Keresés

Részletes keresés

Galgadio Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1896

Érdekes téma az indiánok embertana is, erről eddig kevés szó esett a topikban.

Amióta az 1600-as évek elején valamelyik spanyol jezsuita, talán José de Acosta leírta, hogy az indiók külsőre a tatárokra hasonlítanak, az európai tudósok fixa ideája volt, hogy az indiánokat mindenáron beskatulyázzák a mongolid nagyrasszba.

Csak a XX. századi alaposabb és kevésbé elfogult embertani kutatások bizonyították be, hogy az indiánok és a mongolidok között a testi jellegeket tekintve bizony több a különbség, mint a hasonlóság.

Ezért sok szerző ma már külön amerind nagyrasszról beszél, Kiszely legutóbbi Amerika-kötete pl. egyenesen Homo sapiens americanusról.

Persze, ha az emberiség nagyrasszokra való felosztásának van egyáltalán valami értelme.

szerintem nem sok...

 

Galgadio Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1895

Honnan tudod?

Ha valahol a keleti parton él, akkor lehet, hogy még az életbe nem látott texasit...

Előzmény: Don Quixote (1892)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1894

Az engem is.

 

Na, mindjárt megkapjuk a Hollótól, hogy mocskos hímsoviniszta disznók vagyunk:))

Előzmény: Don Quixote (1893)
Don Quixote Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1893
Engem inkább az érdekelne, hogy az indián csajok a szarvasbőr szoknya alatt hordtak-e valamit:))))
Előzmény: Galgadio (1889)
Don Quixote Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1892

Kíváncsi lennék, hogy Wazull olvtársnak mi a véleménye arról, amit Galgadio a texasiakról írt, vagyis hogy aggresszívek meg izgágák.

Ha az USA-ban laksz, biztos van személyes benyomása róluk.

Galgadio Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1891

Taza az nem a Cochise-nak a fia volt, aki elkapott valami betegséget egy 1875-ös washingtoni baráti látogatás alatt, aztán bele is halt?

De lehet, hogy összekeverem valakivel...

Előzmény: annie99 (1887)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1890

Szerintem ez ebben a formában durva csúsztatás!

Azt én is olvastam már egy  komoly angol nyelvű genetikai szakcikkben, hogy egyes é-am. indián népek patrilineáris (apai) genetikai vonalán európai eredetű géneket mutattak ki. Azt hiszem, hogy a Nagy Tavak vidéki odzsibuák (Ojibwa v. Chippewa) voltak fölhozva példának, hogy náluk nagyon magas ennek a génnek az aránya.

Más törzsek azonban inkább ázsiai genetikai markereket mutattak, igaz, hogy olyan jellegűeket, amik a mai mongolid népességekben már nagyon ritkák.

Előzmény: lyesmith (1886)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1889

Én meg azt írom le háborús jóvátétel végett, hogy lakota nyelven siyotanka az a furulya-szerű hangszer, amivel a lakota legények a lányokat a szarvasbőr takarók alá csábították:-)

A lakoták körében honos udvarlási szokásokat egyébként Sánta Őz könyve is tárgyalja.

Előzmény: annie99 (1888)
annie99 Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1888

Megpróbálom jóvátenni háborús bűneimet :)

 

Fehér Szarvas (Borvendég Deszkáss Sándor) egyik ifjúsági regénye a Hét fekete hold. Ebben leírja, hogy varjú indián felesége hogyan fogadott és küldott üzeneteket gondolatátvitel formájában. A fogadás álmában történt, képi formában, a küldés pedig dobolás mellett, a leadó személynek megfelelő illatú helyen. Tölgyes volt, ha jól tévedek. A leadás során erős koncentráció mellett moziszerűen képzelték el az üzenetet. A fogadónál sokáig is eltarthatott, mire megértette, hogy valaki keresi, a küldés egy fél napig is elhúzódhatott. FSz-nak ugyancsak egy fél napig magyarázták, hogy hogyan megy ez, de nem értette meg. Tudatmódosítás egyéb formáit nem említi, de az esemény kívülről kísértetiesnek tűnt számára. A jelenséget - úgy emlékszem - az indiánok érzékeny lelkével vagy idegrendszerével magyarázta. Ezeket főleg azért merem leírni, mert a regény fő témája az, hogy sose hazudjunk, még jó cél érdekében se :)

 

Bónuszként két bölcsesség, ugyaninnen:

"Nem tettél jót, ha azért tetted, hogy a négy szélnek szólhass róla"

"Az öklöd legyen kemény, a homlokod még keményebb, de a szíved soha!"

