Fölösleges volt! A könyv német kiadásában a fénykép kisebb és egy oldalon van!
Erre mondják, hogy "szacs íz zsízny". (Ha én ezt tudtam volna...)
Másképp viszont nem derült volna ki.
Én "igazibúl" a Balázs Józsi féle kapcsolódás okán lelkesedtem be a képtől, de azért mégicsak az a jobb, ha van egy "nem megcsibészkedett" változat is. (Remélem mielőbb látjuk!)
Mondjuk szerintem európai viszonylatban is megemlítendô lett volna a 301-es és a 651-es is.
"Igaz, igaz! mintha csak magam mondtam vóna!" (Ványadt Ványadtovics után szabadon...) De örüljünk, hogy legalább ebben az egyben, legalább az egyes számú "Magyar-Hungarikum" benne van.
Sajnos az összes sajtótermék-kategória elbulvárosodik. Ez van :-/
Sajnos valóban. De nézzük a dolog jó oldalát. Nem igazán szakkönyvek, de nem is csak szakembereknek készülnek. Speciel ennek a könyvnek az elején van egy kis enciklopédikus gőzmozdonytan is (ami pont az olyan félművelteknek emészthető mint én). De azért ezek a könyvek közvetítenek egyfajta igényességet is, amelytől akkor, amikor pl. a szóban forgó is megjelent (87) Kis Hazánk még igencsak távol állt. S azért az mégiscsak jó, hogy legalább egy gép erejéig minket is megmutatnak benne a világnak.
JUT IS ESZEMBE, avagy FELHÍVÁS!!!
Tud-e valaki abban segíteni, hogy hol lehet külföldi egyetemi gőzmozdony-tankönyvek nyomára bukkanni?
Fölösleges volt! A könyv német kiadásában a fénykép kisebb és egy oldalon van! :-))) (ha lesz idôm, beszkennelem)
> neki is szerepe volt abban, hogy a könyvben kis hazánk és büszkeségünk, a 424-es is szerepel.
Ez örömmel tölt el. Bár megérdemeltünk volna talán még más mozdonyhoz is lehetôséget. Mondjuk szerintem európai viszonylatban is megemlítendô lett volna a 301-es és a 651-es is. A könyv alapvetôen olyan mozdonyokkal foglalkozik, amelyek gyorsvonatokat vontattak, tehát a 601-es már nem igazán tartozna bele...
Már sokan megköpködték ezt a könyvet, de szerintem minden hibája mellett messze sokkal jobb, átfogóbb és alaposabb, mint az általam látott _összes_ nyugat európai (angol, német, francia) hasonló témájú könyv.
A Kandó mozdony képe miatt írtam is a kiadónak, de válaszra sem méltatott.
Egyik pajtinál láttam valami hasonló könyvet egyszer. Kb. "Mozdonyok - a nagy könyv" vagy valami hasonló kevéssé fellengzős névre hallgatott, és amikor megláttam, azonnal vérszemet kapva elkezdtem bőszen olvasni. Hát. Lehet, hogy egy átlag jenkinek/nyugateurópainak ez jó, de szerintem nagyon felületes volt (ráadásul tele durva fordítási hibákkal).
Azóta láttam még egy pár hasonló nagy könyvet, de kénytelen voltam tudomásul venni, hogy ezek a szép színes fotóalbumok közé tartoznak, nem pedig a szakkönyvek közé :-/
(Sajnos az összes sajtótermék-kategória elbulvárosodik. Ez van :-/ )
A kép 1. sz. különlegessége az, hogy az első képen látható könyvből való.
A turpisság a másodikból derül ki, amelyen látható, hogy a képet eredetileg két oldalra nyomtatták, vagyis, hogy hogyan lehet valójában beszkennelni. A turpisság tehát az "összevarrás", ami csak azon az áron volt lehetséges, hogy a szélterelő egy kissé "csáré" benyomást kelt. AH tehát jó helyen "tapogatódzott", de ha a hengert jobban megnézitek, azon is látható egy kis csibészkedés. A füstöt összevarrni gyerekjáték volt, a talajt már kevésbé. Végül is úgy tűnik, hogy egy különleges és máshonnan aligha hozzáférhető képet sikerült viszonylag elfogadhatóan helyreállítani. (Használjátok egészséggel!) De nézzük, mi az, ami még izgalmasabb?
A kép 2. sz. különlegessége kapcsán vissza kell nyúlni a nyárra. Talán még emlékeztek, hogy Gőzfannal többször emlegettük, hogy Balázs Józsinál jártunk Bátaszéken, akitől sok képet kaptunk. Ezek egyike a harmadik.
