Felkeltette a téma a figyelmemet, fellapoztam az egyik Piet de Weerd könyvet:
84 szeptemberében Hermes egyik nekem írt levelében sok érdekes újdonságot említ saját elképzeléseire és jövőbeni terveire vonatkozóan. Mellékesen a levélben áll: "Az Ön négy galambja, a 444-es tojó, a 828-as tojó, a 100-km-Mann és a legendás Piet, ez a négy galamb kétségtelenül az alappillérek, amiken saját eredményeim nagy része nyugszik."
Tehát - a hitelesség kedvéért - nem egy galambról volt szó.
Már ne haragudj , de Te arról beszélsz, hogy más dúcában bírálsz le galambokat, és ott alkalmazol pozitív szelekciót , vagy épp mellőzöd a negatív kiválogatást? Jól értem?
Sajnálom akkor szögletesen látom! De az értékelhetőség miatt reálisaknak kell lennünk. Az egyesületi első sampion azt jelenti, hogy az egyesület legjobb galambja, egyesületi szinten ez a legjobb galamb a sampion értékelésben. Legyen az rövidtáv, középtáv, hosszútáv vagy általános. Csak egy lehet a legjobb!
Minden tiszteletem Anker professzoré, amit ő tett a Magyar postagalambsportért az egyszeri és megismételhetetlen! Csak ő volt képes egy de Weerd kaliberű embert Magyarországra csábítani! Mi volt vele a célja? Szerintem a marketing! Nem hiszem, hogy Anker úr azért hívta, hogy válogassa ki a galambjait, de a tévedés jogát fenntartom!
Nem látok ma olyan embert a sportunkban aki akár csak meg tudná közelíteni az ő nagyságát, gondolkodás módját!
Az egyik legnagyobb probléma a Magyar emberekkel az, hogy mindig a múlton rágódnak(Lásd: A Magyar focit) emlékekben élnek!
A de Weerd úr látogatása óta menyi idő telt el? 35-40 év? Mi változót azóta Magyarországon a postagalambászatban? Lényeges dolgokban szerintem semmi!
Mutass nekem bárhol a világon egyetlen egy olyan embert aki az ő elméletei alapján akár egyetlen galamb állományt felépített! Ő valószínűleg egy rendkívüli előadó művész lehetett, az elképzelés nélküli galambászok mentsvára akik valamiféle kapaszkodót kerestek és nem látták a fától az erdőt!
A postagalambászatban mind versenysportban egyetlen egy értékmérő létezik az pedig nem más mint a teljesítmény!
De ez nem csak a galambra vonatkozik a tenyésztőtől is rendkívüli teljesítmény szükséges. A galamb az eszköz a kezünkben a céljaink megvalósításában, de rossz úton jár az aki tárgyként tekint rájuk!
A kiválasztás mércéje nem lehet más mint a versenygalamb teljesítménye, a tenyészgalamb tenyészértéke!
Tegnap volt szerencsém látni a Dél-Duna tagszövetség kiállítását minden sportkategóriás első galamb más és más volt! Az egyik kicsi, a másik nagy, az egyiknek sárga volt a szeme a másiknak "üveg"! Voltak köztük kékek meg kovácsoltak sötét is meg vörös is! A gazdáik kézbe adták őket az egyiknek a szárnya nagy volt a másiknak kicsi az izomzatnál volt lágy elasztikus és volt ami kemény mint a kő!
Az egyetlen közös nevező az-az volt, ha hiszed ha nem, hogy majd kicsattant mind az egészségtől!
Nem értem geler negatív reakcióját a negatív kiválasztással kapcsolatban! A szelekció az szelekció mindegy melyik irányból közelitek a cél felé! A cél pedig az eredményes galamb az adott körülmények között! Minden szelekció alapja az egészség! Természetesen az egészség biztosítása a tenyésztő feladata, Dúc, kiszolgálás, stb...
Úgy tudom a 019-es nem került hozzá, "csak" a gyerekét vette meg.
Nem szeretném kisebbíteni Hermes beszerzéseinek értékét, de számomra legalább annyira lényeges, sikeres éveiben kik voltak, akik a dúcot gondozták, galambjait felkészítették, tenyésztési és kiválogatási tanácsokkal segítették (de Weerd) stb.
Ettől függetlenül Hermes saját maga is óriási szerepet vállalt a galambok körül.
