Keresés

Magadből indulsz ki?

Nem irígylem azt akinek többje van, hanem azt sajnálom akinek kevsebbje van.

:))))

Hát akkor csak síránkozzál, és ácsingózzál ájfónra, meg minden szirre-szarra, ami  a szomszédodnak van.

Ezért vagy ilyen besavanyodott, irigy, "dögöljön-meg-mindenki-tehene" típusú beszáradt nyanya. :-D

Rögtön tudtam, hogy nem vagy képes felfogni a mondandóját.

Pedig tuti nem olvastad a könyvet, tehát írhattam volna saját véleményként is. :-D

Én mindenkit aki nálam rosszabb körülmények közt kénytelen élni, és bármilye nincs ami nekem van képes vagyok ezért sajnálni.

Ezen az alapon, pl. Csányi sajnálhatja az egész országot... nem tudhatjuk, te is így vagy-e evvel...

Ásít

Az se saját vélemény, érv vagy példa, és mint ilyen uncsi.

Csak kapásból a "Gyerekek, gyerekek - Boldogságra nevelés - fogyasztási kényszer nélkül  c. fejezetből:

A konklúzió:

"A holnap fogyasztója eléggé átlátható teremtmény lesz, és a pnzéért egyre rafináltab eszözökkel küzdenek majd. Gyermekeinknek csak akkor lesz esélyük a gazdagságra - függetlenül attól, hogy mennyi a pénzük -, ha olyan, önállóan gondolkodó emberekké neveljük őket, akik megtanulják, hogy az is élvezettel jár, ha nem engednek a csábításnak."

Ebből a könyvből.

http://kiralysag.network.hu/blog/kiralysag-hirei/penz-nelkul-gazdagon-avagy-a-stilusos-elszegenyedes-muveszete

Mondom a jelenből. Nem a szocializmusból kérek példát.

Nagyon sokan tapasztaltunk hasonlókat.

Mégsem békaperspektívából nézzük a világot, mint a topiknyitó. :)))

Ajánlottam neked a Széchenyi ükunoka könyvét. A jelenből.

Remek példákat találsz benne, hogy a lemondás mennyire nemesbíti a lelket, és mennyi örömet is okoz.

És sztem a sok lemondás  igenis igénytelenséget eredményez.

Nem ezt tapasztaltam családban, kisfalumban az ismerősök között. Bizony nagyon sok mindenről le kellett mondtani. Nagyszüleimtől elvették a földt (nem birtokot), tsz-be kényszerítették őket. Alsó négy osztályt ott végeztem, petróleumlámpa mellett. Ásott kút szolgálta a mosást, mosogatást, csekély jószág itatását, kertművelést. Reggel és este két kantával mentem a kútra ívóvízért. (Ezt későbbiekben - szünidőben - siheder koromban kifejezetten szerettem, néhány kedvenc fiatal társasága miatt) Tanítóm osztályidegen volt, az ország másik végéből helyezték oda. Olyan alapot adott a tanulásban/hoz, hogy a Fővárosban a felső tagozatot is 4,6 átlaggal végeztem.

Nincs egyáltalán saját véleményed, csak folyton az idézetek? Kit érdekelnek?

Pontosan erről van szó. A szegénység és a nyomor nem azonos fogalom.

Én mindenkit aki nálam rosszabb körülmények közt kénytelen élni, és bármilye nincs ami nekem van képes vagyok ezért sajnálni.

Ez még mindig nagyságrendileg jobb viselkedés, mint az állandó acsarkodás, leszólás.

Csak ennyit várok az ide betekintőktől is .

És sztem a sok lemondás  igenis igénytelenséget eredményez.

Ellentétes példát csak a jelenből szeretnék olvasni, már elegem van a meghatározatlan időben élő nagy vagy dédmamákból.

+1

:)))

Ne is próbálkozz.... Nem megy ez neked!

:-D

Lassan ideje lenne úújra beidézni Cham úr remek osztályozását a "szegényekről".

a szegénység és a nyomor nem ugyanaz! A nyomor az a mindennapi lét veszélyeztetése: étel/ital6lakhatás szintjén. A szegénység egy szubjektiv kastegória. Egy  nem túl sok ésszel megáldott focista pl. akár másfélmillirádnyi évi jövedelmével szegények nézheti akár még a ME-köt vagy a KE-köz t is! miközben agyilkag alig van  túl a nyomor szinten. A szegénység az, hogy a lehető minimálisra kell szoritani az igényeket, de ez nem jelent egyben igénytelenséget is! 

