A cikkekben és kiadványokban a töredékinformációk összeszedhetők, de nem biztos, hogy jó képet nyerünk ezzel. Tematikusan kellene ezt körbekérdezni, illetve kellett volna abban az időszakban, amikor gyakorlatilag minden bajnok a klasszikus özvegységet vitte. Markó Dezsőt egyébként tényleg érdemes kérdezni, mert ő mert a saját feje után, nem csak a kolomp után menni.
Szerintem kevesen vannak olyanok, akik annyira rendszerezve és elvhűen csinálnak mindent, mint ti. Két tojó közül nem mindig ugyanazon szempont szerint választottak.
A fiatalkori saját teljesítmény, a megingathatatlan egészség jelei, hibátlan vedlés, jó természet és rokoni kapcsolatok alapján választ természetesen mindenki, de mindezt felülírhatja, hogy mi tetszik.
Ezúton tudatom, hogy folynak az új könyvem nyomdai munkálatai és az Olimpiára minden bizonnyal el is készül!
Sokat gondolkoztam bele fogjak-e, mert tudtam, hogy hatalmas munkával jár, de úgy döntöttem, hogy maga a téma és a benne szereplő személyek megérdemlik, hogy életük munkáját, tapasztalatát amit már számtalanszor elmondtak, leírtak és olvashattuk régi újságokban, ezt a hatalmas tudásanyagot könyv formájában adjuk át az utókornak! Ezek az emberek csak ADTAK a postagalambászatnak, önzetlenül, becsülettel és őszintén! Minden írásukból kitűnik a segítő szándék, a segíteni akarás, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy számtalan bajnokot segítettek a győzelemhez, akik közül a csúcson már sokan elfelejtették, hogy kinek köszönhetik, hogy a napfényben sütkérezhetnek! Ilyen a világ, szoktuk mondani!
Én mindenképpen azt szeretném, hogy az elvárásoknak megfelelően szakmailag színvonalas és igényes külsővel rendelkező könyvet hozzak össze! Már gondolatban tudom és látom, hogy milyen lesz a címlap, hogyan fog kinézni, milyen fejezetek lesznek benne és egy olyan megoldás lesz maga a könyv, hogy még a nyomdásznak is leesett az álla, Ő még ilyet nem is hallott, de megcsinálják, remélem!
Ennyi bevezető után lássuk miről is fog szólni!
Két embert ismerek akik írásaikkal tettek annyit a magyar postagalamb sportért, hogy méltóképpen adjuk át a fiataloknak!
Anker Alfonz és Szappanos István!
A kettőjük eddig meg jelent és a meg nem jelent írásaiból, cikkeikből áll össze a könyv nagy része!Anker Alfonz eddig még nem publikált írásaival, fordításaival és új eddig még nem látott fényképekkel egészülnek ki az 1950 óta megjelent írásai!
Szappanos Istvánt nem kell bemutatnom, Anker szárnyai alatt vált nagy galambásszá, aminek folyamatáról számtalan cikket írt (sokszor az asztalfióknak, mert nem jelentették meg, így 8-10 írása el is tűnt ) kézzel, mert sem internetje sem írógépe nincs, legépeltette beküldte és eltűnt, megunta és nem írt többet! Ezek közül is előkerült néhány, sőt vállalta, hogy egy hosszabb terjedelemben leírja a véleményét a postagalambászat jelenéről és jövőjéről!
Továbbá neves versenyzők és fiatal kezdők is elmondják a véleményüket!
Itt szeretném megkérni azokat akik rendelkeznek még Anker vagy Szappanos relikviákkal, írásokkal, ne hagyják elveszni, küldjék el emailban vagy levélben és bele tesszük!
Remélem, hogy kedvező fogadtatásra talál a könyv, én mindent meg teszek azért, hogy hozzájuk méltó legyen!
A tervezett címe: A magyar postagalambászat arany oldalai (tiszta arany betűkkel)
Nagyon nem böngészek az irodalomban mostanság, de csodák nincsenek. Már Anker leírta, hogy ez egy gyenge pont a klasszikus özvegységben. A fiatal tojókat keményebben (hosszabb távon is) megröptették. Most már ez sem működik, mert az állatvédők miatt le kellett állni a fiatalok Orleans útjával. Ha ezt nézzük, neked legalább ott van a Tyuki emlékverseny.
A sztárhímek hugait és lányait szokták nyugaton is egymás között cserélgetni, akik összedolgoznak. A jó öreg champion hím x másik champion lánya párosítás jó sanszot ad. Ember küzd és bízva bízzál! :)
2014. december 7-én (most vasárnap) 9-16 óra között tartjuk a 17-es tagszövetségi kiállítást Monoron a Dózsa Gy. u. 40 sz. alatt a Gazdakörben. A legjobb és legszebb galambokkal, jó hangulattal, értékes tombolaajándékokkal és büfészolgáltatással várunk minden érdeklődőt!
