Itt jönnek a képbe az adalékanyagok. Ezek növelik a termék nagyságát, a kenyérbél lágyságát, a tészta gázmegtartó képességét; javítják a tészta gépi feldolgozhatóságát, és a késztermék kevéssé lesz romlandó. A felhasznált adalékok veszélytelennek számítanak, de kétségkívül silányabb lesz miattuk a kenyér. Lássunk néhány példát, milyen adalékanyagokat használnak a pékek.
Ha nem hagynak elég időt a kelesztésre, nem nő szép nagyra a kenyér. A probléma orvoslására a (mesterséges) C-vitamint vetik be. A lágy kenyér lassabban öregszik és ez is elérhető adalékanyagokkal. Az olajos magvakból kivont lecitinek a kenyér öregedését okozó keményítő átalakulási sebességét csökkentik. A kovászt nem vagy csak rövid ideig látott kenyerekben a savhiányt kell helyrebillenteni. Ehhez tésztasavanyító anyagokat, ecetsavat vagy tejsavat használják. Csakhogy a mesterséges savanyítás végére elvész a kenyér jellegzetes íze, aromája pedig teljesen meg is szűnhet.
A tartósabb, nehezen száradó kenyér is adalékanyagoknak köszönhető. Az előre csomagolt kenyerekben használt propionsav a penészgombák működését gátolja, de egyes baktériumok ellen szintén hat, és nyúlósodásgátló hatásuk is van. Ám a tartósítószerek gátolják az élesztő működését is, így újabb adalékok használatára van szükség.
"Real Bread Campaign" néven brit fogyasztóvédelmi szervezetek kampányt indítottak a hipermarketek pékségei, pontosabban azok termékei ellen. A szervezők szerint a kenyér alap-összetevői között nem szerepelhetne más alapanyag, mint víz, liszt, élesztő és só.
Az aktivisták ugyanakkor azzal vádolják a nagy áruházak saját pékségeit, hogy termékeiket mesterséges adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, több tucatnyi E-betűs kiegészítővel készítik, így azok nem csak egészségtelenek, hanem messze nem is olyan finomak, mint a hagyományos eljárással készített pékáruk.
A hipermarketek pékségei inkább csak egyfajta élelmiszer-szoláriumoknak tekinthetők, nem pedig igazi péküzemnek - állítják a szervezők, akik szerint gyakran előre elkészített, mirelit termékek felmelegített verziója kerül a polcokra. Köztudott, hogy az áruházak rendszeresen alkalmazzák a kenyér illatát egyfajta vevőcsalogató, vásárlásösztönző módszerként. A friss pékáruk illatát bejuttatják a bolt szellőzőrendszerébe, így azt a vevők gyakran már a bejáratnál, a péktermékek részlegétől jóval távolabb is érzik.
én pl pont azt írtam, hogy az egyik bót occokenyere az kimondottan finom és sokáig ehető. A másiké meg ugyanannyiért már másnaposan is csak haleledelnek jó
látszik, hogy mindenből annyit ehettek, amennyit akartok
egy hétig szoktam enni u.azt a kenyeret és nem érdekel különösebben, hogy milyen
15 éve u.olyan összetevőkből áll a reggelim és a vacsorám
reggelire 2 szelet korpás kenyér, margarinnal, hosszú feketével
vacsorára 2 szelet korpás kenyér, vajjal, egy-egy vékony szelet sajttal( trappista), egy-egy vékony szelet közönséges felvágottal - amilyenre jobbak rá sem néznek - paprika, paradics.
15 éve megfelel, mert nem érdekel, hogy mi van a tányéron - na most ha egy divatos rozs ( nem malátával festett!!) kenyérből fél szelet adja ki u.azt a súlyt. tehetnék rá fél szelet felvágottat és fél szelet sajtot - igaz? Netán rápakolom a 2-2 szeletet egy fél kenyérkére - de az valahogy hülyén fest.
ennyi és talán így érthető
( igyekszem a reggelin és a vacsorán megspórolni a CH-t azért, hogy délben - ha éppen úgy adódik, akkor megehessek a hús mellé 15 deka krumplit. Rizst és tésztát soha. Kis krumpi vagy zöldségek, de ott már méricskélni kell.
nagy vonalakban...
muszáj igyekezni, mert a támogatást kockáztatom és én már fizettem évekig az inzulin teljes árát, ami havonta több volt, mint a nyugdíjam ( akkor még nem volt rajta támogatás, de ezt manapság megint elég könnyű elveszíteni, hála kormányunk emberséges hozzáállásának, amiért 3 havonta ellenőriznek és fenyegetnek, hogy húúúúúúúú csak 2 tizeden múlik a támogatása, maga bűnözik...stb.)
ennyi és ne kezdjen el senki magyarázni, hogy így a CH meg úgy a CH és blablabla, mert ez a cukor az én cukrom és mindenki a saját cukrának legjobb ismerője, Jobb, mint a diab. doki:)
Nálam meg olyan kevés fogy, h zsemlyét veszek, amit egyből a fagyasztóba száműzök, és igény szerint szedek elő. Persze margarinnal valszek meg lehet kenni a 3napos kenyeret is, de én vajat használok, azzal kicsit bonyolultabb.
Megenni meg mindent meg lehet. Egyszer. A 3napos, szobahőmérsékleten tárolt francia krémest is, csak ugye gusztus dolga. :)
Én simán megveszem 3-400 ft-ért a félkilós minőségi kenyeret (magos, rozsos, stb.), mert az elfogy az utolsó morzsáig. Minek vegyek egy egész kilót, ha ott szárad a polcon...?
mikor mi, hol a zosankenyér, hol a félbarna, hol a fehér, bár szvsz mindegyik ugyanaz a csak a cimkét cserélik. Mondjuk amig cora volt ez a bolt addig is a környék legjobb bolti kenyerét csinálták, aztán az átósanosodás elején volt egy időszak amikor ehetetlen szarrá változott, hálistennek pár hónap után helyre állt a világ rendje.
na ez legalább semmivel sem terheli a költségvetésünket. És még gyúrnom sem kell, ami emlékezetem szerint lánykoromban a nemszeretem munkák közé tartozott. Nem véletlenül.
Szükségből biztos megcsinálnám, de hogy nem lennék boldog tőle, az biztos.
Ha már személyes élmények, nálam az év spórolási és gasztroélmény-projectje a frisstésztára átállás. Erőteljes szélesmetélt és spagettifogyasztás terheli a bankszámlánkat és egészségünket. A legalljateszkogazdaságos tojásnélküli vagy max 2tojásos kategória ami vagy ehető vagy nem, az kerül 400ft-ba. Ehhez képest egy kiló liszt 110, 4 tojás 120ft (ennél több tojással számomra ehetetlen) így max 230ból megvan egy kiló friss, a boltinál nagyságrendekkel finomabb tészta.
egyébként itt most elnézéstkérően szégyenkezve teszek egy bejelentést: igazából ritkán sütök kenyeret, mert a közeli madarasban mindig akciós valamelyik helyeben sütött, a kenyerespolcon legtöbbször még meleg kenyerük, és nem tudom milyen varázslattal élnek, de isteni finom, és szemben pl az occo teszkókenyerekkel, amik max a vásárlás napján ehetőek ezek napok múlva is jó állagúak és finomak.