Nos, ebben az esetben nyugodt szívvel rád bízom a bonyolítást :) Az, hogy felismerem a cirill betűket, még nem biztosítéka a sikeres rendelésnek. :)
Viszont mindenképp olvasd el a regényt.... Ha nem tudod megszerezni, akkor ebben a formában: http://www.ujgalaxis.hu/ebooktar/halhat/nter1901.htm (Bár gondolom könyvet te is könyvből szeretsz olvasni....)
Ijjjj....... és te ugye nem tudsz semmit ennek a megszerezhetőségéről? :)
Dehogynem :-) Pl. itt is van (bar ennek megszerzeseben Dimitrij baratom segitsege kellene): http://video.lihoman.ru/order.php?type=genre&sub=ru_fiction&opt=1377&cat=coll&q=0-200
A "Konyec..." DVD-változatának létezésére egyedül egy orosz fansite utal, a szerző birtokolja is, bár azt nem tudni, hogy hivatalos kiadás, vagy tévéből vette fel... http://www.sf.perm.ru/eng/solaris/films3.html
A szerzovel (Nagya) leveleztem is, szoval megkereshetem ujra. Egyebkent felkeltodott az ereklodesem a film irant (korabban megvehettem volna videon, de ugy gondoltam, hogy ehhez igazan kellene a tortenet ismerete - es nekem nincsen meg a regeny. Most ugy latom, annal a cegnel eltunt a video :-( Szoval az rendezte a filmet, aki a Hold szivarvany-t keszitette [ami csak olyan kozepes film - de azert igazi sci-fi), viszont a zeneszerzo nem mas, mint a Solaris/Stalker-es Edward Artemjev!
Pali, ha esetleg ismersz orosz online DVD-boltokat, akik külföldre is szállítanak.....
Persze, ismerek egy parat (kaptam is toluk filmeket), akik az USA-ban vannak (es egy kisebb Kanadaban). Most inkabb Dimitrij utjan szerzem meg a filmeket, mert igy sokkal olcsobb. Az eredeti aron az Ozon utjan is kaptam DVD-ket (ozon.ru), de azoknak megszunt az angol nyelvu oldaluk. Ha elboldogulsz az orosszal, akkor talan tudsz kezdeni valamit veluk. (Ok vegtere is az orosz Amazon).)
Viszont en talan jobban tudnek neked segiteni, mivel sok film hivatalosan nem kaphato + nem biztos, hogy a legjobb kiadast kapod meg (nem beszelve egyebekrol). Szoval en igy is ugy is kitaposom az utat, es legfeljebb en is motivalva vagyok (mint ebben as esetben).
Ha az elvta... urakat erekli, beszelhetunk Sztrugackij megfilmesitesekrol is. (Pl. meg tudnam szerezni az Egymilliard evvel a vilagvege elott c. filmet angol felirattal. (Amolyan Stalker-es adaptacio; nem nagyon hasonlit az eredeti regenyre, es elegge nehezkes.)
Ijjjj....... és te ugye nem tudsz semmit ennek a megszerezhetőségéről? :)
Az orosz lista valóban elképesztő mennyiségű filmet tartalmaz. Még hasznosabb lenne, ha a filmek elérhetőségéről is adna bármilyen infot :( (mint ahogy a könyvváltozatokról ad is)
A "Konyec..." DVD-változatának létezésére egyedül egy orosz fansite utal, a szerző birtokolja is, bár azt nem tudni, hogy hivatalos kiadás, vagy tévéből vette fel... http://www.sf.perm.ru/eng/solaris/films3.html
Pali, ha esetleg ismersz orosz online DVD-boltokat, akik külföldre is szállítanak.....
Meg annyit, hogy az egypolusu vilagunkban altalaban teljesen ismeretlen az a sci-fi, ami "keleten" lett elkovetve. Bizonyitvan, hogy milyen sok fantasztikus film keszult a Szovjetunioban, itt van egy lista (filmek + animaciok ... sajnos, csak oroszul - milyen jo lett volna annak idejen odafigyelni az orosz tanarra, ugye :-)
a jovo legszukebb eroforrasa az emberi figyelem lesz
Nagyon találó, fel is jegyeztem. Bár talán nem vadiúj gondolat, hiszen ez pusztán a fogyasztói oldala a 60-as években megjósolt "15 perc hírnév"-nek.
hogy amikor az informatikai technologia elterjed akkor elsorban szorakoztatasra hasznalodik
Pedig ez törvényszerű. "Elterjedni" annyit jelent, mint megnyílni a tömegek számára - vagyis nagyszámú nem szakember számára. Ők pedig mi másra használnák?
