kg-os súlyváltozásokon mentem keresztül, oda is vissza is 2-3 hónap alatt.
Ártani nem árt a vizsgálat, szerintem minél hamarabb menj el:)
Igaz, hogy nem az én segítségemet kérted, de tudok segíteni.
Én már voltam ilyenen még a betegségem leg-legelején.
A háziorvos ad beutalót pajzsmirigy szakrendelőbe, de legtöbb helyen, már magán úton is kijárhatod a vizsgálatot. (bejelentkezés, igaz ez szerintem pénzbekerül).
Vért vesznek tőle, és bizonyos értékek már kimutatják, hogy van e pajzsmirigy túltengés, vagy kevés jódot termel a pajzsmirigyed. A pajszmirigy vizsgálat elküld majd nyaki ultrahangra, ami biztosra kimutatja ha van valami elváltozás.
Az eredményekkel visszamész a szakrendelőbe és a doki elmondja az álláspontot.
Hol lehet pajzsmirigy vizsgálatot kérni? Miből áll ez egyáltalán?
Azt hiszem, nálam tényleg irreális dolgok vannak testileg -amit sem én, sem mások nem értenek. A legkézenfekvőbb volt, hogy a gyógyszerekre fogjuk -antidepire- a hízást és a rohamokat is. Kérlek, írj, hogy hová fordulhatnék!!!
Ti amit itt leírtok, hogy mit szedtettek vagy szedtek és ezeket a rosszulléteket gyógyszer nélkül csináltam meg mindig. Én két évig voltam úgy pánikbeteg, hogy nem jártam orvoshoz és nem is tudta senki a bajomat.
Februártól járok dokihoz és ő sem adott gyógyszert. Legutóbb azt mondta, hogy jó úton haladok a teljes gyógyulás felé.
Mióta ezt elmondta, még jobban érzem magam és próbálom az életemet úgy irányítani, hogy ennek a kijelentésnek eleget tegyen. Nem akarom visszaesni, nem akarok ilyen maradni, és ezért teszek is ellene.
Az igaz, hogy a többség azt állítja, hogy tünetmentes.
De az nem jutott még eszetekbe, hogy ha valaki tünetmentes már évek óta, akkor a rossz gondolat is elmúlik majd (nagyon)lassan???? Mert ugye ha nincs rosszullét, akkor nem is lesz rá kényszer gondolat.
Na ezen gondolkozzatok el. Minden saját magunkba van.
Nagyjából végigolvasgattam itt hozzászólásokat nyitástól és a többi fórumba is benéztem, s most azt hiszem nem is vagyok olyan beteg, mint gondoltam.
Nekem kb. 6 éve volt először pánikrohamom és azóta elég ritkán jelentkezik, viszont velem van a pániktól való rettegés érzése.
Nem tudom igazából mi a bajom de valami agorafóbia-féle lehet, mert nem szívesen mozdulok ki, nem szívesen szállok be más emberekkel egy autóba, liftbe és amikor csak lehet, igyekszem elkerülni ezeket a helyzeteket.
Az első roham után jártam pszichiáternél, xeroxatot és xanaxot kaptam, de nem használt. Nem sokkal ezután derült ki, hogy túlműködik a pajzsmirigyem és esetleg ez is okozhatja a pánikbetegséget.
(A pajzsmirigyvizsgálatot egyébként mindenkinek ajánlom, főleg nőknek és azoknak, akik ok nélkül irreális súlygyarapodást vagy súlycsökkenést észleltek magukon, mert vacak következményei lehetnek a nem idejében felismert bajnak.)
Egy ideje minden gyógyszer szedését elhagytam, próbálok egyedül úrrá lenni betegségen, de azért létezik! Szerencsére a munkám során sokat kell utaznom, csapatban kell dolgoznom, ráadásul vezetőként, így van motiváció, rá vagyok kényszerítve, hogy leküzdjem érzéseket.
Engem igazából a sport és meditatív terápiák érdekelnek, mert olvastam, hogy itt sokan ilyesfélével próbálkoztok. Sporttal kapcsolatban annyi, hogy a pajzsmirigytúlműködés miatt nem tehetem ki állítólag a szívem nagy megterhelésnek, tehát nem futhatok ész nélkül pl.
Ha valaki tud segíteni abban, hogy elmondja milyen módszerekkel próbálkozzam gyógyszereken kívül, esetleg ajánlana egy pszichoterapeutát, azt megköszönöm.
Én nem állok negatívan a dologhoz! Csak bárhol olvasok és hallok a témával kapcsolatban valamit, mindíg az jön le, hogy ebből nem lehet kigyógyulni, csak tünetmentessé tenni!
Miért ne tűnne el soha ez a betegség? Bírom mikor valaki leírja saját magát, és elhiszi, hogy soha nem fog meggyógyulni. Lehet, hogy én könnyen beszélek mert nekem megmondta a pszicho doki, hogy már a küszöbön állok.
De még az sem kevés idő, mire lelépek onnan.
De én bízom, és bíztam eddig is. Neked is ez kellene tenned, és mindent megtenni a betegség ellen.
Jó érzés volt az írásodat tolvasni. Én nem találkoztam még a könyvvel, de jó ötlet!
Én már saját magamon tapasztaltam, hogy a gonolkodásmóddal van mindíg probléma. pozitívan kell gondolkozni!
Én magamnál ezt a betegséget szakaszokra szoktam osztani, mert hol van pánik, hol pedíg úgy hiszem, mintha eltűnt volna. Pedíg soha nem fog eltűnni!
A szakaszok nálam így voltak:
-ismeretlennel való ismerkedés, mélypont, katasztrófa!
-szakadékba hirtelen zuhanás és gyors kimászás
-tudat, hogy van, de kimászom hamar
Manapság már nem törődöm vele és mindíg keresek valami elfoglaltságot.
Maga a nyugtató nem segít, nekem a tipikusan pánikra kifejlesztett Zoloft!
Elején minden nap szedtem, de már heti 1 alkalom is elég! De ez szerintem már talán a függőség!
A többiekhez hozzászólva minden egyes megtett kilóméter, de 100 méterekben is számolhatunk, siker!!!! Nekem a kirakatok nézegetése volt a legnagyobb siker!
Előtte csak rohantam haza a vackomba, hogy begubózzak!
nem akarlak bátani, tudom hogy van elég bajod anélkül is. De nincs más társaság, vagy más ember aki segítségedre lehet, vagy te egyedül is megtudod oldani a pánikot? Mert én sajnos más segítségére szorulok, ha akarom, ha nem.
VAn esetleg társad, aki tud segíteni neked, vagy teljesen egyedül vagy a bajban, és magadra számíthatsz csak? Az úgy nehezebb. Én tudom, de nekem van segítségem bőven. Munkahely? Meg ilyenek, ahol úgy kapcsoaltban vagy másokkal, vagy úgy teljesen elzárkóztál?
Röviden csak annyi, hogy minden erőmmel próbálok menekülni innen. Alkesz apummal élek....ez azt hiszem mindent elmond, bár az, aki nem élt ilyen környezetben, el sem tudja képzelni, milyen problémákkal kell szembesülnöm nap mint nap.
Édes vagy, hogy segíteni szeretnél, de csak azt az egy kiutat látom, hogy elköltözzek itthonról. Bármi áron....most már ezt gndolom. Egyedül az albérlet riszt, de majd csak lesz valahogy.