Hermes kivételes képességű ember, úgy az üzletben, mind a galambászatban.
Németországban számos gazdag ember vásárolt vagyonokért galambot, még sem váltak olyan eredményessé, híressé, mint egykoron Hermes. Az is igaz a 70-es években ő hajtotta végre Németország legdrágább galambbeszerzését a Piet-tel (50 ezer márka), bár azt hiszem de Weerd úgy említi egy új 190-es Mercedes árát kérte cserébe (60 ezer márka) a Piet-ért és néhány másik galambért cserébe.
Az első mondatod kapcsán megköszönném a józan meglátást. Addíg míg mások lökdösődnek jobbról, ballról, hogy arra a mesgyére tereljenek ami számukra szimpatikus, te észrevetted a lényeget. Ugyanis a kérdés úgy hangzott, arról volt szó; nekem mi a jó galamb. Nekem a sampion.
Először is nem becsültem le a negatív kiválasztást, csak nem szeretem alkalmazni, mert az utóélete zavaros és hírnévrontó vitákból áll. Ha én kedvezőtlenül ítélek meg egy tenyésztőjének valamiért dédelgetett galambját, akkor azt az illető felkorbácsolt érzelmekkel közvetíti, mint bizonyos tapasztalatát. Szavaiból olyan képet alakít ki, hogy hülyeséget javasoltam, nem értek hozzá, satöbbi. Az ellenbizonyítás nem könnyű, idő kell hozzá, amire az öntökönszúrás mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, évek kellenek hozzá, és ezalatt el kell viselnem a sározást. Kell 3-4 év, hogy kikopjanak a húzógalambok, megvalósuljon a hanyatlás, és a vitapartner saját öndicsérete elesik.
Ez egy kicsit sarkos,hogy a jó galamb az egyesületi sampionnál kezdődik. Ha egy helyezéssel lemarad,akkor már nem jó? Én azt gondolom,hogy az jó galamb,amelyik 2-5 éves kora közt(legyünk elnézőek az évesekkel) évente 7-8 helyezést hoz,közte évente 1-2 díjat és a helyezései többsége 10%-on belül van. Még jobb,ha még versenyző korában sikerül tőle legalább egy hasonlót tenyészteni.
Szerintem senki se akar itt mindenki másra érvényes mércét szabni.
Egyetértve: a negatív tömegszelekció nem rossz dolog, és az csak egy tipikus körülmény, hogy a szelekciós nyomás mértékét a megmaradt fiatalok/üres fészkek hányados adja. Ez egyik évben szigorúbbra sikerül, másik évben lazábbra, de hát a fiatal gárda minősége se egyforma minden éven.
Ha a szituációt nem borítjuk fel szükségtelenül gyakori beszerzéssel, akkor minden genetikai szűkülés, ha nem vagyunk barmok és helyesen végezzük, az állományunk átlag minőségét emeli. Miután az utódok a szűkített (nemesített) genetikai masszából jönnek jövőre, van esély, hogy előre haladunk.
Sajnos azonban a nekünk szükséges tulajdonságok h2 értéke elég alacsony, azért ha nem elég szigorú a kiválasztás, akkor az állomány túl könnyen visszavergődik a normál eloszlására, ami a minőséget illeti. Vagyis egy-két kiváló, néhány jó, és az ellenkező oldalon pár reménytelen és persze sok közepes, ami azt jelenti hogy 1000-ből jellemzően ötszázadiknak jön, tehát nem helyezi magát.
A pozitív kiválasztás inkább a tenyészkiválasztás. Melyik hagyott maradandó nyomot az emlékeinkben és a díjlistákon, melyiket szeretném megsokszorozva a versenydúcban látni? Ilyen nem lehet sok. Hogy aztán beválik.e az más kérdés.
Pozitív szelekció a versenydúcban? Elvadult tenyésztőknél az is lehetséges, ha nem kell a csapatgalamb, ha nem érdekel a fészkek száma.
Annyira szubjektív minden ebben a sportban, hogy teljesen fölösleges szabályokat, és bölcseleteket felállítani .
Szerintem gelerrel is elszaladt a fakó, olyan dolgot akar mondani, amit Ő sem tud megoldani.
Vagy dilettáns vagyok.
Mi az hogy pozitív szelekció? Csak a jókat hagyjuk meg? Te is ezt írtad, hogy ez az előre vivő.