Szűk körű művészeti formák képviselői szoktak siránkozni, hogy mennyire tragédia, hogy nem jut el széles tömegekhez a művészetük. Azután ők maguk borzadnak el leginkább, hogy mi történik, amikor valamiért mégis a nagyközönség kezére kerül.
De nem kell ilyen messzire menni: a 80-as években mi magunk is keseregtünk, hogy miért nem közismertebb a sci-fi műfaj. Hát most közismert. Csak már mi nem ismerjük fel. Ez persze nyugaton jóval korábban lezajlott, csak nálunk sokkal szigorúbb kezekben összpontosult a könyvkiadás. Ez teher, de mint látható, sok szempontból áldás is volt.
Nekem az első sci-fi amit olvastam az a "Gyilkosság az űrvárosban"<-ez a magyar címe (The Caves Of Steel), a folytatása, "A mezítelen nap"(The Naked Sun).
Én azon kevesek közzé tartozom akik nem tudták elolvasni az Alapítványt. Bocs. Az elsőt még igen, de a többi egyszerűen nem ment.
Meg még az is, hogy a Halhatatlanság halálának tudtommal egyetlen megfilmesítése Rajnai András által történt a "Televíziós mesék ..." keretében. Egyetlen egyszer vetítették majd 25 éve, amiről sajnos lemaradtam, és ez érzékenyen érintett, mivel nagy kedvencem a regény. Nemrégiben elcsíptem egy Rajnai-portréfilmet, amelyben egy nyúlfarknyi részletet elhelyeztek a műből. Harlan Technikus - Juhász Jácint :) Megindító volt.
Hát igen, a régi szép idők, amikor ezek még a lángoló kreatív fantázia egymástól független alkotásai voltak, és nem kellett őket mindenáron összefércelni egyetlen Univerzumba...
Ám úgy vélem, nem szabad az embernek megfosztani magát attól a káprázatos élménytől, ahogy feltárulnak előtte a már ismert események előzményei, ahogyan a szálak tekerednek-kavarognak
Ezzel teljesen egyetértek, sőt hogy a negatív végéről is megfogjuk kicsit a dolgot: érdemesebb azokkal a könyvekkel kezdeni, amelyeket a Mester még ifjúi ereje teljében írt, mert hát a későbbiek...... De ez egy másik történet. (Ugyanez Star Wars-ra is igaz sajna.)
Alapítvány=Star Wars? Érdekes felvetés, bár az egyenlőségjel nyilván nem jogos. Inkább Alapítvány,Dűne,stb => Star Wars formában lehetne felírni. (A special effectek szempontjából pedig, igen, bármilyen szégyenletes is Space1999,stb => Star Wars :) )
de főleg, azt hiszem, mindnyájunknak a fantasztikus utazási módok és lehetősége hiányoznak az eképzelthez képest valóban szürkébb, földhözragadtabb éltünkből, realitásunkból
Az a baj ezzel, hogy ha léteznének ezek az elképzelt módok, akkor az lenne a "szürke, földhözragadt", hétköznapi rögvalóság. "Holnap korán kelek, mert fél 7-kor indul az interstellarom. Francba, öt óra dögunalom a hipertérben! Mikor találnak már ki valami rendes utazási módszert?!"... Hát, talán mégis nekünk a jobb, miénk az álmodozás szabadsága! Persze mindig van egy izgalmas szakasz, amikor épp létrejönnek ezek az új dolgok. De sajnos ez is reménytelenül messze van egyelőre.
Megjegyzem, Asimov kábé Lemhez hasonlóan "jól megfilmesíthető". Azaz nagyjából sehogy. Mint az élő példák mutatják. (Itt, persze, nem az Asimov nevéhez köthető olyan, direkt könnyebb sztorikra gondolok, mint a Fantasztikus utazás. Hanem az igaz, fajsúlyos Asimovokra.)
De előtte még annyit, a Kiberiáda tényleg annyira fantáziadús, humoros, és gondolatébresztően színes, hogy máig hihetetlen nekem, hogy létezik ember, aki nem olvasta... :) Márpedig az emberiség nagyobbik része, sajnos, ebbe a kategóriába tartozik. Pokoli! Hogyan élik ők az életüket?! :)
Szóval, Alapítvány. Van egy jó kis topik itt az Indexen (igaz, jóideje bedöglött), az "Alapítvány=Star Wars?" (megjegyzem, gyümölcsöző gondolatkísérlet, sok minden belefér az eszmecserébe), ott már többször volt szerencsém ajánlani az Alapítvánnyal csak most ismerkedőknek - de ugyanígy elmondom annak is, aki sok év után újraolvassa a sorozatot -, hogy szerintem érdemes mindig megtartani a megírás sorrendjét. Holott, ugyebár, vonzhatná az embert a történet kronológiai rendje is, ott két a "előtt" típusú regény, amelyeket egyébként pont utoljára írt a mester. Ám úgy vélem, nem szabad az embernek megfosztani magát attól a káprázatos élménytől, ahogy feltárulnak előtte a már ismert események előzményei, ahogyan a szálak tekerednek-kavarognak, hogy a legfantasztikusabb módon a végén eljussanak oda, amit már tudunk. És beigazolódik, bármennyire is nyitott egy kalandnak a vége, az odáig tartó utat be lehet úgy mutatni, hogy az olvasó halálra izgulja magát. (Visszautalva az említett topikcímre: miként Darth Vader életénél és halálánál. Ugye, hogy az is izgalmasabb 'visszafelé', mint 'odafelé'?!)
