Bélavárhoz Varasd városa felől érkeztünk autóval, az környező hegyekhez képest alacsonyabb, de meredek Várhegy csúcsára turistaösvény vezetett, aminek a vége valóban igen kapaszkodós volt... Mi úgy tippeltük, hogy egykoron fahíd vezetett hozzá vagy az eltelt évszázadok alatt egy földcsuszamlásban elmozdult a bejárati rész előtti terep!
csalás.lap.hú - ó, egek, ebben valamennyire otthon vagyunk, illetve nem is mi, hanem az álom-alteregónk, egy bizonyos Bond, aki a mostani részben különösen jól keveri a kártyát, de ennek ellenére ő sem más nekünk csak egy felebarát titkosügynök, pedig mi - a régi magyar sorozat hívei - már csak a Szomszédok miatt is...
A Greben-vár szádvárunkhoz hasonlóan több várrészből tevődik össze, bár kevésbé "modern". Érdekessége, hogy erős átépítése során, a fő tornyában kápolnát helyztek el(1.kép), a kápolna az emeleti részen került kialakításra, s mára csak néhány faragott köve maradt meg. E torony mellett, a külső falban észlelhetünk egy kifolyóvályút, amely - legalábbis engem - a csővári vár konyhájára emlékeztetett.(2.kép) A 3. képen egy toronymaradvány omladozik. Jóval alatta is kiépült még egy várrész, ki tudja, talán innen figyelte a várbéli spicli, hogyan is szorgalmaskodnak odalennt. 4.kép, no, ennek a tövében aludtunk. Néhány elszórt épület, tanya áll a vár alatti völgyben, de az istennek sem kaptunk bort, így kénytelenek voltunk forrásvizet inni, amit amatőr várkutatónak nem ajánlok, pedig itt kivételesen még a kutyát is megkergettem, de hiába minden attrakció...
Oké, tehát lehet fecsegni, a láthatáron sehol egy vérbeli topik-rém, rendben! E kellemes szlavóniai túránkon egy hétig főttünk saját levünkben, s e során jutottunk el Magyarlakra(Madzarevo), - elárulom, már két ízben is megkínlodtuk az utat; egyszer atom antiként, másodszor tényleg kimerülve. A várrom szép - figyelem, ennek később fokozása lesz -, némi kilátást is nyújt, ám inkább csendjével hódít, mintsem kihívó mivoltával. 1.)- külső kapu, felette a palota maradványai 2.)- a belső kapu, a várbelsőből 3.)- a palota Ék-i falának részlete 4.)- a Batthyányiak emelte palota falai
Zágráb fölötti Medve-hegységben található Medve-várat(Medvedgrad), a tengerpart felé haladva, hiába is megyünk át a városon, sajnos nem láthatjuk. A Sentine nevű városrészről, mely már a hegység lankáira épült, igen jó a kilátás a várra. Mivel nemzeti park a környéke, legcélszerűbb busszal felmenni, bár az igazi turista végig kutyagol - és persze, így adott a lehetőség, hogy a szimpatikus ivókat kiválassza s flörtöljön az égimeszelő hravatszki gyévocskákkal - s ennek köszönhetően nem lehet csak úgy, még a megérkezés napján felérni a várba. "Tulajdonképpen erődített város volt, a szárazföldi Horvátország legnagyobb kiterjedésű vára, mely rendkívüli igényességgel és művészi színvonalon épült." - írja a tudor a wikipediában. No, azért a Medve-vár - ahol, mellesleg tábla hirdeti, a nagy horvát költő, Janus Pannonius itt elhalálozott - mégsem Szádvár méretű. Persze, megvan az igazi "horvát Szádvár",de az lennt a Tengermelléken, majd egyszer arról is... de a Medve-vár tényleg igényes kiépítettségű vár, lakóhely lehetett, erről árulkodnak romjai. Mi pedig nekiálltunk amúgy magyarosan vadkempingolni, a közeli Strmopec' csúcsán(mi a mai napig nem tudjuk ezt kimondani...), ahol kígyót találtunk és egy fészkéből kiesett csipogó fiókát; igen, kitalálhatjátok; nyam-nyam volt, és nem akadályoztuk meg, sőt - és ez nem vicc! -, egy tájfutó verseny résztvevői is erre kocogtak, és sorba leálltak megnézni e nem mindennapi kígyóvacsorát. És! Már otthon tudtuk meg, hogy a Medve-hegységben medvék is élnek, és hogy tőlünk néhány kilométerre történt medve-támadás... még, hogy nem vagyunk szerencsés flótások... /a felső kép hátterében látható a Medve-hegység toronnyal ékesített csúcsa, a Sljeme/
... ha már Bélavárnál tartunk, akkor tarthatnánk egy Bélaváraknál-t is... mennyi Bélavára volt a történelmi Mo.-nak? Szlavóniában van kettő; a körös megyei Béla, az általunk most említett Pusta Bela Varasd megyében, aztán ott van a bihar megyei, Fenes "álnév" mögé bújó Bélavár - erről még tartozok friss élménybeszámolóval -, ill. Koppány-Kupa vezérünk - aki nem pogány ne vegye magára - somogyi földjén is van Bélavár, amely igencsak szép sáncárkokkal büszkélkedik. Szóljatok, kihagytam valamit?