 

Ha nem is pont pipa és álomfogó, azért remélem megenyhültök kicsit :)

Előzmény: Hetési Holló (1882)
annie99 Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1887

Galgadio írta, hogy apacsokban szakember vagy, szeretnék segítséget kérni tőled. A linkelt könyv 14. oldalán lévő kép felirata alapján Naiche akarna lenni, de én sehogysem ismerek rá. Ha a fül- és orrplasztika lehetőségét elvetjük, akkor szerintem nem ő az:)

Tazának nézem, de nagyon meggyötört állapotában. Javíts ki, ha tévednék. Ezt a képet én máshol nem találtam meg, ha esetleg tudsz egy linket, vagy valami közelebbit a képről, hol és mikor készült, megköszönöm.

 

 

http://www.ibiblio.org/ebooks/Geronimo/GerStory.htm

Előzmény: tibb (1874)
lyesmith Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1886

Beraktam az európa őstörténetébe is de ide is illik.

 

Most láttam, egy filmet Észak Amerika benépesüléséről.

Gyakorlatilag azt állítják hogy ÉA Európa felől 30 000- 15 000 évig folyamatosan népesült be. Hogy erre régészeti (kő és csonteszközök (Új Mexikótól , Virginiából) amlyek megeggyeznek a Franciaországi Solutrean kultúrával) és genetikai bizonyítékok (Nagy tavak vidékéről, eszkimóktól) is vannak. 

 

A Solutrean emberek nagyjából az eszkimókéval/ lappokkal azonos életformában élhettek a jégorszaki európában és valószínúleg a baszkok és a lappok a mai leszármazottaik. Illetve mint kiderült egyes amerikai őslakosok.

 

http://www.bbc.co.uk/science/horizon/2002/columbus.shtml

 

Barátocska :) Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1885
Csatlakozom. :) Már én is unom a háborút :)))
Előzmény: Hetési Holló (1882)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1884
Érdekes témák, várjuk a bölcs hozzászólásokat:)
Előzmény: Hetési Holló (1882)
Hetési Holló Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1883
Bocsi a kettőzésért, sz@rakszik az index.
Előzmény: Hetési Holló (1882)
Hetési Holló Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1882

Már megint és megint csak a harcok és a háborúk!

Ti férfiak másról nem is tudtok írni?:-)))

Engem érdekelne a rituális pipázás és az álomfogók (dreamkeepers) is, meg az, hogy az indiánok életében milyen fontos szerepet játszottak az álmok és látomások.

Erről írjatok, légyszi, ha tudtok!

Előzmény: Galgadio (1880)
Hetési Holló Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1881

Már megint és megint csak a harcok és a háború!

Másról nem tudtok beszélni?

Éngem érdekelne a rituális pipázás története vagy az ún. álomfogók (dreamkeepers).

Erről nem tudna írni valaki?

Vagy arról, hogy az indiánok kultúrájában az álmok milyen fontos szerepet játszottak?

Előzmény: Galgadio (1880)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.27 0 0 1880

Itt-ott azért a texasi forrásokon is átüt, hogy ezeknek a megtorló hadjáratoknak a megtorláson kívül nem kevésbé fontos célja új földek megszerzése, meghódítása volt.

 

Pl. amikor 1841-ben egy texasi expedíciós hadtest a Trinity River egy északi mellékága, a Village Creek mentén elpusztított 3 frissen elhagyott indián falut, a texasiaknak annyira megtetszett az a termékeny, vízzel, erdővel és legelővel  viszonylag jól ellátott vidék, hogy sokan elhatározták, hogy visszatérnek.

Miután egy két hónappal későbbi expedíció sem talált már ellenséges indiánokat a vidéken, megkezdődött a terület benépesítése.