És végül: hogy milyen 'unalmas' ez a mi kis életünk. Hát, végül is nem olyan nagyon, de tény, bárki csalódott lehetne, azután, hogy pár évtizeddel ezelőtt - pláne a vernei időkben - joggal lehetett olyasmit várni korunktól, a huszonegyedik század elejétől, hogy Hold-városokban nyaralunk, űrkompokon megyünk munkába-iskolába, fiatalító anyagokat eszünk és száz évig élünk, cseréljük az elkopott szerveinket, stb. - de főleg, azt hiszem, mindnyájunknak a fantasztikus utazási módok és lehetősége hiányoznak az eképzelthez képest valóban szürkébb, földhözragadtabb éltünkből, realitásunkból. Hát, ez van.
Nekem a Kiberádia gyermekkori kedvenc olvasmányom volt, kiskamasz koromban. Különösen a lentebb említettek a Vérgőz király és a fenevad c. novella fogott meg, amikor Trull és Klapanciusz modellezte a fenevadat. Hol a fenevad? nem látod? bebújt a zárójel alá. Kb így volt és ettől mindig kirázott a hideg.
Most keztem újra olvasni Isaac Asimov műveit, kivégeztem a Halhatatlanság halálát, valamint sorba haladva a az Én a robot-tól az Alapítvány és a Földig mindent.
Most vettem meg a második alapítvány trilógiát, amit már nem Asimov írt. Kicsit félek tőle, de azért a hétvégén beledezdek.
Annyira jó lenne olyan világban élni, amikor az emberiség már gyarmatosított volna néhány bolygót, menne a hipertér ugrás is. Ehetett itt ülök budapesten és vonattal meg autóval utazok, ahelyett, hogy csillagrendszereket fedeznék fél! Hát hol az igazság.
Van valakinek kedve beszélgetni Asimov alapítvány trilógiájáról és annak világáról valamint a kapcsolódó művekről?
Pokoli, de én is bekajáltam első olvasatra az újságban, pedig láthatóan egy többoldalas tanulmány bevezető bekezdése volt, csak hát olyan jól hangzottt... :)
Hallottam rola [Solaris TV-film], de semmi kozelebbit nem tudok (pl. senkirol sem tudok, aki latta volna). Misztikus kis darab...
A Lem filmlistahoz annyit, hogy Tarkovszkij Solaris-a valoban magasan a legjobb adaptacio (amelyik szerintem tulszarnyalja a regenyt is), de a Der schweigend stern-t sem kell lebecsulni (itt szinten a film tetszik jobban - nemreg ujraolvasva az Asztronautak-at, elcsodalkoztam, hogy mi tetszett nekem ebben annak idejen). Ugyszinten, ambar az Ikarie XB1 erthetoen elmarad a Magellan felho epikus voltatol, a maga modjan kivalo film: intelligens es latvamyos, szoval igazi klasszikus sci-fi.
Most fejeztem be egyebkent a Conquest of Space [amerikai, 50-es evek] film ujra megnezeset. Vannak benne ugyetlensegek (melyik filmben nincsenek?), de ujra meglepett a profetikus volta. A szaraz es kietlen, sivatagos Marson pajzs-vulkanok vannak, mig ezeket csak masfel eztizeddel kesobb fedezte fel a Mariner 9. (Az amerikai szonda 9 fotojain mindenki meglepodott - marsi varosokat vartak -, pedig eleg lett volna George Pal filmjet megnezni, hogy mar jo elore kiabranduljanak :-) A film egyebkent egy Verner von Braun regenyre epult.
A szovjet-lengyen Pirx jó példa arra amit a régi filmek "újravariálásáról" mondok. Akkoriban nem tudták hogyan is néz ki a Szaturnusz gyűrűje közelről. Ma már tudjuk. Az olyan részeket kell(ene) újra csinálni amin az látszik, hogy olyan legyen amilyen valójában. Na, ilyesmikre gondolok. Így is lehet korszerűsíteni filmeket.
