Sziasztok! Örömyről tervezek egy cikket, ezért ha van szép pédányod tőle, információd hozzá, szívesen veszem. Nemrég leltem egy olyan tükröset, amit ha nem a "megszokottak" tömegében találok, talán eszembe sem jut, hogy ez is az, vagyis Örömy. Mellé teszem azt az 1-es számút, amilyen formában eddig ismertem, viszonyításnak, meg egy római számos... (Da ha már szerepelt valaha fotóként megosztva, akkor előre bocsánat, akit ez zavar...) 3 újságkivágás mellé, a kezdet (Ajánlkozás, 1859) és a vég (Árverési hírdetmény, 1870) formájában, illetve csak egy érdekes hír, a végére... :-)
Ehhez felhasználom a sok éve gyűjtött példányokat is.
Arra gondoltam viszont, hogy mivel elég egyhangú tud lenni a győri évszámos felhozatal, illetve nem csak a környék tégláit szeretném bemutatni, ezért nagyon szívesen cserélnék más téglákra. Ha erre jársz a következő pár hétben, látogass meg! ( Gyarmat, Pápa és Győr között). Bármilyen téglát befogadok, egy betűset is, csak szép legyen! Nem kell hogy 8 sarkos legyen, csak a látszó felület legyen szép. Sajnos a csereanyag nem tisztított, ezzel lszi számolj.
Elég sok 1755 nagyméretű padlás is van, stb, stb. Tervezett érkezésed előtt lszi hívj. Plusz harminchat húsz hét hét hét 0082
Valaki már leírta, talán itt a fórumon, úgyhogy ha nem is szó szerint, de idézek: Megfejtés az, ha egy téglán található monogramhoz, jelhez információt kapcsolunk, illetve a fordítottja, ha adott információhoz találunk téglát. És ezt elsőként tesszük, úgy, hogy (ismereteink szerint) korábban azt senki sem tette meg.
Megfejtés az is, ha korábban megfejtett téglára más, elfogadhatóbb megfejtést találunk. Ekkor a korábbi "megfejtés" megy a kukába.
Ha a "megfejtés" szót szótagokra, betűkre cincáljuk, vagy nem írjuk le, csak utalunk rá, attól még megfejtés marad!
Mutatom: "talán lehet ez is A MEGFEJTÉS"
"nagyon valószínű, hogy az A MEGFEJTÉS"...
Ezek nem "fázisok", hanem frázisok!
A megfejtés nem úgy születik, hogy egy szót elemezgetjük, magyarázgatunk hozzászólásokon, oldalakon keresztül, hanem úgy, hogy ráállunk egy adott témára, téglára, és a monogramra keresünk magyarázatot.
Más!
Amikor valaki több száz netes oldal közül valamelyikről kimásol egy megfejtést, és azt úgy adja elő, hogy "sikerült megfejtenem", az finoman szólva is erős túlzás!
És, hogy ne csak szófosás legyen a fórumon, hanem megfejtés is: AM = Alsó Megyes (ma Medgyespuszta)
Ahhoz, hogy el tudjátok dönteni, e megfejtés melyik "frázisba" tartozik, utána kell nézni, olvasni, kutatni!
Egy-két gondolatról szeretném megkérdezni az olvasóközönséget.
Úgy vélem, ha van egy téglánk, és azon van valami, akkor érthető, hogy elgondolkodunk, az a valami mit jelenthet. Ha erre van ötletünk, akkor azt a magam részéről én egy tippnek, ötletnek tartom. De nevezhetem javaslatnak is. Ha pl. a két betűhöz tudok egy betű szerint passzoló gyártót mondani, az ilyen eset. Nekem ez a fázis "talán lehet ez is" ketagória. Ezt követően ha elkezdem vizsgálni, hogy ennek mennyi a valószínűsége, tényleg passzol-e a kor, a lelőhelyek nem utalnak-e másra, az illető tényleg foglalkozhatott gyártással vagy gyártatással, újság-cikk-könyv-tanulmány-hídetés utal-e ilyenre, ha nem csak behurcolt a tégla, ha más személy neve nem "húzható rá" a jelre, kizárhatók egyéb személyek-uradalmak-gyárak, akkor már "beleástam magam a témába". Ehhez jön még a "ki talált ilyet", "hol találta", "mennyit talált", "milyen épületben volt", annak melyik falában, volt-e az alapban, az mikor épült stb... Minél több kérdésre tudok választ szerezni, adni magamnak, annál bizonyosabb lehetek az ötletem helyességében (vagy tévedésem felismerésében). Ez már a "nagyon valószínű hogy az" kategória. És ha mindezzel kapcsolatban ezzel ellentétes, vagy ezt cáfoló -legalábbis ezt elbizonytalanító, kétséget ébresztő- adatok nem merülnek fel, akkor talán eljutottam az utolsó fázishoz: a "megfejtettem a jelet" fázishoz. Ezt egészíti ki a többiek véleménye, tapasztalata, tudása. És ha ott sincs gikszer, akkor talán célba értünk: van egy jó feloldásunk! (egészen addig, amíg valami bizonytalanná nem teszi ezt...)