Ez egyébként nem a komancsok, hanem különböző mezőgazdálkodó kaddó népek (Caddo, Tawakoni, Waco, Kichai, Ioni) földje volt.

 

Ettől a helytől nem messze hozták létre néhány évvel később Dallas városát.

 

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nekem Dallasról mindig az az idióta TV-sorozat jut az eszembe:-)))

Jocky Ewinggal, az arrogáns texasi olajmágnás mintapéldájával.

A típus másik mintapéldánya pedig jelenleg a Fehér Ház lakója:(((((

Galgadio Creative Commons License 2007.03.26 0 0 1879

Kevesen tudják talán, de az 1836-1845 közötti texasi-komancs háborúk hadtörténeti jelentőségét az adja, hogy itt alkalmazták először nagyobb számban a forgódobtáras revolvereket, közismertebb nevükön a Coltokat.

Ezek a fegyverek egyébként kezdetben ötlövetűek voltak és a Texas Rangers alakulatok egy részét ezekkel szerelték föl.

Később egy Walker nevű Ranger-kapitány javaslatára Samuel Colt átalakítatta hatlövetűvé a fegyvereket.

Ezek a korabeli ismétlőfegyverek kezdetben  teljesen ismeretlenek voltak a komancsok előtt, és néhány csatában (Bandera Pass, Pedernales, Nueces River stb.) a Rangerek bizony több tucat komancs harcost lőttek le ezekkel a revolverekkel.

annie99 Creative Commons License 2007.03.26 0 0 1878

"a texasi fehér lakosság körében újjáéledőben van a rassizmus és a militarizmus."

 

Már elég régen olvastam, úgyhogy pontosan nem tudom idézni, de állítólag Texas lakosságának jó nagy százaléka vallja magát Parker-leszármazottnak. Ami engem ebben megfogott, az a gyerekkorában  elrabolt Cynthia Ann Parker sorsában az a csavar, hogy szerette komancs férjét és a gyerekeit. Ebből kifolyólag aztán nem lehet Quanah-t, mint egy erőszakgyereket egyszerűen "kilökni" a családból. Ő aztán elég szép dinasztiát alapított (a legoptimistábbak szerint huszonöt gyereke volt), ami mára már egész népes komancs eredetű rokonságot jelenthet a szépszámú fehér Parkernek, az asszimiláció különböző fokain. Éljen a testvér-rasszizmus:(

Előzmény: Galgadio (1875)
annie99 Creative Commons License 2007.03.26 0 0 1877

Nem szerettem volna azt a látszatot kelteni, mintha az általad idézett - vagy a többi hasonlóan szörnyű - tettet mentegetném. Magam is megrendültem. De én is hallom a lihegést, amit Don Quixote említett. A csinnadrattát.

Ezzel kapcsolatban akartam rámutatni arra, hogy hasonló jelzőhalmozást sosem hallottam például a hadsereg által szokásszerűnek mondható gyakorisággal elkövetett csoportos nemi erőszakkal kapcsolatban. Talán azért, mert ők a "humánus civilizált keresztények" megszokott módján, vagyis kötéllel, szíjjal, rátérdeléssel, pisztolycsővel, orrbavágással stb. rögzítették a hölgyeket a művelethez?

 

Amit a lelkiismeretről mondtál, szerintem ott a pont.

Előzmény: tibb (1873)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.26 0 0 1876

Szia Tibb!

 

Azért én árnyalnám, annyiban ezt a képet, hogy több szerző szerint az indiánok az európai gyarmatosítóktól tanulták meg a kegyetlenkedés és kínzás eszközeit, fortélyait.

Persze nem akarom azt állítani, hogy É-Am, őslakói Kolombusz előtt Földre szállt angyalok voltak, de erősen úgy tűnik, hogy a brutalitás, a kegyetlenkedés, a kínzások és a skalpolás az európaiak érkezése után terjedt el igazán széleskörűen...

Előzmény: tibb (1873)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.26 0 0 1875

Azért a texasi szerzőkkel jó vigyázni, mert szerintem egy "kicsit" elfogultak:-)

 

Egyébként a texasiak még USA-viszonylatban is rendkívül arrogáns, izgága, erőszakos, fegyvermániákus népségnek számítanak.