Eleve ott kezdődik, hogy azt sem tudjuk pontosan behatárolni, mi a jó galamb. Akkor ,hogyan hagyod meg csak azokat?
A másik, meg, az, ahogyan javul a szakértelem, és ezáltal a teljesítmény, úgy nő az elvárás a jó galambbal szemben is . Azaz folyamatosan erősödni kell a pozitív szelekciónak is. Ha van önkritikája az embernek, akkor ezen folyamat bármely szakaszában kijelentheti, csak igen-igen kevés jó galambom van. Nos ha valóban kemény pozitív szelekciót akarunk végezni, és csak azt az egyedet hagyjuk meg az ÁLLOMÁNYBAN, amik az aktuális elvárásainkat teljesítik, akkor nagyon.nagyon üres dúcunk lenne .
De a lényeg a tenyésztő elvárása.
Például geler úgy gondolja, pozitív szelekciót akar végezni, és csak az hagyja meg ami az Ő megítélése szerint jó galamb. Mondjuk csak az egyesületi sampionokat, és azok szüleit. Ami elég meredek még így is , mert nem sok olyan állomány van, ahol minden galamb bajnok. Erre meglátogatja, mondjuk a nagymenő, és azt mondja: elég gyenge a szelekciód, mert csak azt szabadna meghagyni aminek van 3-4 díja is...
Szóval ez a dolog nagyon összetett , pozitív szelekció mellet is ott vannak reményteljesek, és bizonyításra várók is.
Ez a tenyészkiválasztásban alkalmazható, de ott sem biztos, hogy a legjobbak adják a jókat.
Mondjuk, ha csak a legjobbak maradnak, akkor nincs más választásuk .
Ha csak kék galambot telepítek a dúcba, akkor kékek lesznek.
A negatív kiválogatás, amit geler lebecsült, sem áll homlokegyenest másból. Az állomány szűrésénél, kivesszük a bizonyítottan rosszakat, és benn maradnak a jók, meg azok amik talán jók lehetnek.
Nekem a jó galamb az egyesületi sampionnál kezdődik. Azután lehet fokozni, de nem muszály. Szükségtelennek tartom.
A dolgozom szó túlzás. Csak szeretem őket. 15 pár a plafon. Tenyészgalambom még nincs. Kisérleti egyedek vannak.
Majd, ha valamelyik pár jó galambokat ad kinevezem őket tenyészpárnak. :) A galambokkal úgy vagyok, mint neonlicht is írta,
a tenyésztés sikeressége, egy jó galamb előállítása a mozgató rugó. Ezért is a nagy hajsza a "titkok" után itt a fórumon.
De mint látod a tapasztaltak a lényegi kérdéseknél csak süketeléssel jönnek elő. Megmagyarázhatatlan, a Tesómnak megy ez igazán, született adottság stb. Persze ez nem meglepő! Hiszen ez a szakma. Igen tudom ott van az állatgondozói rész, de nem lehet mindet "nyereséggel" gondozni! Még mielött rákérdeznél, a favorit kategóriám a hosszú "középtáv" lesz. Ott nem kell kihajtani a galambok lelkét és nem a gyors beülés határozza meg ki lesz a győztes.
Valóban. Nekem is szimpatikusabb az a módszer, hogy a legjobbakat kiválasztani és azokkal próbálkozni. Hiszen a legjobbak is adnak közepes alattit, akkor a közepes alattiak mit adnak majd? Jó példa rá a korábban említett csodálatos piet. Micsoda kerülő utat takarított meg vele Hermes. Igaz egy merci ára volt, de az Hermesnek nem számított, hogy azt a pénzt a kukába vagy egy galambra áldozza! :) Viszont marad a kérdés. Mit látott illetve érzett (mert én úgy tudom nem csak ránézésre itélte meg piet de weerd, hogy az egy kivételes galmb) azon a galambon?
Nekem az rémlik ez áll közelebb a valósághoz. Azt tudod, hogy a "Kadett" vonalából esetleg a Kadettból volt vagy közvetlen a bázispár fia volt? Köszönöm!
Sokáig nem hittem el, de egyszer egy szerbiai galambász bebizonyította nem minden galambtipus passzol mindenkinek. Ma már azt mondom igaza van. Talán ez lehet az oka annak is, hogy néhány kitett galamb másnál megtáltosodik?