A tojok kiválasztásának a kérdése az özvegy hímekkel való versenyzés esetén az egyik legsarkalatosabb probléma számomra!
Szívesen olvasnék tőled valamilyen általad ismert külföldi szakirodalomban felelhető módszerről! Ha van időd és kedved kérlek oszd meg velünk az ismereteidet!
A hím és tojó együttes hazaérkezésének problémájára nem hallottam igazán jó megoldást, de a gyakorlatban mégsem jelent ez komoly problémát. Elvileg díjat lehet bukni rajta, de ha erős az állomány, akkor az éves eredmény biztos nem ezen múlik. Meg akkor se, ha gyenge.
Totálozásnál a nemeket nem lehet teljesen elfogulatlanul értékelni. Azt mondják, hogy a hím így kb. 80%-on teljesít, de erről nem vagyok meggyőződve. Inkább arról van szó, hogy a galambász preferálja valamelyik nemet törődéssel, technológiával. Nem látok itt nagy problémát, a tojókat viszonyítsuk egymáshoz, úgyis megtaláljuk, melyikkel kell tovább foglalkozni.
De arra számits,hogy "zöld"ize lesz!Azaz olyan mint amikor leveszed a bokorról!Na ezt azért irom mert sokan (akik nem ismerik)az "aszalt"füge izét keresik benne!De ha aszalt fügével csinálsz belőle "ágyast"az valami királyi ital!
Már nem jó!Majd jövőre!Ugyan ugy egyébbként mint a többit!Az érett fügéket egy hordóba teszen szétnyomkodva meg viz (hogy ellepje)meg cukor (max 8-10%),és folyamatosan pakolom ,ahogyan érik a füge!Majd mikor abbamarad a pakolás utána megváromm mig kiforr(helyet cserél a folyadék és a sürüje)azaz leüllepedik,akkor lehet csepegtetni!
Na ez csak azért van mert nem kostoltad az én általam csepegtetett,körtét,szilvát,fügét,és birset, cseppfolyósitott állapotban!Az ágyasokról meg már ne is beszéljünk! (DDD)
Apósom (sajnos már nem él) minden évben főzött nagyon finom barackpálinkát. A spejzban volt raktározva, mint valami kincset dédelgette. Ízlett is a vendégeknek ha kaptak egy kupicával. Egyik évben festés volt náluk, mesterek segédek tanulók nyomták a munkát. Az egyik faszi egész délelőtt a spejz ajtó tokját vakargatta, ami a főnöknek is feltűnt. Akkor már olyan részeg volt, hogy nem tudta elengedni az ajtófélfát. Stuxi volt a beceneve. Haza vitték kocsival és elnézést kértek az incidensért. Csodálkoztak hogyan történhetett meg a dolog. Persze mi tudtuk hol szerezte be az anyagot. :-))))
Üdv.!Legbiztosabban a tojók értékét is az özvegy hímek példájára lehetne meghatározni.Számomra ez a hímek otthon maradását jelentené.Totál özvegynél ki hogy értékeli a párok időbeni hazaérkezését?
Szerintem pont a te életkorod az ideális a postagalambászat elkezdéséhez a mai kor követelményeit figyelembe véve! A te korosztályodat lehet és kell beszervezni a versenyzésbe!
A minap azt írtad, hogy jó galambot csak vásárolni lehet, és kész!
Most meg azt írod, hogy segíteni kell a fiatalokat jó galambbal,nem holmi kiselejtezett szarokkal!
A két írásod nincs szinkronban!
Most akkor melyik a kevésbé valóság tartalmú?
Megjegyezném,ha egy nagy menő kiteszi (kiselejtezi) egy nem is rossz galambját,akkor az még mindig nagyon értékes "erősítés" lehet egy fiatal galambász állományában,ugyanakkor lehet, hogy egy másik embertől vásárolt (nem olcsó) galambbal meg lehet nem fog tudni előre lépni!
Szóval csak egy példa:
20.000.- Ft-ért (netán még többért) vásárolt galamb sem biztos, hogy jó vétel,de lehet, hogy egy kitűnő állományból kihajított ingyen "selejt" sokkal többet ér!
(Magán véleményem volt!)
De nézzük másik oldalról: Ha egyik sem "hozott a konyhára",akkor melyik "okoz" nagyobb csalódást?Vagy melyik volt a rosszabb "befektetés" (anyagilag)??
Mindegy milyen módszert választasz azt jól fontold meg és tartsál ki mellette hosszú évekig! Ne csapongj ide-oda, mert nem tudsz majd következtetni semmire!
A módszerek közötti átállás nem megy zökkenő mentessen!
A tojók kiválasztásával kapcsolatban mi sem tudjuk még a jó módszert, erről mi is szívesen vennénk mások tapasztalatait!
Jelenleg csak a fiatalon elért teljesítmények alapján és a testvérként versenyző idősebb hímek teljesítményét figyelembe véve tudunk következtetni a tojók értékeire, mivel mi özvegy módszerrel versenyzünk és csak a hímeket pakoljuk az utakra!