A nagy pillanat az volt, amikor egyszer (tegnap) újra felütvén ott, leesett a "bélás", hogy mit is látható ebben a könyvben!!!
A harmadik kép 1978.07.18.-án Bonyhád-Hidason készült, egy bizonyos Martin Voche, egy angliai vasútbarát klub tagjának felvétele, rajta (akárcsak a könyvben lévő képen) Balázs József és Sárközi József látható. A Balázs Józsitól kapott 3. kép szerzője és a helyszín ugyanaz.
A sztoriról jól kikérdeztem Józsit. Lényeg, hogy neki is szerepe volt abban, hogy a könyvben kis hazánk és büszkeségünk, a 424-es is szerepel.
Figyelem!
Különvonatozás a Kisterenye – Kál-Kápolna vasútvonalon!
Emléktúra a 84-es számú (Kisterenye - Kál-Kápolna) vasútvonalon 2006. december 09. , a bezárásra ítélt, múltidéző hangulatú mellékvonal különvonattal történő beutazása mellett lehetőség nyílik a kisterenyei körfűtőház csoportos meglátogatására is, szakmai vezetővel. A túra kijelölt vasútvonala a Mátra szívében halad végig, gyönyörű tájakon.
A Túrával kapcsolatos további részleteket és a jelentkezés módját megtaláljátok a túra internetes honlapján: http://kulonvonat.uw.hu és a Kisterenyei Körfűtőházért Egyesület honlapján: http://kisterenye-futohaz.fw.hu
A túrával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat a következő címre várjuk:
E-mail: kulonvonatozas@freemail.hu
A gőzfékek nem önműködő fékek voltak és csak a mozdonyon, csak addig volt gőz a fékhengerben és a csövezésben, amíg fékeztek. Viszont a csőben maradó kondenzátumot ki kellett gyakran terelgetni.
Az ellen mit etttek, hogy a gôzfék hideg téli éjszakán be ne fagyjon. Hiszen a csövek és a vezetékek gôzzel voltak tele, az lecsapódott majd megfagyott... Vagy ilyen jármûvet csak fûtött tárolóban lehetett éjszakáztatni?
Talán még üzemben is elôfordulhat ez, ha a hideg levegôben megy a gép és hosszabb ideig nem fékez... (?)
a MÁV kb meddig üzemeltetett Hardy-féle légűrféket
A Déli Vasút átvétele után a vonatok fékezésénél kb. 5-10 év alatt szűnt meg az önműködő légűrfék használata. A Déli Vasúttól átvett gőzmozdonyok közül még az 1950-es évek első felében is üzemelt néhány olyan, aminek saját nem önműködő fékje még légűrfék volt. A Brit Vasutakra átjáró teherkocsikon pedig asszem, 1980-tól nem volt kötelező a légűrfék, a mi kompolható teherkocsijainkról ezt követően, kb. 5 év alatt tűnt el.
Sajnos nem tudom, de annyi biztos, hogy 1948.09.18-án a Déli pu.-rol az Endresz György térre leesett Truman mozdonyvezetője előbb gőzfékkel, majd ellengőzzel is fékezett, de nem bírta megfogni az 1377 tonnás tehervonatot. Viszont ezek szerint akkor még használtak gőzféket.
Arra keresek választ, hogy a MÁV kb meddig üzemeltetett Hardy-féle légűrféket, illetve gőzféket... vagyis mikortól mondhatjuk azt, hogy tisztán légnyomásos fékkel dolgoznak a mozdonyok...
Nem titkolt tervem egy modell lenne. tehát tábla, feliratok, színek érdekelnének
Sajnos nehéz helyzetben leszel. A II. vh. után 11 db volt található Magyarországon, ebből 7-et 1950-ben vissza kellett adni a cseheknek, tehát maradt négy, és ezeket pedig 54, 56, 58, 60-ban selejtezték. Tehát ha van is nagyon kevés olyan kép lehet gyüjtői kézben ami publikus, azáltal, hogy nem igen volt abban az időben fényképezési lehetőség. Evvel nem azt mondom, hogy nincs, csak hát kevés az esély
Evvel szemben a cseheknél a 413-as sorozatként ismertek, és náluk jóval több volt, mint nálunk, (egy pár darab kivételével mind onnan származott), sőt tovább is voltak üzemben mint nálunk, nagyobb esélyed van akár valamilyen WEB lapról fényképet szerezned róla. A magyar fotok esetében pedig ha van is, akkor az általad kért kivánságok (pályaszám tábla, feliratok, stb..) biztos, hogy nem igen fog látszani, mert a képek stikában készülhettek, azaz távoli képek
