A kárpátaljai Szerednye várát biztosan a templomosok építették. A horvátországi Vrána vára pedig az egyik központjuk volt és tőlük örökölték a Johanniták. 1217-ben II. András nekik adományozta Klissza várát. Ide menekült 1242-ben IV. Béla családjával először, és itt született meg lánya, Szent Margit. A népregék és mondák számos más középkori építményt kapcsolnak a templomosokhoz, magyar népies elnevezés szerint vörös barátokhoz. A mondák beállításai szerint a vörös barátok tivornyáztak, leányokat raboltak, kegyetlenkedtek, sok kincset raboltak össze, amit elrejtettek, feketemisét mondtak, a sátánnal cimboráltak, varázstudományuk volt stb. A monda szerint lékai (Lockenhaus) vár is eredetileg templomos vár volt és kultikus termet is építettek benne. Bár XIII. századi birtokosai között nem említik a források a templomosokat, legalábbis szerintem nem kizárt, hogy ők építették. Zombori István: Lovagok és lovagrendek c. könyve szerint II. Géza király támogatta magyarországi megtelepedésüket. II. Imre király minden adó és járadék fizetésétől felmentette őket. II. András pedig 1222-ben az Aranybulla 3. példányát a templomosok őrizetére bízta. 1241-ben a muhi csatában az egyik magyar seregvezér Rembald templomos mester volt. A csatában sokan elestek közülük, s a menekülő királyt is ők védelmezték.
Igen, az utolsó nagymester, Jacques de Molay kivégzésének napja (1314. márc. 13.) péntekre esett. (Bár a francia oldal márc.11.-et emlegeti...)
Gazdasági hatalmuk talán annak volt köszönhető, hogy pápai engedéllyel olyan pénzügyi műveletekkel is foglalkozhattak, ami akkoriban a keresztények számára tiltott volt. (Pénzek kölcsönzése, átutalása, stb.) Jól védett erős váraik bankfiókokként is működtek egyben. Szép Fülöp is igen nagy summával tartozott nekik.
Jacques de Molay kivégzésekor megátkozta a francia királyt, és egy éven belül őt, a pápát és a király kancellárját Isten itélőszék elé idézte. Valóban, egy éven belül mindhárman meghaltak. Szép Fülöpöt pedig három fia követte egymás után a trónon, mindegyik fiúörökös nélkül halt meg. Utánuk a királyi család egyik oldalága (a Valois-k) kerültek a francia trónra.
Maurice Druon könyvei - Az elátkozott királyok - nagyon jók erről az időszakról.
Na, így jár az, aki csak néha kukkant be, és nem olvassa az előzményeket. Dreska Gábor cikkére NV jobb linket adott, mint én.
Az eredeti kérdésed az volt, hogy volt-e vára a templomosoknak Magyarországon? (Most nem templomra vagy rendházra gondolunk.) Én valahol olvastam róla, hogy a Trencsén megyei Illava várát ők építették. Az épületet később börtönné alakították át. Sajnos az interneten mindössze egy halvány nyomot találtam erre, Szepesi Attila említi egyik írásában egy mondat erejéig:
"Az illavai börtönépület történelmi nevezetessége: valaha a baljós emlékezetű templomos lovagok vára volt – e minőségében tán egyetlen az egész Kárpát-medencében"
Nagy Krúdy rajongó vagyok, de ez a regénye valahogy nem nyerte meg tetszésemet. Rendkívül sok történeti pontatlanság van benne.
Ha érdekel a téma, néhány link a templomos rendről:
http://www.insolite.asso.fr/templiers/sommaire.htm Ez francia nyelvű, és eléggé francia központú (mint azt már megszokhattuk tőlük), de néhány pontja igen jó. Pl: Les Maîtres - A rend nagymesterei Les Armoiries - Fegyverek, a rend zászlója (beaucent), korabeli ábrázolások, stb.
http://www.vigilia.hu/archiv.html Ez végre magyar, Dreska Gábor írása a templomos rend magyarországi működéséről. Ha nem találnál rá azonnal, az 1999. évi (64. évfolyam) februári számban van a cikk.
Elnézést, hogy csak most reagálok. Az ünnepek kissé megviseltek.
A templomosok azért jutottak eszembe, mert
most olvastam Krúdy "A templárius" című könyvét. Nagyon különös mű, többek közt azt írja, a templomosok a tatárok oldalán álltak és a magyarok emberevők voltak.
