Keresés

Részletes keresés

gazsi80 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1907
Hmm. Érdekes lenne egyszer megnézni, hogy az akkori egyesületi elnökök (akiket a vállalat delegált) mennyire kötődtek a sporthoz és azon belül főleg a labdarúgáshoz és mennyire volt csak hangulatjelentő szerepük a vezetőség felé.
/Vészesen közelít az 1909 :) /
Előzmény: Tempó Vasutas! (1905)
gazsi80 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1906
Azon meditáltam egyszer, ha a MÁV-nak ilyen komoly sportegyesületei voltak (mert megvolt hozzá mindene), akkor a másik nagy országos jelentőségű vállalatnak a Postának miért nem? Vagy csak nem tudok róla? Volt pl. Debreceni, Szegedi, (stb) Postás?
Tipikus gyűjtőfogalom lehetne az egyetemek, a vasút, az iparvállalatok és a többi hasonszőrű mellett.
Előzmény: Törölt nick (1903)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1905
A gyári kapcsolat nem csak azt jelenti, hogy vállalat belerak egy csomó pénzt a klubba. Hanem azt is, hogy egy meglévő közösség hoz létre egy klubot (ettől más, mint egy hagyományos értelemben vett társadalmi sportegyesület), ráadásul ezeknek a kluboknak nem csak kétkezi munkások voltak a tagjaik. Ráadásul a vasutasok esetében a MÁV 1884-es szolgálati rendtartásának 29. §-a kimondta, hogy az alkalmazottak körében bárminemű egylet alakításához az elnökigazgató előzetes engedélye szükséges.
A szociáldemokrácia születésekor és elterjedésekor minden gyárvezető álma lehetett egy sportklub. A gyárhoz kötötte érzelmileg is az alkalmazottakat, és a felügyeletük is biztosítva volt.
Előzmény: gazsi80 (1900)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1904
Azt hiszem értem, mit akarsz mondani.:)
Előzmény: lg23 (1902)
lg23 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1902

Megkérdeztem fehérvári kollégámat: A MÁV Előre pálya közvetlenül a vasúti sínek mellett fekszik, MÁV épületek között. Vagyis itt talált.

 

A Miskolci VSC-nél mindig azt hittem, hogy az Attila Népkerti pályája az övék, de a wikipédia valami Sajó-parti stadiont emleget:

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/MVSC

 

Viszont én a Sajó mellett sporttelepet nem láttam a térképeken. Lehet, hogy a szememmel van a bibi :D Amit meg a Tiszai Pályaudvar mellett találtam, az nincs a Sajó-parton, de szerintem az az MVSC pálya. Na ez jó bonylolult, de majd kihámozzátok :)

Előzmény: Tempó Vasutas! (1899)
gazsi80 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1901
Azért a vasutasoknak igencsak könnyű dolguk volt: a MÁV-nak igen komoly területei voltak, és volt saját "építővállalatuk", ergo könnyű volt sporttelephez jutni, csak a helyi vezető támogatását kellet megszerezni.
A Hali pályáját úgy tudom a MÁV csak átvette és kicsinosította, ott korábban mintha valamelyik másik egyesület lett volna a főbérlő (nem emlékszem pontosan, de a Rejtőben biztos benne van).
Előzmény: Tempó Vasutas! (1899)
gazsi80 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1900
Hmm. Tévedtem :)
De még mindig nem lettem meggyőzve. Az ETO korábban (még vidéken is) igen marginális szerepet játszott (néha volt valami, néha nem). Kellett nekik a cucialista nagyipar.
Pláne, hogy ismert volt a századelőn, hogy a vállalatok a dolgozókat úgy engedték társadalmi egyesületeket alapítani, hogy fenntartották az ellenőrzési jogukat (ez megerősödik a két háború között). Tehát szerintem itt félrevezető a gyári kapcsolatra hivatkozni, ha a bázist keressük. A kollektívára hivatkozás lehet az elfogadhatóbb.
Javítsatok ki ha ismét csúnyán mellélőnék, sajna az ETO 1960 előtt számomra kb. ennyire homályos pont.
Előzmény: Tempó Vasutas! (1898)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1899
Nem tudom. Ám valószínűnek tűnik, hogy a vállalat területén volt.
Ha valaki tudja, elmondhatná néhány gyári klubról, hogy a vállalat területén volt-e a pályájuk.
A DVSC-é ott volt.
A Haladás pályán jártam, én ott nem láttam vasúti járműjavítóra utaló nyomokat, de ez semmit sem jelent (ez Debrecenben sem látszik). Azt sem tudom, mióta van a Rohonci úton a pálya, de a tribün elég réginek tűnik. A BVSC-é ott van. A Csepelé nem. Mi van a vasutasokkal? Szeged? Szolnok? Pécs? Székesfehérvár? Miskolc?
Előzmény: lg23 (1897)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1898
Az ETO-nak már a nevében is benne van, hogy gyári klub.
A klubhonlapon így kezdődik a történet:
"1904-ben a Magyar Vagon- és Gépgyár dal- és társaskörének tagjaiból megalakult a "rúgólabdával" foglalkozó Egyetértés Torna Osztály, azaz az ETO..."
Előzmény: gazsi80 (1895)
lg23 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1897
rosszul tudom, hogy a régi ETO pálya a RÁBA gyár területén lett volna?
Előzmény: gazsi80 (1895)
gazsi80 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1896
Érdekes, hogy Budapesten és környékén Újpest és Erzsébet volt az ahol valamilyen ipar megtelepedett és sok-sok csapat kialakult, mégis csak az egyikük maradt fent máig is.
Az igaz, hogy Újpest inkább városiasodott, mint Erzsébet és lakosa is több volt, de Erzsébeten (ha jól emlékszem) inkább telepedtek meg olyan gyárak amelyek az úgymond munkásarisztokráciát vonzották, és máshol ők voltak az igazi bázisa a labdarúgásnak (MÁV, nyomdászok, Posta). Szóval fura, hogy Újpest van Erzsébet nincs.
Előzmény: Tempó Vasutas! (1891)
gazsi80 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1895
Én úgy emlékszem a Győr mögé csak a háború után sorol be a nagyvállalat, és az is csak a 60-as évek elejétől kap komolyabb figyelmet a gazdaságpolitikában (hirtelen bajnok is lesz az ETO).
Előzmény: lg23 (1893)
gazsi80 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1894
Ha tehetném most írnék bármit az 1909-re :)
Előzmény: Tempó Vasutas! (1889)
lg23 Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1893