Remélem Nagyon - és a többi várra éhes topikrém - összes rokona, felebarátja, a sógoromhoz hasonlóan már nem bitorolja a gépet, és áldozhatunk szenvedélyünk topik-oltárán, óÓ je.
Nem írod, Ti mennyire kínlódtatok, amíg fölértetek? Mi, a Belski dol nevű forrás felől másztunk fel zsákkal - richtig az eszelős szivatás oldalon. Felérve és kiszuszogva magunkat, mi is készítetettünk alaprajzi skiccet. Lényegében hozzátok hasonló eredményre jutottunk, bár nem láttuk ennyire tisztán a belső vármagot. A meredek turistaösvény az általad kör alaprajzúnak ábrázolt, és még jelentős, kb. 10 m magas falcsonkkal rendelkező torony(?) mellett vezet be a várba. Mivel pont innen rendkívül meredek a sziklás hegyoldal, a rajzon szereplő felvezető út - szerintem - a falu(Béla) felől É-Ékről érkező vonulaton vezetett fel a vár É-i oldalához, majd a várat részben kerülve vitt a rajzon is látható bejáratig. A várat fedő felnőtt erdő, s bozót miatt nem könnyű itt nyáron fotózni, ráadásul a legösszefüggőbb külső falak javarészét kőkedvelő futónövények takarják, a kis-kárpátokbeli Fehérkőhöz hasonlóan. A Belski dol nevű forrás, mint kiderült szent hely, nem akartunk hinni a szemünknek, amikor minden(!) arra járó megállt - még a közeli kőfejtő teherautói is -, és megmosták arcukat a vízben, térdre ereszkedtek és keresztet vetettek, s csak ezután folytatták útjukat. Nem is sejtették, hogy néhány lapulevélnyire tőlük két pucér ungarise betyár fürdőzik a patak jéghideg vizében... 2.kép - háttérben lévő völgy vezet a Bélavár alá 3.kép - ÉNy-i részlet az É-i falhoz épült épületszárny maradványairól
Kihasználva, hogy a keresztfiam megéhezett és vacsorázni ment,
néhány percre ismét magamhoz ragadom a gép feletti uralmat! :-)
Igen kevés helyen jártam még Horvátországban, de ezek egyike volt Bélavár, amit egy Csáktornya -- Varasd útvonal során kerestem fel. Egyedül ez emelkedik a hegyek között, míg a többi síkföldi erősség.
Sajnos mivel még hagyományos géppel fotóztam, erre már nem jutott filmkocka, így csak a dunántúli várbarátommal közösen elkészített alaprajzot + históriát tudom közzétenni róla.
Leírása:
Béla vára a meredek sziklagerincből kiemelkedő hegycsúcson, a gerinc vége előtt épült meg. A gerinctől É-ra 5 – 6 méter mélységű sziklaárok választja el. A felvezető út jobbról kerüli meg a várromot, a kapu K-en nyílt. Előtte kb. 30 méter hosszan az út hiányzik {valószínűleg fahídon ment, egy másik, lejjebbi rövid szakaszon szintén, de egy földcsuszamlás is elvihette az ösvényt}. A kapu egyszerű kialakítású, torony nélküli, feltűnően leromlott állapotú {talán robbantással elpusztították?}. Mögötte emelkedik a vár palotája, ami valószínűleg téglaalap alakú, emeletes épület lehetett. Ennek falai az alapokig elpusztultak. A bejárattól vezető falszoros balra kanyarodik, ahol kb. 10 méter széles udvart találhatunk. A palota dombjának ÉNy-i sarkához közel egy napjainkra teljesen feltöltődött nyílás láthatunk. Ez volt a vár ciszternája {kútja?}. A várudvart övező kb. 1 méter vastag kőfal egy-két emelet magasságig áll, amihez É és ÉNy-felől helyiségsort alakítottak ki a középkori építők. A K-i és D-i oldalon egy négyszögű és egy kerek torony alapfalait figyelhetjük meg. Béla várának egész területét vastagon feltöltötte az évszázados törmelék, ezért felépítésének pontosabb részleteit csak egy régészeti feltárás tudná a felszínre hozni. Az udvarán lévő kidőlt fák gödreiben égésnyomok utalnak az erősség pusztulására. Az erősség sohasem épült ki XVI. századi bástyákkal rendelkező várrá, mindvégig megtartotta korai, XIII. századi formáját.