Szerintetek helyesek ezek a fázisok így, vagy kiegészítésre szorulnak? :-) Miként látjátok?
Kedves W! Ha gondolod nagyon szívesen elmondom még egyszer (ez becslésem szerint ugyan kb 8. vagy 9. alkalom lenne, és most sem szólna másképp mint elsőre...) azt a bizonyos bajai esetet. A bajai cikk megírása a Horváth családról számodra olyan gyógyíthatatlan sebet okozott, amiből segítségemmel sem sikerült kilábalni. Hozzászólásodból egyértelműen látható, hogy nem tudtam azt a történetet neked hitelt érdemlően átadni, a részletek, az események láncolata, illetve az ok-okozati viszonyok nem világosak. Viszont semmi hihetetlen nincs benne, szívesen állok rendelkezésedre az ügy "kibogozásában". :-)
Tisztelt Gyűjtő-Kutató Társak! Az idei rendezvényünk (MBTGYE) szervezése gőzerővel zajlik! Mondhatni a célegyenesben vagyunk! A rendezvény részét képezik mindig az előadások. Örömmel írom, az idén -elfogadva felkérésünket- a BME Középülettervezési Tanszék helyettes vezetője, Kronavetter Péter DLA építész is az előadók között lesz! Az apropót az Ő doktori kutatása jelenti, melynek címe: " A magyarországi téglagyárak építészeti öröksége" (2019) :-) Az értekezés elérhető az interneten, melyet a szerző engedélyével most itt megosztok: http://dla.epitesz.bme.hu/.../1691-kronavetter_p...
A találkozónk egyéb részleteivel reményeink szerint hamarosan jelentkezünk! :-)
Egyesekkel ellentétben én nem hasra ütve szoktam megfejtést írni egy-egy téglára, és nem mások megfejtéseiből szoktam cikket írni, úgy adva azt elő mintha itt és most találtam volna ki. (Miközben már 4 éve ismerjük, és 2 éve kiadványban is megjelent a megfejtés. És az ilyen "kutató" magyaráz, hogy "Attól, hogy valaki nem tud valamit, az nem azt jelenti, hogy az nem is létezik." ...van bőr...)
Szóval természetesen van több infóm is. Az én e-mail címem publikus, a tied nem, úgyhogy te keress meg privátban.
Kedves Klubtársak! Attól, hogy valaki nem tud valamit, az nem azt jelenti, hogy az nem is létezik... Sokan foglalkoznak a gyűjtés mellett a jelek feloldásával, olvasgatással, történelmi dokumentumok felderítésével. Az értelmetlen elvárás a társaink felé, hogy mindig-mindent azonnal hozzanak nyílvánosságra... Amikor egy témán dolgozunk, sok-sok idő, energia emésztődik fel, és mire minden elérhető (vagy általunk annak vélt) információt, adatot, bizonyítékot összegyűjtünk -akár annak érdekében, hogy abból legyen egy tanulmány- az nagyon sok idő, küszködés, kutatási dilemmák sorozata. Mindez akár évekig is tarthat. Ha többen is dolgoznak valamin, dícséretes! Ha többen is ugyan arra az eredményre jutnak, szuper! Mert akkor egymástól függetlenül igazolják a feltételezést, így erősítik az eredmény hitelességét, valószínűségét növelik. Nem gondolom, hogy bárki titkolózik... Főleg akkor, ha az illetőről kb 1 éve tudható, mit kutat, mivel foglalkozik, mit szeretne feltárni. És ha én erről nem tudok, attól az még pont úgy van, legfeljebb én nem tudtam róla...