Egy idézet a Filmvilág e havi számának cikkéből (Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról):
"A Bandai/ Kodansha/ Production IG/ Manga Entertainment hivatalos bejelentése szerint még idén megkezdődnek a Kiberiada című animációs film munkálatai. A 100 percesre tervezett nagyköltségvetésű mozifilm alapjául Stanislaw Lem Kiberiáda című kötete szolgál. Három történet kerül megfilmesítésre a Trurl és Klapanciusz hét utazása ciklusból: Mamoru Oshii (Ghost in the Shell) a Vérgőz király és a fenevad, Otomo Katsuhiro (Akira, Steamboy) A valószínűségi sárkányok, Shinji Aramaki (Appleseed) pedig a Hogyan épített Trurl és Klapanciusz másodfajú démont az okleveles zsivány számára című írást adaptálja. A hozzávetőlegesen 30 perces részekből, illetve rövid átkötő klipekből felépülő film egységes vizuális világát a látványtervezői posztra felkért Masamune Shirow (Ghost in the Shell, Dominion) alkotja meg, zenéjét Kenji Kawai, DJ Krush és Towa Tei komponálja."
Ínycsiklandozó hír, ugye? Sajnos, nem igaz: csak egy fantáziafutam annak a gondolatmenetnek a bevezetéseképpen, miszerint Lem életműve részleteiben és egészében megfilmesíthetetlen. Szerzőnk felsorolja, mi mindenféle módon próbálták már vászonra vinni regényeit, novelláit, színjátékait (pl. Andrzej Wajda a 'Mr. Jones'-t), Tarkovszkij Solarisa kivételével nem született értékelhető mű. (A szovjet-lengyel 'Robotokkal a Szaturnusz körül'-t is beleértve; pedig az nem rossz.)
"...a Lem-adaptációk lajstroma ugyanis – egyetlen kivétel mellett – nem tartalmaz nagy kvalitású műveket. Röviden és valósan szólva, Stanislaw Lem nívódíjas prózájába eddig rendre beletörött a középszerű filmesek bicskája."
A Filmvilág-cikk Lem-filmográfiája:
Asztronauták (Der Schweigende Stern) lengyel–NDK, 1960. Kurt Maetzig
Igen, Klaus Kinski játszott benne. Emlékeim szerint egy elképesztően szar film volt, persze lehet, hogy csak elmulasztottam a lényeget. Nagyon fiatal voltam még.
A régi mozikra jellemző nagy festett plakátokról jutott eszembe. Volt egy német (ha jól emléxem)sci-fi, Androidok lázadása (erdeti cím: Android). Na annak volt egy katasztrófális ilyen festett plakátja. A képen két szegecselt fej volt ami egymásra nézett, az egyiknek vér csöpögött szájából. Semmi, de semmi köze nem volt filmhez. Én azt gondoltam akkor, hogy minden mozi saját magának fest ilyet, de ugyan ezt, ugyan ennél a filmnél más mozinál is láttam. Van valaki aki emléxik erre a filmre?
Két eset lehetséges: vagy a tudományos fantázia (a vernei "előrelátás") gyengül, vagy a mozilátogató közvélemény egyre képzettebb, tájékozottabb (azaz nehéz neki olyat mutatni, amire ne legyintene fölényesen: aha, tudom). Vagy mindkettő.
Az a jelenet jut eszembe a jelenségről, amikor az időutazásos témájú Star Trek IV-ben a (XX. század) nyolcvanas évekbeli ipari milliőben (az ugyebár a jövőből jött) Scottie főgépészt odaültetik egy számítógép-terminálhoz, hogy valamilyen technikai újítás részleteit beprogramozza. Azzal kezdi: Helló, komputer! És amikor csodálkozva figyelmeztetik, hogy az egér szolgál a géppel való kapcsolattartásra, akkor a szája elé tartja a dróton lógó fura kis izét és abba szól "bele": Helló, komputer!
Hát... LCD panelek Windows felülettel... Mobilon hívja egymást a legénység... hosszas, részletekbe menő szexjelenet McLane és Jagelló között.... Hát nem tudom. Inkább várjunk vele még egy kicsit :)
Mellesleg erről eszembe jut valami. Van egy érdekes különbség a régi és a mai sci-fi eszköztár között. A filmek díszletei között mindig is megjelentek valamilyen formában a kor csúcstechnikai eszközei. A különbség az, hogy a 60-as, 70-es években ezek mind jóformán "ezoterikus" eszközök voltak, azaz csak egy szűk szakmai elit tudta, hogy pontosan mire valók (pl. mágnesszalag-egységek, fizikai mérőműszerek). Ma viszont ezek szinte egytől egyik a hétköznapi ember felszereltségéhez tartoznak, vagy legalábbis tudunk róluk (laptopok, GPS, mobilok). Ezáltal a sci-fi film sokat veszít a misztikumából.
