Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Írta valaki: van elektromos mező, van mágneses mező, de gravitációs mező nincs
Jelezted: " Szomorú, hogy ezt kell olvasnom egy "tudomány" fórumon."
Tudj róla, hogy hazánkban nem mindenkii tart(ott) bármit mezőnek.
Példa erre Dávid Gyula professzor úr véleménye, a HIX levelezőlistáról idézve:
* Ter, anyag, mezo, historia... 2001-08-09
... A gravitacio tehat nem mezo, azaz folytonosan eloszlo anyag egy adott hatter- teridoben, hanem maganak a teridonek a jellemzoje. Ezert kell csinjan banni az olyan kijelentesekkel (par honapja a Tudomanyban is olvastam), mely szerint "a gravitacios mezo is anyag". Eloszor is nem mezo, masodszor nem lehet neki olyan anyagi jellemzoket (energia, impulzus, perdulet, toltesek) tulajdonitani, mint pl az elektromagneses mezonek. ...*
Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről. Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Nincs semmiféle gravitácós mező... Van elektromos mező, van mágneses mező, de gravitáviós mező nincs. A tér alakját nevezhetük gravitációként megnyilvánuló jelenségnek.. (hogy közelítő pontossággal Newton képletével számolhassunk)
Vagy ahhoz hasonlít, mint amikor Galileinek eszébe jutott, az égre irányítani egy olyan bűvös közelítő csövet, aminek divatja akkoriban söpört végig Európán. Egy Holland optikus találta ki és árusította vásári mutatványosok részére, de Galilei azt állítja, ő nem vásárolta, hanem maga csiszolta a lencséit.
Hát azóta kissé elbonyololódott a tudomány háttéripara!
Nagyon tetszik, hogy 3 tartományban is elkapták. Az is szép, hogy a LIGO jelez valamit amit kiszámoltak, de az hogy távcsővel is meg lehet nézni mi volt az, egész más szint.
Értelek. Valóban nem szerencsés, amit mesélsz, de nem is tartom olyan vészesnek. A "mindennek van tudományos alapja" egy nagyon tág kijelentés, sokféleképpen lehet érteni. Nem tudom, milyen következményektől szenvedsz (nem ismerlek személyesen), de ha arról van szó, hogy diákok, újságírók, laikusok nyaggatnak ilyen jellegű kérdésekkel, akkor csak örülj neki, hogy a film felkeltette az érdeklődésüket.
Egy biztos: egy tudományos díjat nem erkölcsi helytállásért, hanem tudományos teljesítményért adnak (vagy kellene, hogy adjanak).
annak idején a CERN elég jó PR-t csinált az Angels and Demons-ból (bár annak aztán minimális tudományossága volt) a stábnak is engedték, hogy néhány képet bent vegyenek fel
Konkrétan az volt, hogy a film kijötte után néhányan megpróbálták kicsit tisztába tenni, hogy mi a különbség a film és a tudományos alapja között.
Thorne ezeket a kritikai kísérleteket elég rendesen betámadta a (nem tudományos) nyilvánosság előtt és hozzátette azt a bizonyos kijelentést, általános értelemben (~ 'a filmben mindennek tudományos alapja van').
Azzal ugyan semmi baj ha van tudományos alap, de a kialakított környezetben a közönség felé ez ~ annyit közvetített, hogy minden pontosan úgy tudományos, ahogy a filmben van.
A korabeli interjúk, nyilatkozatok alapján nagyon nehéz volt feltételezni, hogy ez nem szándékos.
Nekem ez így egy tudóstól nem fér be.
Még ez is ~ közömbös volna , de mivel még ma is rendszeresen belefutok a következményekbe, hát úgy kell nekem a film mögé az a díj, mint púp a hátamra.
Szerinted a film nem valós tudományos alapokra épült? Science és fiction, ahogy ígérték.
A "kevéssé félremagyarázott" ironikus megjegyzés volt? Ki magyarázott félre és mit és mennyire? Nem kekeckedésből írom, tényleg nem világos, hogy mit akarsz mondani! Annyi átjött, hogy sok mindennel nem értettél egyet Kip Thorne-nal.
Amúgy a film egy különleges műfaj. Én se vagyok eldobva a matematikai tárgyú filmektől (pl. Good Will Hunting, A Beautiful Mind, The Man Who Knew Infinity), de megértem és elfogadom, hogy a matematikusoknak más kell, mint a laikusoknak.
Hát, anno veszett sok karaktert kellett arra pazarolni, hogy ezt a 'mi köze' dolgot megpróbálja az ember elmagyarázni elég sok okostojglinak Thorne csak kevéssé félremagyarázott, felelősség nélküli 'a film valós tudományos alapokra épül' kijelentéseivel szemben.
A magam részéről ezt a felelőtlenséget nagyon nehezen (ha egyáltalán) fogom megbocsátani a fickónak.
Nekem is tetszett a film, ami egy komoly művészeti alkotás egyben. Mi a gond azzal, hogy az egyik legsikeresebb film tudományos tanácsadója Nobel-díjat kap?
Nem tudlak követni. Mi van a szeretet erejével? A Nobel-díj egy tudományos díj, az Interstellar pedig egy sci-fi játékfilm, mi köze a kettőnek egymáshoz?
Remélem, most nem lesznek olyan fafejűek, mint voltak párszor az elméleti emberekkel szemben. A relativitáselmélet ügyében már így is örökre rajtuk marad a szégyen. Úgyhogy szerintem IGEN: 2.
A LIGO project egyik alapító tagja volt Rainer Weiss-el és Ronald Dreverrel együtt. A mérőeszköz tudományos alapjait Kip Thorne dolgozta ki.
2000-ben újabb területre ment át és az üzemeltetést ráhagyta a kutatócsoportra. Azóta Kip Thorne a Caltech-en megalapította az SXS-et (Simulating eXtreme Spacetimes) amely keretében szuperszámítógépekkel téridő-eseményeket modelleznek. És tulajdonképpen amikor azonosították az észlelt gravitációshullámot kibocsájtó fekete lyukak paramétereit, akkor tulajdonképpen azt csinálták, hogy a rögzített jelalakot összevetették az SXS által modellezett feketelyuk-összeolvadások számolt jelalakjával. Úgyhogy a gravitációshullám észlelésében nagyon vastagon benne van Kip Thorne keze. Az volna a csoda, ha a gravitációshullám detektálásáért adnák a Nobelt, de azt nem Thorne kapná.
Az áramlás kifejezés valóban nem tartható fenn, inkább csak utalás akart lenni a hatások terjedési sebességére. De a hatások számára nincs kitüntetett irány, azok minden irányban terjednek, ellentétben az erővonalak meghatározott irányával, amely bizonyos mező (elektromos térerősség), vagy téridő potenciálok (gravitációs térerősség) azonos értékű felületeire merőlegesek.