Egy cikkbe olvastam néhány évvel ezelőtt, hogy a texasi fehér lakosság körében újjáéledőben van a rassizmus és a militarizmus.

Vidéki kisvárosok WASP-lakói hétvégeken állítólag táborokat szerveznek fiatalok részére, ahol többek között a fegyverek kezelésére oktatják őket.

Ezekből a táborokból mind a színesbőrűek, mind a nők ki vannak állítólag tiltva...

 

Visszatérve a texasi indián háborúkra, én azért el tudom képzelni, hogy texasi önkéntesek és milicisták minden ok nélkül is indítottak megtorló hadjáratokat indián települések ellen.

 

Persze nem akarom ezzel mentegetni a komancsok és mások rémtetteit, megtették, amit megtettek.

Majd felelnek érte az Égi Bíró előtt...akárcsak a texasiak.

Előzmény: Don Quixote (1871)
tibb Creative Commons License 2007.03.24 0 0 1874

"Valahol errefelé olvastam, hogy Winnetou esetleg Cochise-ról lett mintázva, amit nem hiszek."

 

Na ja, Cochise-nak kb. annyi köze van Winnetou-hoz mint a Pierre Brice - Lex Barker filmeknek az eredeti Karl May regényekhez. Abban már több igazság rejtőzhet, hogy Old Shatterhand eredetije Xantus János lehetett. Látta már valamelyikőtök a győri múzeumban a legendás Henry-karabélyt?

Előzmény: annie99 (1868)
tibb Creative Commons License 2007.03.24 0 0 1873

"mit szóltok az alábbi megszövegezéshez: "those inhuman, brutal savages"?

 

Nos, a komancs anyagban olvasom, hogy szegény "Granny" Parkert egy lándzsával a földhöz szegezték, és a fájdalomtól sikoltozó asszonyt  még csoportosan meg is erőszakolták. Az efféle események fényében a fenti megszövegezés nem is tűnik túlságosan durvának... A határvidék fehér telepeseinek indiángyűlölete egyrészt az elszenvedett szörnyűségekből táplálkozott, másrészt viszont abból, hogy jól tudták: a földet amelyen élnek, az indiánoktól csaklizták el, s a kiakolbólintott, földönfutóvá tett egykori tulajdonosokra sokkal könnyebb volt "inhuman, brutal savages"-ként, mintsem emberi lényként gondolni. Így nem kellett lelkiismereti problémákkal bajlódni.

Nemigen lehet itt igazságot tenni: a mérleg egyik serpenyőjében az a megkerülhetetlen tény terpeszkedik, hogy a fehérek szépen megfosztották az indiánokat őseik földjétől, s tették ezt kontinensnyi méretekben, miközben nagyvonalúan öldökölték őket, másrészt viszont az is igaz, hogy az őslakók jó része a vadászat és némi primitív mezőgazdálkodás mellett harcos, portyázó (kevésbé elegánsan: lótolvaj, emberrabló, rablógyilkos) életmódot folytatott, s emiatt nemcsak a fehér telepesek gyűlölték őket, hanem ők maguk is utálták rézbőrű szomszédaikat, gyakorta sokkal jobban mint a fehér földrablókat.

 

Előzmény: annie99 (1872)
annie99 Creative Commons License 2007.03.24 0 0 1872

"mit szóltok az alábbi megszövegezéshez: "those inhuman, brutal savages"?

 

Bizonyára van erkölcsi alapjuk hozzá ...

Amit én erről gondolok, ahhoz egy picit el kell távolodnom Texastól, egy olyan ember szavait elővenni, aki szerintem ebben az egész  történetben kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel igazán és kitartóan próbált "jó indián" lenni. Chief Joseph 1879-es washingtoni beszédében mondja ezeket néhány (kevés) gyilkosságról, amit emberei a tudta és beleegyezése nélkül követtek el:

"Tudom, hogy ifjú harcosaim nagy hibát követtek el, de kérdem én, ki hibáztatható mindezekért? Ezerszer érte már őket sérelem. Apjukat és fivéreiket megölték. Anyjukat és feleségüket meggyalázták."