Ha valakit zavar, hogy más is foglalkozik a "témájával", akkor mielőtt abba belevág, elmélyed, egy laza kérdést intézve a tagság felé, ezt könnyen megtudhatja... (Megjegyzés: a tervezhetőség érdekében az éves kiadványunkhoz a főszerkesztőt illik megkérdezni (vagy ha nem tetszik valakinek az "illik" akkor legyen a "célszerű" helyette), van-e folyamatban az adott témában tanulmány, cikk, mert ha igen, akkor aztán végkép ne mondjuk azt, hogy a szerző titkolózik... ;-)
Ha valamit szeretnénk megérteni, a legegyszerűbb, ha elolvassuk az erre vonatkozó információkat. Keressünk, kérdezzünk, olvassunk, és ne mindenhatóan kinyilatkoztassunk:
A ligatúra keresésre az első Kugli által dobott találat is sokat segít, de ha valaki hajlandó ebben jobban elmélyedni (és az kell is, mert a Wikiről tudjuk, hogy sokszor nagyon "gyenge" az információtartalma), akkor hasonló információkat fog találni...
Megjegyzés: ugyan már ebben a rövid Wiki idézetben is van önellentmondás, de ha több helyen utána nézünk a fogalomnak, láthatjuk, a Wikiben írtak nem hibásak, csak néhol nem pontosan fogalmazott a szerkesztő...
"Ligatúra (Ez a szócikk tipográfiai jelentésről szól.)
A ligatúra, magyarul ikerbetű nyomdászati szakkifejezés. Latin eredetű szó, amely elkötést, egyes írásokban összevont betűt, két egybeöntött nyomdai betűt, vagy kötőívet is jelenthet.
Két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti. Ezt a nyomdai szakszót a történettudomány is átvette, mert nemcsak a latin betűs írások használtak jelösszevonásokat, hanem gyakorlatilag minden hangjelölő írás, sőt a logografikus és szótagírások is, úgy mint az ékírás és hieroglif írás. A ligatúra attól lesz összevont jel és nem egyszerűen két szorosan egymás mellé írt karakter, hogy a jel (betű, szótag, szójel) egyes részei a másiknak is részét alkotják és alakja torzulhat, azaz félbevágva a ligatúrát nem kapjuk vissza az eredeti két jelet. Ligatúrának nevezzük továbbá az állandó összekapcsolásokat is, amikor a jelek egymás mellé írva más jelentéssel bírnak, mint külön-külön."
A szót magát használja a történettudomány, a nyomdatechnika, az orvostudomány stb. Nekünk az első 2 talán elég is... :-)
Miután megosztottam valaki közölte, nem örül neki, hogy nyilvánosságra hoztam.
Tényleg van olyan gyűjtő, aki nem örül egy-egy újabb megfejtésnek?
Van. :(
És mivel valaki a Szent-Inánynak sem örült, itt van még 3 név, ami eddig nem szerepelt a fórumon (más nyilvános fórumon és kiadványban sem) így 99%, hogy újdonság azok számára, akiknek van ilyen téglája.
Szent-Ivány Károly monogramja:
Ez pedig talán Szent-Ivány Károly
Sztranyavszky Géza (élt: 1854-1930) A 20. század elején nógrádmarcali földbirtokos
Sztranyavszky Sándor (élt: 1882-1942) apja után örökölte a birtokot. Ebből adódhat, hogy téglái már nem "a klasszikus" nagyméretűek.
Ha lehetne majd esetleg kérni egy képet a törött oldalról. Én nagyon sok templomos lelőhelyen és faluhelyen láttam fogalmazzunk úgy középkori téglát (például ma is fémkeresőzés közben elég sokat). Felénk itt az Alföld délkeleti szegletében nem nagyon lehet megkülönböztetni az árpád-kori, a késő középkori, kora újkori téglákat, mivel szinte mindegyiket eredetileg pelyvával soványították és így égették ki. A méret sem egy szabvány, ahogy sikerült. Nagyjából a modern kori kisméretű és a nagyméretű téglák között. Vastagságban az 5 centit nem nagyon haladják meg. A fellőtt téglakép alapján, ami a törött oldalból látszik, akár lehet középkori (árpád-kori) is. Csak az a betűszerű, annak látható valami zavar kissé. Én még bélyeges, feliratos középkori téglát nem láttam. Kézzel vagy más tárggyal egyik oldalán elsimítottat annál többet.
Szeretettel üdvözlök mindenkit! Árpád-kor végére gondolom a csatolt téglát, de nem tudok semmi egyebet a jelekről sem. Tudna valaki segíteni? Köszönöm szépen!