A ballib szemében pont a nyomorgók és az igénytelenek a szegények! Pedig az utóbbiak akár gazdagoknak is tekinthetők lehetnének! (ld. az esküvőiket, keresztelőiket, temetéseiket is).  

a topiknyitó szerint mindenki szegénynek tekinthető aki nála rosszabb körülmények között él, és ezért sajnálja, vagy együttérez vele. És csak ennyit kér az ide belátogatóktól is.

A topiknyitó egy hülye ezek szerint

Azt írtam, de Rómában próbálok Rómaiként fogalmazni, ez meg a te topikod.

Bizonyára.

Csak a kommunsta bírákkal teli gazságszolgáltatás, mint független hatalmi ág, úgyis elsikálná az egészet, kuncétől kezdve.

De sebaj.

Nem felejtünk.

Szó sincs róla.

Csak nem vagyok gyógypedagógus. Sőt.

Olvastam azt a cikket

Felháborit azért, hogy ez esetben sem, nem szedik elő az itthon élő és ezeket a hazug "igazolásokat" kiadó, támogató egyéneket

Bizonyára meglenne a trv-es jogalap rá, ha valaki hivatalosan hazug bizonyitványokat kiad állami köztisztviselőként

Megfutamodás:)))

Gondolom ezek a szocializmus 40 évében történtek.

Mire elértünk a kapitalizmus idjéig a családtörténetedben, már senki nem szegény.

Azok akik ma szegények azok egész más kondíciókkal indulnak.

És a mai "gazdag " ifjak is csak mások munkájára igényesek.

Nem véletlen a sok boldogtalan gyerek, és a sok pia és drog.

Na, ennyi elég volt. Innentől ez is megy a levesbe.

Definiáltam, teljesült a kívánságod.

A nő akkor az írás szerint  nem szegény hanem harcos.

Gonoszság azt elvárni, hogy valaki szegénységben nő fel az majd igényes lesz Ha sehonnan se jön motiváció akkor hogyan ?

Szegény volt a családom, mint a templom egere. A nagyszüleim tíz gyerekébel kettő diplomás lett, a többi mesterember, mindnek volt szakmája - mert tanultak.

Apám is taníttatott bennünket, pedig szinte sose láttuk, annyit dolgozott a betevőért. Mindkét gyereke diplomás lett. Az ő gyerekeik is tanult emberek. Az ő gyerekeik ma tanulnak.

Most már értelek, isaura. Szerinted aki szegény, az igénytelen véglény.

Na, azokkal érezzen együtt, akinek két annya van.

Ja, hogy ő? A példa pontosan ellened szegül.

Az az asszony nélkülem is felgyűrte az ingét. Siratta a megölt férjét, majd belehalt, hogy elvették a gyerekét és eltüntették, emberi roncs lett a kínzásoktól, minden javától megfosztották (hiszen pontosan ezért akarták az egész családot, ami hab a tortán, kommunista zsidók ezt az egész zsidó családot) eltörölni a föld színéről. De amíg volt benne az életnek egy szikrája, harcolt. Harcolt, el sikerült mennie innen, és új életet kezdenie a világ másik felén. Harcolt, és megtalálta a a fiát, igaz, már felnőttként, de megtalálta. Harcolt akkor is, amikor szembejött vele a hóhéra az utcán. Akkor hazajött, és azért harcolt, hogy az ügy nyilvánosságra kerüljön, és a magyar állam ismerje el, mit tett vele (ugyanis jogutód). Harcolt, amikor kunce felmosta vele a padlót. Harcolt, perelt és meg is nyerte a pert, amikor a hóhéra perbefogta (mert ezeknek mindig van annyi bőr a pofáján). EZ a nő minden tiszteletet megérdemel. Ha valaki, ő szegény - és mégis gazdagabb, mint a kommunista házmesterekből egy egész hadsereg.

Igen, ő nem adta fel, és haláláig küzdött az igazáért. Ő pontosan az az ember, akivel együtt tudok érezni és fogok is, amíg világ a világ. És büszke vagyok rá, hogy ő is magyar volt, úgy, mint én.

Egyébként csak azt kíséreld meg végre definiálni, hogy ki a szegény szerinted, akivel együtt kell érezni, mert méltó rá, püffneki. Egyszer.

Amúgy a definícíó a következő: a topiknyitó szerint mindenki szegénynek tekinthető aki nála rosszabb körülmények között él, és ezért sajnálja, vagy együttérez vele. És csak ennyit kér az ide belátogatóktól is.

Az ellenlábasok szerint viszont aki 1 morzsányival jobban él mint a középkori szinten tengődők, az már nem szegény oszt jó napot.