Különben meg szted tényleg várható rajzoláskor azonnali siker? Évek óta rajzolok (azért kezdtem el, h edzem a kezemet meg az ujjaimat a finommunkára, ami pl műtéteknél jó), és hát tavaly jutottam el oda, hogy színházjegyet tudtam venni a kép árából. És hónapokat dolgoztam rajta! Azonnali siker? Azonnali siker a főzésnél, takarításnál van, nem a művészeteknél.
Én fejenként és óránként 5 rongyért megtanítok kiscsoportos (25-30 fő) rendszerben 60 óra alatt bárkit jobb agyféltekés söprésre, felmosásra, kapálásra, ásásra, gereblyézésre.
Sztem mondjuk sokkal hamarabb várható siker a betűvetés tanításakor, mint a kis Picassok képzésekor, de persze jó kis pályázati összegért az ellenkezőjét is mondom szívesen.
Ezzel együtt nem tudom felfogni igazán, hogy miért nem képes valaki annyira rendbentartani a portáját, hogy ez legyen az akadály.
De sok minden lebéníthatja az embert.
Ma hallottam 1 riportot hogy vmi szegény vidéken rajzolni tanítják a szegényeket. És amikor a riporter rákérdezett az értelmére vagy céljára akkor azt válaszolták, hogy az előre lépéshez kell az azonnali siker, és ez megadhatja.
Bizonyítani akarják, hogy a jószándékú segítség és támogatás mellett mindenkiből előhívható vmi rejtett tehetség.
Reméljük azóta már feladta a büszkeségét a nagyi és elfogadta az adományokat. Mert nyilván azért jelent meg számlaszám a cikk végén.
Az ő példájuk is mutatja, hogy nem lehet támogatás nélkül boldogulni, és itt volt egy kis nyugdíj, egy kis családi pótlék, talán még gyerektartás is a szülőktől, egy kis alkalmi munka.
De a korábbi példa amire rámozdultam azokat említette, akik még a segélyből is kiestek.
Én teljesen magamévá tettem JA sorait. Megfogadtam, ha valaha odaérek, hogy nem tudok egy számlát kifizetni akkor tiszta szívvel ölök: magamat. Vagyis ezt tekintheted egy más által frappánsan megfogalmazott saját gondolatnak.
Van saját gondolatod is...??? Minket egyfolytában azzal ostorozol, hogy csak idézeteket tudunk hozni....
Önmagad karikatúrája vagy.
De válaszolva: NEM, NEM és NEM lehet ilyen! Mert ha csak a családi pótlékokat összeadod, akkor már nem éhezhetne egyetlen cigánypurdé sem. Na persze ha bagóra-piára költik a tisztelt szülők nemzők a csp-t, azért már nehogy a többségi adófizető ember legyen a nácirasszer irigy......
Számtalan példa fel lett már sorolva itt, hogy igazán szegény magyarok - törvényellenes élet nélkül is - hová jutottak el.
EGy olvtárs idézte pogácsazabálós-telepofávalnyilatkozó erikát...
"Mivel szigorították a segély, illetve közmunkához jutást azzal, hogy rendben kell tartani a portát, akik ebből az ellátásból kiestek nem tudnak enni adni a gyerekeinek. Így aztán lopni kell."
És kalibráltasd újra a történelmi időskáládat, ugyanis nemhogy 150 év, de még száz se kell a felsoroltakhoz.
A GULAG (ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей) ugyanis 1930.ban jött létre. A Holodomor (Голодомор) meg 1932-33-as, és éppen Kijev szenvedett a legkevesebbet. A beszolgáltatási rendszert 1940-ben vezették be és egy rövid időszakot kivéve 1956-ig élt. A feketevágásról biztos többet tudok nálad, mert a szűkebb családból ketten ültek miatta. Egyébként ma egyre jobban terjed.
És most csak azt áruld el nekem, hogy ezt miért hoztad elő?
Ez már kicsit OFF. De ha visszamentél úgy 150 évet, akkor tán lehet beszélni a gulágra hurcoltakról, a kievi éhínségről, a beszolgáltatásról, feketevágásról, etc.....
eklézsiakövetés, egyházkövetés: az erkölcsiség, a közrend, majd az állam ellen vétők, ritkább esetben egyes "eretneknek", tévtanításnak minősített teológiai nézetek hirdetőinek, protestáns, leginkább református vidékeken főként a 17. sz: elterjedt egyházi büntetése. - A vétkesnek nyilvánosan, a közösség színe előtt kellett vezekelnie: a tp-ban az istentisztelet alatt az e célra rendszeresített széken kellett ülnie, vagy a "szégyenkövön" állnia, amíg a gyülekezet bemegy és eltávozik a tp-ból; hangosan meg kellett vallania bűneit és bűnbocsánatért esedeznie. E fegyelmezési eszközt igen komolyan vették. Aki az ~nek nem vetette magát alá, kiközösítették (excommunikálták) mind a gyülekezetből, mind a községből. Az ~t II. József eltörölte, azonban a 19. sz. derekáig, néhol tovább is gyakorlatban volt. K.S.
nem tudok mást mondani, mindenki azt húz elő ebből a varázskalapból, ami éppen neki tetszik.
Nem ragozom, mert nem érdekel. Nekem a vezeklés - büntetés. Valami rosszat tettem, amiért megkapom a feloldozást, ha....vezeklésül elimádkozom azt vagy azt. Régebben sokkal súlyosabb "büntetések" is voltak, esetenként halál is - volt idő amikor az egyház nem éppen a jóságos megbocsájtás bajnoka volt, keményen büntetett. ( ajánlom figyelmedbe 2-300 éves imakönyvek könyörgéseit)
Nem tudom mi volt az, ha nem büntetés. dehát nálam okosabbak szerint önként vállalt vezeklés vagy mi a csuda...lehet ezt tekerni. Ajánlom aszott fa...csák undorítóan kekeckedő jellemhibás képviselőinek figyelmébe:)
vezeklés (lat. paenitentia): 1. a lelki életben az elkövetett bűnök jóvátétele, amire az igazságosság és a szeretet indítja a megtérő és tökéletességre törekvő lelket. A ~sel a szenvedő Krisztushoz kapcsolódik az ember és ővele kéri Isten irgalmát önmaga és mások számára.
