Tavasz óta keresgéltem és múlt hónap végén végre meglett a vágyott Ikarus 211.
A minap sikerült beszereznem egy régóta vágyott 211-es típusú Ikarust.
Fülöp László fotói között bukkantam erre a darabra és nem sokkal később már meg is kerestem a tulajt. Ő Nyíregyháza mellett, én a Balaton északi partján. Ez 450 kilométer akárhogy is nézem. Ritkán járok arra és mire elkezdtem volna rászervezni a programot, Sultis Tamás felajánlotta a segítségét. Vele még a keresgélésem elején ismerkedtem össze és nagyon-nagyon sok segítséget kaptam/kapok tőle, amit ezúton is köszönök.(Nem volt még olyan kérdésem a busszal kapcsolatban, amivel zavabra tudtam volna hozni. Szerel, szállít, vontat - profi munkát végez. Ha szállíttatni vagy vontatni szeretnétek, keressétek bátran! ;))
Szóval Tamás épp arra járt, megnézte, fotózta a buszt és bíztatott, hogy ez jó darab, érdemes foglalkozni vele. (Néhány éve rendbe rakták a karosszériáját, a tervek szerint Németországba vitték volna, de a vevő visszalépett és 2-3 éve csak áll az udvaron.)
Újra telefonoztunk az eladóval és rövid alkudozás után megegyeztünk. 1,5 hét múlva pedig már ott is álltunk a busz mellett, hogy megpróbáljuk hazahozni. Ekkor a segítségünkre Szilágyi Bandi sietett önzetlenül, de a buszt nem tudtuk elindítani, az adagolója nem mozdult. Lógó orral hazajöttünk.
Következő héten ismét Tamás volt, aki mentett és egy barátjával és egy másik adagolóval a busz elindítására indultak. Sikerrel jártak és az út felét megtették vele - Hatvanig jött a saját lábán a busz.
Két nappal később mi mentünk Hatvanba, hogy az út másik felét is megtegyük. Mondhatni eseménytelenül hazaértünk estére. Itt azért meg kell jegyeznem, hogy ez az eseménytelenség 30 liter utántöltött vizet és 4 liter olajat jelentett. Merthogy a motorját megfőzték. A hozzáértők szerint 3 henger dolgozik. Én csak annyit látok, hogy a hengerfejnél bugyborékol a víz, fröcsög az olaj és nagy füstje van...Azt mondhatom, hogy összességében egy jó darabot sikerült kifogni, hiszen a java rendben van: karosszéria néhány éve kijavítva, néhány felületi rozsdától eltekintve hibátlan. Úttartás rendben, beltér kultúrált.(Minden relatív ugye, de azt gondolom, hogy egy 43 éves buszhoz képest jó bőrben van.)
Részletek: 211.53-as típus, 1978. áprilisban helyezték forgalomba (azévi gyártás). Ha minden igaz, akkor Körmend-Szombathely környékén kezdte a pályafutását, 1990-től egy Sárvár melletti személy birtokolta 2003-ig, majd onnantól Nagyhalászon teljesített szolgálatot.
Remélem, hogy legalább egy ilyen időtartamot majd én is magaménak tudhatok vele. A célom az állagmegőrzés, hogy az egyre ritkuló típust majd minél többen láthassák még. Szeretném, ha legalább a téli hónapokban tető alatt lenne, erre még keresem a megoldást.
A napokban megtörténik az átírás és elkezdjük a motor javítását. Az egyik véglet a gyűrűzés, a másik egy új motor beszerzés. Ez majd hamarosan kiderül.
Mielőtt erre a darabra rátaláltam, egy helyen voltam személyesen is megnézni egy buszt. De ott végül arra jutottam, hogy ha ingyen is kapnám meg, oltári pénzeket emésztene meg a lábra állítás, mindamellett az életemet is megenné. Továbbá 2-3 darabot néztem fotókon, beszéltem a tulajjal. A műszaki dolgokban nem vagyok jártas, se lakatolni, se szerelni nem tudok. Közgazdász vagyok, nekem a racionális gondolkodás marad, muszáj volt jó darabot keresni.
A busz azóta a szerelőnél áll és a motor javításra vár. A motor rendbetétele után az alvázat fogom rendbe rakni. Kicsit rozsdás (valószínűleg felületi), de szeretném a legtartósabb megoldást találni rá. Lehet, hogy idén nyáron már nem fog műszakizni... Nem is bánom, mert fontosabb a jó állapot megőrzése, javítása. Télre tető alá szeretném tenni.
Aki végigolvasta, annak írom, hogy a kérdésekre szívesen válaszolok, ha valakit érdekel, megmutatom a buszt, stb... Elérhető vagyok itt vagy emailben: info kukac tothandras pont hu (ha én válaszolok, akkor spambe rakja a levelet nálad).
Itt van még néhány fotó a buszról