Na így már (számomra is) érthetőbb, no meg logikusabb a dolog. Bár Győrben már akkoriban is viszonylag menő cég volt a Rába, nem?

 

Ami talán még érdekesebb, amit már Te is fejtegettél, hogy 1944 körül gyakorlatilag kizárólag olyan vidéki csapatok voltak első osztályúak, amik mögött komoly vállalat állt.

 

Egy kivétel van (és ez most jutott eszembe): a Nagyváradi AC! Vagyis a sok vidéki legjobbika! Érdekes kontraszt!

Előzmény: Tempó Vasutas! (1891)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1892
"Amúgy az Aschner az nyilatkozta is, hogy inkább focimeccsen legyenek, vagy az UTE színeiben sportoljanak a munkásai, mintsem hogy a kocsmában lerészegedve töltsék el a vasárnapjaikat..."

És még hányan nyilatkozták ezt... Ez kb akkora közhely volt, minthogy a sport erős katonákat nevel a hazának, vagy manapság az, hogy az állam ne támogassa a profikat, de az utánpótlást igen.
Előzmény: lg23 (1890)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1891
1930-ban Debrecen lakosságának 20,5, Szegeden 36% volt mezőgazdasági népesség, a tanyavilágot leszámítva arányuk mindkét településen 10% körül volt. Nem is ez a lényeg: hanem az, hogy nem volt nagyipar. Mindkét településen a "városiasságot" egyrészt az értelmiség, másrészt a megyei és városi hivatalnokok, harmadrészt pedig a kereskedők jelentették. Ott volt probléma, ahol még ez sem volt igazán jelentős. Pl. Magyarország legnagyobb "parasztvárosában", Kecskeméten. Azt is jelzésértékűnek tekintem, hogy vidéken egyetlen város volt a profizmus idején, amelynek - rövid ideig bár - de két hivatásos klubja volt. Ez a város pedig Miskolc.
A nagyvállalatok pedig mindenhol a futball motorját jelentették (nem véletlen, hogy Újpesten annyi élvonalbeli klub volt).
Előzmény: lg23 (1890)
lg23 Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1890

De azért Szeged vagy Debrecen lakossága csak nem szűkíthető le földművesekre. Azért igen erősen polgárosodott város volt mindkettő, nem? Mondjuk a munkásság ezekben az időkben leginkább (nagyon)könnyűipari, főleg élelmiszer és feldolgozó ipari munkásság volt, ami azért mégsem olyan, mint a nehézipraiak, de azért az is munkásság. Vagy rosszul gondolom?

 

Szóval amit írsz, az nekem nem zárja ki Szegeden vagy Debrecenben a tömegeket. Én meg azt próbáltam megmagyarázgatni a magam módján.

 

Amúgy az Aschner az nyilatkozta is, hogy inkább focimeccsen legyenek, vagy az UTE színeiben sportoljanak a munkásai, mintsem hogy a kocsmában lerészegedve töltsék el a vasárnapjaikat...