Máshol ezt mondja: "Tudnak nekem a fehér katonák egyetlen olyan esetet mondani, amikor indián nőket tartottak fogságban három napig és eközben nem gyalázták meg őket? ... Tagadom, hogy egy nez-perce valaha is elkövetett volna ilyen bűnt."

Azért hoztam fel ezt a példát, mert itt egyértelmű, hogy ki volt az agresszor. (Joseph mégsem használt ilyen szavakat.)  A fehér bűnözők leszármazottai ma emelt fővel járhatnak. A militánsabb múltú őslakos népek talán soha nem fogják lemosni magukról a fenti jelzőket és a legtöbb szülő vonogatja a vállát, ha az ifjú nemzedék - Amerikán kívül is!-virtuálisan vadászik rájuk.

Előzmény: Don Quixote (1871)
Don Quixote Creative Commons License 2007.03.23 0 0 1871

Olvasom tovább a Comanche Raids in Texas c. anyagot, hát egyre durvább dolgok vannak benne.

Valami miatt ezek a texasi szerzők a mai napig nagyon gyűlölik az indiókat.

Pl. mit szóltok az alábbi megszövegezéshez: "those inhuman, brutal savages"?

Az nem lehet, hogy a texasiak egy kicsit túllihegik a dolgokat?

Előzmény: annie99 (1868)
Romtotem Creative Commons License 2007.03.22 0 0 1870
Igen, már készen is van az oldal, s fel is töltöttem az anyagokat!

http://acaraho.extra.hu

Írások -> Egyéb irományok -> Idegen nyelvű anyagok

Természetesen várom mindenki véleményét, anyagát.
Előzmény: Galgadio (1862)
Galgadio Creative Commons License 2007.03.22 0 0 1869

A topik eleje felé sok hsz esett Amerika benépesüléséről, amit az angol nyelvű szakirodalom a Peopling of America kifejezéssel jelöl.

Szívesen fogadnék erre vonatkozó anyagokat, ha valakinek van valami új.

Természetesen angol nyelvű is jöhet.

E-mailre vagy ha rövidebb, akkor egyenest ide a topikra.

annie99 Creative Commons License 2007.03.21 0 0 1868

Szerintem kellenek azok a hősök a gyerekkor bizonyos pontján. És örülök is, hogy a fiaim vevők rá, mert azok a figurák sok szempontból jó példaképek. Valahol errefelé olvastam, hogy Winnetou esetleg Cochise-ról lett mintázva, amit nem hiszek. De mégis szeretném ennek kapcsán megemlíteni Cochise híres beszédét, amit Grangernek mondott el, amikor az megadásra akarta rábeszélni őt. Bocs, ha hosszú lesz, de szeretnék idézni belőle pár mondatot.

 

"Egyetlen apacs sem hagyhatná el a rezervátum területét a kormányhivatal megbízottja által kiállított engedély nélkül – mondta a tábornok – és sohasem kapnának olyan engedélyt, amellyel Új-Mexikó határát átléphetik.”

            Cochise csendes hangon felelte:”A nap forrón tűzött fejemre, izzással töltötte el mindenemet, és felforrt a vérem, most azonban eljöttem ebbe a völgybe, ittam ezekből a vizekből, megmosakodtam bennük, mire lehűlt a vérem. És mert lehűlt a vérem, tiszta fejjel, kinyújtott kézzel jövök hozzád, hogy békét ajánljak. Őszinte a szám, nem akarlak becsapni, de azt sem akarom, hogy te rászedj engem. Szilárd, tartós, megbízható békét akarok. Amikor Isten megteremtette a világot, egy részét a Fehér Embernek adta, a másikat az apacsoknak. Miért? Miért kerültek össze? Most, hogy így beszélek veled, tudom, a Nap, a Hold, a Föld, a vizek, a madarak, az állatok, sőt a meg nem született gyermekek is örvendeznek szavaimon...

