Az ostromleírásokból ismert, hogy a gyulai külsővárat elfoglaló török igyekezett a magyar végváriak által még védelmezett belsővárba jutni. Ennek legkülső védőművét a Liska András régész által felderített, számításai szerint kb. 30 méter széles és 5 méter mély vizesárok jelentette. Ezt az ostromlók igyekeztek feltölteni, hogy a gyalogsági rohamokat megindíthassa. Közben persze irtózatos ágyútűzzel rombolta a mögötte emelkedő kb. 8 méter magas palánkfalat. A megkezdett gyalogsági rohamokat Kerecsényi vitézei egyre nehezebben tudták visszaverni, a védőkön csüggedés vett erőt. Ekkor a várkapitány fegyverszünetre való felhívást juttatott ki a töröknek, amit a pasa elfogadott. Ezután már nem történt további ostrom.
Hegyi Klára történész alábbi könyvének tanúsága szerint a győztes törökök már 1568-ra kijavították a palánkfal sérüléseit.
Liska András régész feltárta az újonnan emelt palánkfalaknak a talajban megmaradt maradványait.
feltűnt, hogy a palánk külső, a várárok felőli részén lévő cölöpsorok, és a palánkvár belső, védett oldalát lezáró cölöpsorok közötti távolság meghaladja a 1213 métert. Ha a két szélső cölöpsor közötti távolságot tekintjük a palánktest lehetséges legkisebb vastagságaként, akkor az előzetesen becsült adatokhoz képest jóval szélesebb palánkot kapunk
Az ásatások tanúsága szerint az 1566 nyarán a magyarországi végvárak közül a leghosszabb ideig, 63 napig ostromlott gyulai vár palánkját a mai Kossuth utca felőli szakaszon biztosan olyan súlyos sérülések érték, hogy a török foglalók a vár birtokba vétele után a megrongálódott palánkot részben visszabontva, annak a belső, védett oldalán egy új palánkfalat építettek fel.
Másik helyszín ZÓLYOM vára lenne, amit szeretnék felkeresni.
Azt olvastam róla jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria felügyelete alá tartozik, nyugtass meg azért nem csak festmények vannak benne, hanem azért páncél, ilyesmi is akad? :)
Másik része a parkolás a vár alatt van kiépített parkoló, nem tudod, milyen tarifával mennek?
Mert nézegettem a környéken nem nagyon van vmi bevásárló központ ahol ingyenesen le lehetne tenni a kocsit.
Ezek az automaták papír pénzt is elfogadnak vagy csak aprót? Mert ha csak aprót akkor sokat össze kell szedni a kiránduláshoz...
Én azt nem értem a palánkfal mögött mi értelme volt annak a kis rondellának.
Úgy önmagában ha a török bejut a palánkfal mögé nem tudott annyi pusztítást végezni kartács tűzzel mintha 2 lett volna belőlük.
Szerintem úgy már elég gyilkos tüzet tudott volna lőni.
Csináltam egy kis rajzot szerintem így hatékonyabb lett volna az egész.
Pirossal berajzoltam a rondella párját, sárgával nagyjából a lőirányokat. Szóval a 30m vizesárok miatt a török csak a hídon juthatott be ott nagyon tüzérséget behozni az ostrom idején nem tudtak volna csak gyalogos rohamokat tudtak volna intézni. Az általam berajzolt rondella párossal tök jó gyilkos zónát lehetett volna kialakítani, sőt a rondella tetején kialakítottam volna olyan részeket ahol gránátokat lehet ledobálni arra a kis térre.
Valamint a rajzokon én kékkel jelöltem voltam a két sarkon ágyú állások onnan szintén lehetett volna aprítani a törököt amikor betörtek a külső védművön.
Azokat az ágyúgolyókat láttam a falban. Nem sokat lőttek oda. Atégla jól elnyeli az ágyúgolyók energiáját szerencsére. De ezeket mikor lőhették oda? A török vagy a kuruc ostromkor? Nem nagy kaliberűek emlékeim szerint.
