Ez esetben minnél több annál jobb...a legjobban az tetszik: amihez nem kell tűz. hiába na változnak az idő, az eszközök mégis ételt adni a családod elé ez változatlan!!! És ez csodálatos dolog...
Elképzelem, ahogy az Ősasszony azon tűnödik mit főzzek ma... végül is mindegy csak ne kelljen tüzet csiholnom....vagy ahogy régen valaki mindig otthon maradt őrizni a tüzet.
Nekem a kedvencem: ... végy 4 fillér ára élesztőt... na ez a süti soha nem készült el!!!
Bocs a hosszú off-ért . Nálunk ma kelkáposzta főzelék készült sült oldalassal.
bd, a krumplistésztával még nem próbáltam, csak a német Bratkartoffellel, de valószínűleg hasonló a technika. Vastag talpú serpenyőben jobb, kell alá zsiradék (tehát kicsit tocsogós legyen az a tészta), jól lenyomogatni a serpenyőben, és közepes lángon békén hagyni. :) Elég sokáig kell a Bratkartoffelnél, lehet 15-20 perc, amikor már nagyon kíváncsi vagyok, milyen, akkor lapos fakanállal kicsit megemelem, mint egy palacsintát, és meglesem, mennyire pirult meg, aztán hagyom még, vagy tálalom. Teflonban is ugyanez a technika, és miután kivettem az ételt a serpenyőből és lehűlt, beáztatom, szépen fellazul, ami leragadt (morzsaszerűség). ribizli
A krumplistésztát úgy szeretem, ha piros kéreg sül az aljára és lecsúztathatjuk a tányérra és lehet ropogtatni. No, ez nem sikerül évek óta. Leragad. Vakarhatom, szétesik. Próbáltam teflonban, próbáltam rozsdamentesben, raktam sütőbe, pirítottam a gázon... Helpmee...........
Nagyon örulök, hogy sikere volt:) Melyik valtozatot csinaltad meg? Itt vannak a megigert szendvicskepek:) Tonhalas, es sonkakremes szendvicsek, Ishavssallad, råksalata, skärgårdsill, a hejåban sult krumplihoz es frissen kisutött zsemlecskak:)
Nem igazán értem, miért függőlegesen: úgy nem lehet forgatni. Nekem vízszintesen is jó volt, persze, a tészta nem ért le a tepsiig, mert a fa felfeküdt a két szélére.
Úgy kell, hogy kígyókat gyurmákolsz, azt feltekered a fára, a két végét alátuszkolod, aztán az egészet lefekteted az asztalra, és enyhe nyomást gyakorolva rá addig görgeted (ugyanazzal a mozdulattal megy a sodrófa, mint amikor pogácsatésztát nyújtasz), amíg össze nem érnek a hurkák, és egyenletes vastag nem lesz.