Ami a jövő esztendei vártúrát illeti, szeretném ezzel a dunántúli ismerőssel közösen felkeresni a horvátországi legjelentősebb várakat vagy legalább annak egyrészét... mert belemerülve a részletekbe, látom, arrafelé is akadnak szép számmal! :-)
Én is Kellemes Ünnepeket kívánok és rengeteg vártúrát a jövő évre minden kedves topikosnak! Sajnos csak most keveredtem net közelbe az elmúlt napok tekintetében, olvasok is visszafelé rendesen!
Ez a furfangos vránai perjel és válogatott társai az Ivaneci(Ivanscsica)-hegységben oly meredek helyre emelték Béla várukat/Pusta Bela/, hogy jó öreg Kokó cimborámmal kénytelenek voltunk olykor a megalázó négykézlábra ereszkedve felfelé araszolni... Odafönnt csodálkozva néztünk szét; a fákhoz-falakhoz erősítve feszületek, vallási képek sorakoztak - először arra gondoltunk, vallásos remete élhet a romban, aki vallási megszállottságában és hogy nyugalmát megzavartuk, előugrik a fal mögül és őrjöngve ránkveti magát... de, aztán a rémfilmekből táplálkozó gazdag fantáziánknak véget vetett, amikor olvastuk a vár történetét. A vár külső falai néhol elérik a 8-10 m-t is, a belső vármag - talán vaskos lakótorony - hatalmas törmelékhalmából csak itt-ott látszódik a fal. A várudvaron aludtunk, bár hozzá kell tennem a kígyók igencsak kedvelik a helyet...
...van-e Magyarországon (a régit értem ezalatt) templomosok által lépített vár?...
Nos lássuk mit tudtam meg erről a témáról?
A Templomos Lovagrend Árpád-házi II. Géza király idejében telepedett le a Magyar királyságban. Míg rendházaik a nagyobb városokban épültek {pl. Esztergom v. Székesfehérvár} de birtokaik központját a horvát tengerpart közelében épített Vrána {horvátul Vrana} vára jelentette. Ennek keletkezését tehát nekik tulajdonítják, bár még a helyszínen nem végeztek régészeti feltárást. De a régi oklevelekben a vránai perjel, mint fontos méltóságviselő szerepelt. Megállapítható, hogy legtöbb birtokuk a horvát-dalmát területeken feküdt, míg a Drávától É-ra sokkal kevesebb, így a politikai befolyásukat is arrafelé fejtették ki inkább.
A templomos rend tagjai résztvettek a tatárokkal vívott 1241-es muhi csatában is, ahol szinte utolsó szálig elestek a véres közelharcban, később szerepük pont ezért lecsökkent, majd a francia király általi erőszakos feloszlatásuk után maradék lovagjait a Szent János lovagrend {johanniták} vették át, birtokaikkal együtt.
Nekem megvan a teljes sorozat. A párkányi főutcán lévő mindkét könyvesboltban szinte mindegyiket lehet kapni. 1:50000 és 1:100000 (biciklis) méretarányút is.
A szlovákiai turista térképek nagyon klasszak. Erről magam is meggyőzödtem a Magas-Tátrában.
A gond csak az, hogy nagyrészt a Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra és a Középhegység térképei vannak szinte mindenütt.
Már jónéhányszor voltam Kassán, de ott még nem sikerült - igaz máshol sem - vennem a Kassa környéki hegyekről turista térképeket. De ugyanígy kerestem Mihalovce környékit, és az sem jött össze...
megsütöttem a kacsát meg a libát, pezsgös muskotályos vörös káposztával és gyömbéres karottával, elöételnek halkocsonya nilusi sügérrel és barack pálinkaágyon készül a tejes pite
Megvolt az ebéd, de - sajnos - nem a várbarát-eledel-pacal, de azért jó az a székelykáposzta meg erős pista kooperáció...
Ebben az évben utolsó várkeresésem a Cserhátban volt, több-kevesebb sikerrel. A képeken bizony egy Árpád-kori kisvár erősen szétszántott maradványát lehet(ne) látni. Mivel a Cserhát térképet nem leltem, Novákiék leírása alapján találtam meg a várhelyet, Sámsonháza után, a Lucfalvára bevezető út mellett közvetlenül. Név szerint: Lucfalva-Pogányvár. Kedvelt Győzőnk falujába, Nógrádmegyerre is átmentem, ahol a helyiek jól ismerik a Dobó-várat és környékét, azonban - mint kiderült - térkép nélkül innen nehézkes eljutni oda. Átirányítottak Bede-pusztára, ahonnan közelebb van a vár. Az 50 fős településen találtam egy obsitos tiszthelyettest, aki kivitt a határba, de kiderült, amire ő gondolt, az nem Árpád-kori vár, hanem még a királyi honvéd időkből egy felszámolt kisrepülőtér és laktanya néhány betondarabja. A Dobó-vár még rejtve marad a kíváncsi szemek elől...