Ugyan nem látszik a többi oldal, csak a "minta", de ha ez valódi, akkor olyan téglát látunk, ami nem csak a jel alapján, hanem a kidolgozottság, szín, felszín stb alapján is egyedi, mert talán még soha nem került elő hasonló Győrben...:-)))
Teljesen egyetértek, hamisítvány (pontosabban csak akkor az, ha valakit át akarnak (-tak) verni vele, mert más esetben helyesebb talán a "másolat" vagy "művészi alkotás" vagy "fantáziadarab" elnevezés".... ami a lényegen nem változtat: nem eredeti darab)
A "csat vs. pólya" kérdésnek semmi köze a Győri kontra Ráth cikkekhez, Pfannl hibás gondolkodása az, ami intő példa a kutatónak. A kiadványunkban közölt cikkben lévő tévedés (idézet hiba) szerintem nagyon komoly elcsúszás, mert ha feltételezzük is, hogy véletlen, akkor is a tartalma nagyon is megváltozik. Mellesleg lényegtelen, hogy véletlen-e vagy sem. Fontos: nem az a tartalom romlik itt, hogy mi van leírva, hanem az a tartalom, hogy mekkora a súlya a mondandónak, mekkora "impaktja" van, mennyire lehet az hiteles...
De mivel ezt tisztáztuk, ez már nem is kérdés... A Győri vs. Ráth-ot be fogom mutatni, és azt is, miben hibás Pfannl... (ezt ki fogom egészíteni Lővei és Horváth véleményével...) :-)
Teljesen egyet értek veled az adatok legjobb forrását tekintve, ami ugye maga a vár, a fal, stb. Viszont kutatóként mindig azzal tudunk csak dolgozni, ami van, mert amire vágyunk az meg a jövő zenéje... :-) És amit tudunk, abból kell következtetéseket levonnunk, abból semmiképp, amit remélünk... A megjelent közleményekből tudunk dolgozni elsősorban, de ahogy ma, abban a korban is jelentek meg fals információk... A helyes gondolkodás pedig korral nem változik, de amint azt vallom: még ha furcsán hangzik is, de meg kell tanulni logikusan gondolkodni is... (megjegyzem: nagyon helyesen pont te hívtad fel egy ilyen pontra a figyelmet, amikor összevetetted anno a két közlemény "erejét"...!!!) Erre szerettem volna példának hozni ezt az 15...-as tégla legendakérdést, amit több állomásban fogok bemutatni, igyekezvén rávilágítani, hol vannak a történetben azok a pontok, melyek idővel már-már valósággá emeltek egy egyszerű tévedést... :-)
Ráth Károly életútját, munkásságát nem ismerem, viszont a cikkedhez adalék lehet talán az, amit az ő közleményéről és a másikról (amire utal) úgynevezett "közleményelemző" szemszögből be szeretnék mutatni. Erre utaltam többek közt, amikor azt írtam az előző poszthoz, hogy "több hozzászólásban" bemutatom a legenda forrrását.... :-)
Utánaolvastam a "problémádnak". Az említett közleménybe valóban belekerült egy baki. (Illetve egy már biztosan!) :) Konkrétan egy Pfannl Jenő idézetbe belekerült egy név, amit így nevezhetünk két mondat összemosásának is, hiszen Czech neve nem oda való. De, hogy ez mennyire súlyos hiba az attól is függ, hogy mit befolyásol. Meglátásom szerint a célhoz vezető úton semmit.
A legenda legenda, a "fontos információ" pedig fontos információ, bárki is írta.
"Azt ugyan nem tudom, hogyan lehet egy idézet ilyen mértékben pontatlan"
Az idézet nem pontatlan, hiszen a tartalmán semmit sem változtat az, hogy ki idézte, és kitől idézte!
"A Győri Közlöny szemlerovat-írója 1858-ban azt állítja, hogy a karmelita kolostor mellett állott bástya lebontásakor a téglákon az 1561 és 1571-es évszámok voltak."
Ha jól értem a Győri Közlöny szemlerovat-írójának (nem Czech Jánosnak!) a cikke az, "aminek hülyeségtartalma a mai napig kísért".
A teljes cikket nem ismerem, de az idézett részben nem látok hibát (hülyeséget). Ismerve a csatos téglák sokféleségét, nem zárható ki e két évszám létezése.
Vélemény: E két évszám létezése vagy legendája nem befolyásolja a "csat v. pólya" megfejtésének kutatását. Ha ezek az évszámok egy olyan cikkből vannak, ami már 1858-ban sem volt hiteles, akkor ne erre építsünk, hagyjuk figyelmen kívül.
27x13x8 cm.
