Köszönöm, ez a ti kandallótok ? Ezek szerint a tietek nem a füstnél nyeri ki a + hőt, mint a miénk.Jelenleg itt tartunk az építésével, illetve igy szoktam üveget pucolni/leégetem/:
Sajnos csak a tűztérben történt átalakításról van képem! A hőcserélőbe be lett építve 4 szál 1"-os cső összesen 2,5 m hosszúságban. Eredetileg a csövek hossza kb. 3 m, tehát majdnem sikerült megduplázni. A képen az öntvény körül egy duplafalú víztér látható!
Még szép hogy visszaszívja a füstöt ! Egy elszívó több száz m3 levegőt mozgat meg óránként ! Azért egy CO érzékelőt szerezzetek be, nehogy 1x baleset legyen...
Az akácot azért szeretik mert gyorsan nővő fajta és vizesen is ég. A csernek legnagyobb talán a fűtőrétéke, valahol a neten láttam egy táblázatot fajtánként a fűtőértékkel.
Érdeklődnék, hogy tüzifából milyet érdemes beszerezni, azaz, hogy van e esetleg eltérés fűtőértékben pl akác, tölgy, cser, bükk között? Melyik milyen tulajdonságokkal rendelkezik? Valaki mondta, hogy a vegyes fa előnyösebb, de nem tudom miért. Erről tudtok vmit?
Az elszívókban illik lennie egy pillangószelepnek, ami megakadályozza a nem kívánt légmozgást. Ha nincs, akkor 1500 és 3500 Ft között kapható műanyag vagy fém. Építs be egy ilyet!
Sajna a cserép nem melegszik át igazán a vízköpeny miatt, de a felső szellőző cserepeken azért jön rendesen a meleg és az üveg is rendesen sugároz. Csak ezzel fűtünk, a gázkazán csak melegvizet csinál (ilyen gázárak mellett...).
Amerikai konyhánk van egy kürtős elszívóval ami a közös légtér miatt még kikapcsolt állapotban is egy második kéményként működik szerintem. Lehet érezni a közelében a légmozgást. Valószínüleg ez okozza a füst visszaáramlást... Bekapcsolni már nem is merjük ha a kályhával fűtünk mert akkor szuperül visszaszívja a füstöt :-(
Nektek is volt hasonló problémátok? Pedig 22-es kéményünk van, igaz nem túl magas.
Mi a véleményetek az alábbi típusokról? Esetleg tapasztalat, ha valaki ilyet használ! PILIS (bruttó 130.000) Supra M 58 (bruttó 180.000) Blanzek 600 (bruttó 152.000)
Vagy ha valaki tud olcsóbban? Köszi előre is a segítséget!!
Lakás felújítás előtt állok. Kandallót is szeretnék beépíteni az épületbe. A segítségetekre lenne szükségem a tűztér kiválasztásához. Legyen vizfűtéses, ne kormozza az üveget, tartós fűtésre szeretném használni, jó legyen a hatásfoka és legvégül ne legyen tűl drága. Lehet, hogy álomvilágban élek, de ahogy a fórumot olvastam sok hozzáértő és tapasztalt felhasználó van akik tudnának segíteni. Mi a véleményetek a pilisszentlászlói, a Kratki.pl és a szlovák jdmetal.sk termékekről?
a leendő kandallómmal kapcsolatban merült fel egy kérdés:
mivel ez az első emeleten lesz, kell külön statikai számítást végeztetni? A Kandalló kb 1 tonna lesz. A lakás meg egy jó régi műemlék házban van, kb 40-45 cm vastag födémrésszel a két szint között. Hogy lehet ennek utána nézni?
Van egy kis problémám: Vettem egy swt kamino 8kw-os kandallót, füstcső:120mm, kémény négytéglás (sima kocka, kis méretű), kb. 7méter magas. NEM tudok tőle aludni! Egy folytában búg, egyfolytában hallom a huzat miatti búgást. Ha kint fúj a szél, akkor elviselhetetlenül sivít a kályha. Teljes szélcsendben is búg. Ha teljesen elzárom a reteszt, akkor is búg. Olvastam, hogy az üvegajtós kandallónál van egy un. szekunder légrés az üveg mentén a huzat miatt. De ha az üveg ajtót bezárom és az egészet körbetömítem ronggyal, akkor is búg a kályha. Olyan mintha egy busz száguldozna a ház mellett. Ha fúj a szél, akkor aszerint változik a búgás erőssége és frekvenciája. Több kályhát láttam már működni, de ilyet még nem tapasztaltam. Tud valaki ötletet adni, mi lehet a baj? Köszi!
Nekem a "vízes" szimpatikusabb alapvetően. Ráadásul könnyen rásegít így a meglévő központi fűtésre valamint semmi extra kiépítést nem igényel ez a rendszer és a kályhát is bármilyen mester meg tudja csinálni, aki a hagyományos cserépkályha rakással foglalkozik. Sajnos az alsó füstelvezetés nem lehetséges, mert útban lenne, pedig valóban jól írtad, hogy ki lehetne használni a füst melegét is. Így "csak" a felső elvezetés marad, ami végülis szintén melegíthet. Végülis hogyan szokták leszigetelni a kályhát ha az oldalfala(jelen esetben kettő) az épület falával érintkezik? A könyvben esetleg van erről valami?
"Mitől lett extra kátrányos a kémény? Az ugyancsak fűrészporból készült fabrikettnél éppen az az egyik nagy előny, hogy jóval kevesebb hamut hagy, és jóval kevésbé füstöl mint a sima tüzifa."
Három okot látok, ami miatt kátrányosodott a kémény: 1. Nedves fűrészpor 2. Alacsony füsthőmérséklet 3. Tökéletlen égés.
A fűrészporból készített fabrikettnek nagy előnye, hogy száraz.
"Tehát arra kell gondolnom, hogy a barátod kályhamegoldása nem lehetett éppen kiváló tervezésű/hatásfokú."