...Isten nem olyannak teremtett minket, mint benneteket. Úgy születtünk mi, mint az állatok, száraz fű között, alomban, nem ágyban, miként ti. Ezért hasonlatos életünk is az állatokéhoz, ezért kóborlunk éjszakánként, ezért kell rabolnunk és ölnünk. …

...Idejöttem, mert Isten ezt parancsolta nekem. Így szólt hozzám: békében élni jó – és idejöttem! Jártam a világot a felhőkkel és a levegővel, amikor Isten megszólalt gondolataimban, mondván, jöjjek el ide és kössek békét mindenekkel. Azt mondta, a világ valamennyiünké. Így van-e?..

...Amikor ifjú voltam, bejártam ezt az egész földet kelettől nyugatig, és sehol sem láttam mást, csak apacsokat. Sok nyár elmúltával újra bejártam, és íme láttam, új emberfaj érkezett, hogy elvegye a földet. Miért? Miért várnak az apacsok arra, hogy meghaljanak – miért hordozzák életüket az ujjuk hegyén? Kószálnak hegyen át, és arra gondolnak, bár a súlyos égbolt zuhanna le rájuk. Nagy nép volt egykor az apacsoké, ma csak kevesen élnek már közülük, és ezért akarnak meghalni ők is, ezért hordozzák életüket az ujjuk hegyén. Sokan elesnek közülük a harcban. Nyíltan kell szólanod hozzánk, hogy szavad úgy hatoljon a szívünkbe, mint a Nap fénye. Mondd meg nekem, ha a Szűz Mária bejárta az egész földet, hogyan lehetséges az, hogy sohasem lépett be az apacsok kunyhóiba? Miért nem láttuk, miért nem hallottuk őt soha?...

… Beszéljetek amerikaiak, szóljatok mexikóiak, semmit sem akarok takargatni előttetek, ti se takargassatok semmit előlem. Nem szólok hazug nyelvvel, a ti szavatok se legyen hazug."

 

A válasz persze csak egy be nem tartott ígéret lett, senki nem tudott és nem is akart Cochise szívébe világítani, mint a Nap fénye. De az ő szavai talán nem csak az én számomra megrendítőek. Úgy érzem, ha ennyi év és kilométer távolságából sem tudnánk úgy gondolni rá, hogy "a Nap, a Hold, a vizek és a madarak" is örvendezzenek gondolatainkon, akkor ez az öreg apacs bandita alázatosságával  megszégyenítene minket.

Előzmény: Don Quixote (1864)
nj Creative Commons License 2007.03.21 0 0 1867

Idealizált kép a "nemes vadember"-ekről? Maguára gondolsz például? :-)))

 

Karl May és Cooper védelmében el kell, hogy mondjam, hogy az ő "meséikben" szerepelnek "jó" és "rossz" indiánok és fehérek is. Ez - dacára annak, hogy fikció - még mindig árnyaltabb megközelítés, mint a "klasszikus" westernfilmek ('30-as-'50-es évek), ahol indián nem lehetett pozitív szereplő. A maximum az volt, hogy negatív sem volt, csak egy mellékfigura.

Ami engem illet, alapvetően szkeptikus vagyok, amikor egyoldalú beállításokkal találkozom, nem nagyon hiszem, hogy létezik olyan, hogy valakinek 100%-ig igaza van, de úgy érzem, hogy még mindig több érv szól az indiánok mellett, mint fordítva.

 

Most erre mondhatod azt, hogy túlságosan elnézőek vagyunk az indiánokkal szemben (pontosabban: a javukra), de hát egyrészt nem ők foglalták el Spanyolországot és Angliát, hanem fordítva, másrészt másfélszáz év amerikai álomról szóló népbutítását próbáljuk egy kicsit ellensúlyozni. Az utolsó 30 évet leszámítva, még a mérsékeltebb véleményformálók is csak addig jutottak, hogy talán tényleg nem volt a leghelyesebb kiírtani őket, de hát ez volt a sorsuk, alkalmatlanok voltak arra, hogy túléljenek, a haladás útjában álltak. Most túl azon, hogy ma már - szerencsére - a kártékonynak tartott állatokat sem pusztítják ki ilyen indokok alapján, már az a kérdés is felmerülhet, hogy nem hiányzik-e az a természettel harmóniában élő és nem azt kizsákmányoló szemlélet, amit többek között ők képviseltek.

Előzmény: Don Quixote (1864)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!