 

Egyébként meg :P

Előzmény: Tempó Vasutas! (1887)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1889
De hogy megnyugodj, előző hozzászólásommal sjose elöl elvittem az 1888-at.:)
Előzmény: Tempó Vasutas! (1888)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1888
Miért, történt bármi lényeges 1885-ben? Semmi sem jut eszembe.:)
Előzmény: lg23 (1886)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1887
Nem is az a lényeg, hogy kit mire lehet rávenni. Hanem az, hogy
- egyrészt megjelennek a városlakó "tömegek" (egyáltalán a sport, főleg a csapatsportágak népszerűsűgének egyik legfőbb motorja volt, hogy a 20. században megjelent a "tömeg"),
- másrészt, hogy ezeknek az embereknek az életében megjelenik a szabadidő (=a hétvége), ráadásul több pénzük is van, mint a mezőgazdaságból élőknek,
- harmadrészt a tömegesedéssel, a társadalom gyors átstruktuálódásával (polgárosodás, a munkásság, mint csoport megjelenése, városiasodás), a társadalmi konfliktusokkal párhuzamosan új identitástípusok jelennek meg (egyáltalán: sokkal lényegesebb szerepe lesz a kollektív identitásnak),
- negyedrészt a nagyobb üzemek vezetőinek is érdeke volt, hogy "lekössék" munkásaikat: inkább járjanak meccsre, mint szocdem gyűlésekre.
Előzmény: lg23 (1883)
lg23 Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1886
Már vissza is kaptam - azzal, hogy Te vitted el az 1885-ös hozzászólást :-( :D
Előzmény: Tempó Vasutas! (1885)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1885
Úgyis tudod, hogy három napon belül visszakapod.:)
Előzmény: lg23 (1884)
lg23 Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1884

mindenkinek feltűnt, csak baromi rendesek vagyunk, és nem akartunk szólni :P

 

(bocs, nem lehetett kihagyni) :D

Előzmény: Tempó Vasutas! (1882)
lg23 Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1883

Amióta ezt elmesélted, én is hajlamos vagyok arra, hogy úgy gondoljam: igazad van :)

 

A kispolgárság és főleg a munkásság (már csak a korabeli tüntetések résztvevőiből kiindulva is) sokkal jobban mobilizálható tömeg, mint mondjuk a középpolgárság, ami mondjuk Szegedet  vagy éppen Debrecent jellemezte ekkoriban. Könnyebb rávenni őket valamire.

 

Az újonnan beköltözöttek (ebből is sok volt Újpesten a hatalmas fejlődés, és az ipar miatt) pedig sokkal hajlamosabbak valami új szórakozásra (ezúttal a futballra), mint amennyire egy már kialakult közösség hajlandó változtatni a régóta meglévő szokásain (Szeged, Debrecen, többi vidéki város).

 

Mondjuk az is igaz, hogy a kezdetek kezdetén 25ezres stadion még az Izzó belépése előtt 3 évvel épült fel...

 

Csepellel kapcsolatban meg talán a Nemzeti Sport írt valami cikket akörül, amikor megszűntek. A lényege az volt, hogy minden olyasmi volt, mint Újpesten, csak sokkal később indultak meg ugyanazok a folyamatok. Mind a bevándorlás, mind a futball terén. Ezért Csepelen - legalábbis a riport alapján - nem alakult ki igazi lokálpatriotizmus. És ezért nem volt a Csepelnek igazán hűséges közönsége sem. Amikor jó focit láttak, kimentek a kerületi lakók, amikor meg nem, akkor nem érdekelte őket. (Az már csak zárójelben tartozik ide, hogy pl. a Szigeti Veszedelem nevű jó egy évtizedet megélt csepeli szurkolói csoportot a 90-es években kb. másfél tucat Csepelen lakó Újpest szurkoló hozta létre, működtette, stb. Legalábbis ha jól tudom. No ez is jellemző Csepelre).

Előzmény: Tempó Vasutas! (1880)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1882
Két nap alatt senkinek sem tűnt fel, hogy hülyeséget írtam, és Horvátország zászalajában is ez a három szín található meg?
Előzmény: Tempó Vasutas! (1870)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1881
...és mindez persze Aschner szülőfalujában, Asakürtön zajlott le, 300 km-re Újpesttől...
Előzmény: lg23 (1878)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1880
Az Újpest szerintem - de ezt már elmondtam neked - azért volt képes csatlakozni az FTC-MTK pároshoz, mert egy önálló város, ráadásul viszonylag nagy, "kapitalista" település volt, szakmunkásokkal, kispolgárokkal, és persze kellett még az Egyesült Izzó is. Valami hasonló zajlott le Csepelen: hasonló adottságok, plusz Weisz Manfréd. Szóval Újpesten szerintem nagyobb potenciális bázisa lehetett a focinak, mint pl. a második legnagyobb városban, Szegeden.
Előzmény: lg23 (1873)
gazsi80 Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1879
Szellemes riposzt :)
Előzmény: lg23 (1878)
lg23 Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1878
nem gyenge ez az Aschner, hogy 1885-ben, 13 évesen már nője volt.
Előzmény: Száz győzelmet aratott (1877)
Száz győzelmet aratott Creative Commons License 2007.05.21 0 0 1877
Mert megkérte az Aschner a nőjét, hogy adjon színt a Dózsának, aki kinézett az ablakon és a fehér orgonákról a zöld-fehéret választotta, ami a mosásban kifakult és lila lett.
Előzmény: Tempó Vasutas! (1872)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!