Nem hiszem max rádszólnak én is trükössen másztam fel itt csinálok képet ott csinálok még egy képet és már fent is voltam , ja és a várat körbemeni csak bizonyos szakaszig lehet.
Áááá... látom, hogy a kedves Topiklakók közül már többen is felébredtek, buzgón megkezdve a szokásos témázást. Nagyon helyes! :-)
Jómagam folytatnám a gyulai belsővár, pontosabban a napjainkban már nem létező, de a Szigeterőd-projekt révén talán üszkös hamvaiból ismét bemutatásra kerülő palánkvár részleteinek kibogozását a történelem fátyla alól kiszabadítva.
Még pontosabban, hogy milyen is lehetett az a belső palánkvár, ahová 1566-ban a túlerőben támadó török elől Kerecsényi László várkapitány és még túlélő vitézei behúzódtak? A rendelkezésemre álló alaprajzokból megpróbáltam felmérni ezt a belső palánkvárat. A tévedés jogát fenntartom magamnak akár nagyobb mértékben is!
Néhány ágyúgolyó mai napig benne van a falban, a topik topcsijai szerint már a sarok leomlasztását kezdték el a tüzérek, raktam is fel képet ide, de persze nem találom...
Igen itt tudsz leparkolni és innen szépen gyalog a Saskői várhoz lehet felmenni, van itt egy kis tájház vármúzeum ami sajnos elég ritkán van nyitva :(, itt vertem ki sajátkezűleg saskői érmémet :)
és a vár felett a meredek hegyen kb 200m. ötszögletű őrtorony maradványai található (a hegy eléggé meredek)
10,19 milliárd forint költségvetési többlettámogatást ad a kormány a diósgyőri vár további külső és belső rekonstrukciójára Miskolc önkormányzatának, három ütemben: 2019-ben 2 milliárd, 2020-ban 4 milliárd, míg 2021-ben 4,2 milliárd forint támogatást nyújt a központi költségvetésből.
Kriza Ákos miskolci polgármester erről korábban azt mondta az MTI-nek, a cél az, hogy megtörténjen a Nagy Lajos korabeli vár hiteles rekonstrukciója, és teljességében bemutathatóvá váljék a magyar történelem egyik legjelentősebb korszakának emléke, ezzel párhuzamosan a vár és közvetlen környezete Közép-Európa egyedi és meghatározó turisztikai vonzerejévé váljon.
Bár elvileg kezdettől fogva (tehát amikor lőtávolságon belülre közelítették meg) egy ostromló löveti a vár fő épületét is. Miután azonban elfoglalták a nagyobb területű Külső (Huszár-várat), a védők sokkal kisebb területre zsúfolódtak össze, és elvileg tényleg nincs logikus oka, hogy épen hagynák a főépületet (ilyen elhúzódó ostrom mellett már egy esetleges előre gondolkodás-t.i. kell infrastruktúra a leendő szandzsák-székhelyhez-is kizárt.) A leírások viszont megemlékeznek arról, hogy Kerecsényiék egy sikeres kitöréssel több ostromágyút is használhatatlanná tettek-lehet, hogy ez is közrejátszott.
-Mindenesetre a régészeti kutatások ellenére -ahol olyan szinten megrongált sáncfalat találtak, ami már alkalmatlan volt a védekezésre- Gyulát nem tudták elfoglalni, hanem élhetetlenné vált, és ezt a belső rombolás tudja leginkább elősegíteni...1848-49-ben Aradot és Temesvárt is így ostromoltuk meg sikeresen-Temesvár ostromát-az erőd megadása előtt napokkal a végső orosz-osztrák betörés szakította meg.
Gyula egyébként rendkívül kellemes, kicsit Szentendrés hangulatú kisváros; sőt pld. a gyulai kórház a megyei kórház, nem a békéscsabai-bár már összevonták őket. -A belváros nagyon jó, de van étterem, ahol érdemes asztalt foglalni, mert különben nem találsz szabad helyet!
Hát ez érdekes. Lehet mégsem lőtték ezt a belső várat. Hiszen tudták,hogy ha feladják a védők a nagy külső várat,ez a kis téglavár nem sokáig tarthat ki. Mi más magyarázat lehet?
Saskőt csak ajánlani tudom. Én tavaly tavasszal jártam ott és nagyon tetszett. A várhegy sziklás nyúlványa lenyúlik a falu főutcájáig. Én itt a szila mellett álltam meg egy kisebb kiszélesedésben. A várhoz kellemes és nem túl hosszú gyalogút vezet fel. A vár igazi romantikus rom. Tudtommal tavaly óta igen sokat dolgoztak rajta.
Én ajánlanám ezzel egy túrán megnézni Revistyét és Garamszenbenedeket és Lévát is. Ezek Lévától felfelé, mind egy útvonalon fekszenek.
Érdekes,hogy Gyula belső várán nem látni nagyobb sérüléseket,amit akár az 1566-os, vagy a kuruc ostrom okozott volna.
Hát nem ezt vetettem fel már többször? Várbarátunknak hála, ma szinte minden gyulai kérdésemre választ kaptam, de erre csak részben: a kuruc ostromnál megemlékeznek róla, hogy a közepes ágyúk nem sok kárt tettek a falakban, (viszonylag kevés lövés nyoma is látható), alább lehetségesnek is tartottuk, hogy ennek a nyomait viselte a felújításáig a belső vár. -Viszont a 2 hónapos 1566-os ostrom során Petráfnak vszleg komolyabb ostromtűzérsége volt; és legalább 1 hónapig el is érte a belső várat. Az ostromtűzérségnek 3 célja van: 1: rés(ek)et ütni a külső védőműveken. 2: Élhetetlenné tenni a vár belsejét, megsemmisítve az élelmiszer és lőpor-készleteket. 3: Mindkettő közben a legtöbb katonát harcképtelenné téve.
Egy vár lövetéséről a legismertebb leírás az Egri Csillagokban található, Gyulán viszont a mozsárágyúk mellett közvetlenül is lőhették a nem ágyúk ellen tervezett belsővárat... Szinte egyetlen megválaszolatlan kérdésem, hogy ezután hogyan maradt Gyula az egyetlen épen maradt gótikus téglavárunk, és nem egy romhalmazon épült török utóvár a'la Szigetvár...
2010 szeptemberében vonattal utaztam Gyulára, hogy ott várjam be az ismerős házaspárt az erdélyi vártúra megkezdésére. Ha majd elkészülnek a Szigeterőd-projekttel, újra leutazom, hogy megszemléljem a végeredményt. De az biztos, hogy belga meggysört nem a Rondella melletti kerthelyiségben veszek, mert ugyanazt bent a város sétálóutcájában jóval olcsóbban mérték.
Köszönöm! Huh nem is gondoltam, hogy ennyi energiát fektetsz a válaszba!
A bemásolt könyvben viszont pontosan azt a választ adta a szerző, amit feltételeztem a külső falról!
-Viszont nem tudjuk, hogy az ostromok előtt is ilyen volt-e a magassága? Az 1722-es Rosenfeld rajz pld. magasabbnak mutatja (no persze ez nem biztos, hogy teljesen objektív, illetve a külső védműveket sem biztos, hogy ugyanolyan magasra építették vissza a törökök..)
Érdekes,hogy Gyula belső várán nem látni nagyobb sérüléseket,amit akár az 1566-os, vagy a kuruc ostrom okozott volna. Ezek még visszafalazva is látszódnának. Vagy nem lőtték ezt a belső várat kitartóan. A tégla jobban bírta az ágyúzást,mint a kő.
